Napi irodalom feladat: Gyöngy, harmat, hattyú, liliom, de kinek a gúnyos tolla rakta össze ezt a listát?
Vannak versek, amelyek nem szépségükkel, hanem élességükkel maradnak emlékezetesek. Ez a rövid irodalomi epigramma egy csapással leplezi le a korszak üresfejű rímfaragóit: a gyöngy, harmat, liliom és hattyú szavak nem dalba kívánkoznak itt, hanem egy szatirikus „patikai receptbe”. A latin „Recipe” – azaz „Vévy” – szó használata egyetlen mozdulattal degradálja a sablonos romantikát puszta kotyvasztássá.
Sokan a Nyugat nagy modernjeire vagy a regényírás mesterére tippelnek, de a megoldás a magyar irodalom egyik legkevésbé ismert, mégis legsúlyosabb kritikai hangjához vezet. Ez az irodalom feladat nem csupán a szerzőt keresi – hanem azt is megmutatja, hogy a valódi költői nagyság nem a divatos szavak halmozásában rejlik, hanem azok leleplezésének bátorságában.
Nagyon sokféle irodalom kvízünk van, amivel karbantarthatod az agytekervényeidet, csak nézz körül nálunk és további érdekes napi játékokat találhatsz.
Ki a szerző?
Share your Results:
GYIK
1. Ki a szerzője ennek a gúnyos epigrammának? A helyes válasz Arany János. A vers a korabeli romantikus líra sablonos kellékeit sorolja fel, majd egy latin receptutasítással zárja le a sort – ez a keserű irónia jellegzetesen arany jánosi eszköz.
2. Mit jelent pontosan a „Recipe” szó ebben az irodalom feladatban? A latin „Recipe” annyit tesz: „Végy”. Régen az orvosi receptek és a főzőkönyvek is így kezdődtek – innen ered a mai „recept” szavunk is. A szerző ezzel azt sugallja, hogy a rossz versek sem egyebek, mint mechanikusan összerakott hozzávalók listája.
3. Miért éppen ezeket a szavakat sorolta fel a vers? A gyöngy, harmat, liliom, hattyú, délibáb és társaik a 19. századi romantikus költészet leggyakoribb „kötelező kellékei” voltak. A szerző nem véletlenszerűen válogatta össze őket – pontosan ezek a szavak bukkantak fel újra és újra a kor közepesen tehetséges versfaragóinál.
4. Mikor keletkezett ez a szatirikus vers? Arany János élete második felében, a kritikai és reflektív alkotói korszakában írta ezt a töredéket. Pontosan ugyanebben az időszakban született több más, irodalomkritikai hangvételű írása is.
5. Hogyan különböztethető meg Arany János stílusa Babitsétól vagy Jókaiétól? Arany jellemzően tömör, klasszikus formákban gondolkodott, és a népi-nemzeti hagyomány mellett az irodalomkritikai irónia is fontos eszköze volt. Babits inkább filozofikus és modern hangvételű, Jókai pedig elsősorban prózaíró – epigrammát szinte nem írt.
6. Hol találok további hasonló irodalom feladatokat? A keresztlabda.hu Irodalom rovatában rendszeresen jelennek meg ilyen napi kvízkérdések, ahol klasszikus és kortárs magyar szerzőkkel tesztelheted a tudásodat.
