Irodalom kvíz: Igaz vagy hamis? Mennyire ismered a magyar költők kalandos életét?
A magyar irodalom nagyjainak élete gyakran izgalmasabb, mint a legnépszerűbb kalandregények, és tele van olyan történetekkel, amelyekről néha nehéz elhinni, hogy valóban megtörténtek. Egy jól felépített irodalom kvíz kitöltése nemcsak a memóriát frissíti fel, hanem segít rendet tenni a fejekben keringő városi legendák és a valós történelmi tények között is. Sokan úgy gondolják, hogy jól ismerik a tankönyvekből vett életrajzokat, de a költők és írók sorsa gyakran tartogatott olyan fordulatokat, amelyekre senki sem számított. Ebben a feladatsorban most próbára tesszük a tudásodat: vajon képes vagy-e kiszűrni a hamis állításokat a színigaz tények közül?
Vajon mindent tudsz Petőfi Sándor kalandos sorsáról, vagy tisztában vagy Vörösmarty Mihály életének legfontosabb mérföldköveivel? Ez az irodalom kvíz nem csupán az évszámokra és művekre koncentrál, hanem arra is, hogy megállapítsd: igazat vagy hamisat állítunk a leghíresebb magyar szerzőkről. Sokan elkapkodják a döntést egy-egy hihetőnek tűnő, de valójában fiktív történet láttán, pedig a logika és az alapos tájékozottság most aranyat érhet. Egy pici odafigyeléssel ez a teszt is simán lehozható hibátlanra, és közben talán olyan érdekességeket is megtudsz, amikről eddig még nem hallottál. Lássuk, mennyire látsz át a szitán, ha a magyar irodalom nagyjairól van szó!
Ha szeretsz ilyen irodalmi témákon agyalni, és szívesen dumálnál a költők életének érdekességeiről másokkal, ugorj be a Kvízkuckó Facebook csoportunkba! Odabent egy nagyszerű közösség vár, és minden napra jut valami új izgalmas kvíz a tagoknak. Ha pedig rögtön pörgetnéd tovább a kérdéseket, a tudáspróba rovatunkban rengeteg tesztet találsz. Ha inkább pihennél egy kicsit a sok fejtörés után, a Keresztlabda YouTube csatornája is nyitva áll előtted egy kis videózásra.
Arany János gazdag katolikus családba született, szüleinek egyetlen gyermeke volt, akik féltő gonddal nevelték. Emiatt 24 éves koráig nem dolgozott, majd végül elvállalta első rakodói állását.
Református családban született kilencedik gyermekként ámde testvérei mind elhunytak csecsemő korukban. 14 éves korában már segédtanárként dolgozott.
Ady Endre végtagjain, kezén és lábán egyaránt 6 újjal született és élete végéig szégyelte, rejtegette ezt a testi különlegességét.
A kezein 6 újjal született de a bába sikeresen eltávolította. Sokujjúságát később a költő a kiválasztottság táltosjeleként értékelte, és ez a közvéleményben is misztikumként lengte körül.
Kosztolányi Dezső 1916-ban belépett a szabadkőművesek páholyába.
Móricz Zsigmon gyermekként a családjával embertelen nyomorban élt. Apja napszámosként tartotta el hét gyermekét, s oly keményen dolgozott, hogy felesége kívánságára az összes gyermeket taníttatni tudták.
Petőfi Sándor igen rossz tanuló volt, a selmeci líceumban félévi vizsgáinál történelemből 1-est kapott. Apja mint érdemtelen fiúról levette róla kezét, mire Petőfi elhagyta a líceumot.
Juhász Gyula a Lánchídról a Dunába akart ugrani, de ifjúkori szerelme, Klima Ilona véletlenül arra járt, s közölte vele, hogy Szegeden megjelent első verseskönyve, s ezzel a hírrel visszaadta életkedvét.
Radnóti Miklós a Felvidéken, Gömör vármegyében született Glatter Miklós néven. Nagyapja Glatter Jónás kocsmáros volt s itt született apja is.
Radnóti ugyan Glatter Miklós néven született, de Budapesten.
Vörösmarty Mihály 1842-ben, saját költségén adta ki munkáit, amelyet azonnal elkapkodtak a művész rajongói. A szegény tanulóknak ingyenesen osztogatta.
1842-ben, saját költségén adta ki Újabb munkáit, de csak 20 példány kelt el, s így a nyomdának tartozott a nyomtatási költséggel; az lefoglaltatta bútorait; és amikor már az árverés is ki volt tűzve, szomorúan ballagva az utcán, találkozott Kossuth Lajossal, akinek elmondta a baját. „No, várj, segítünk a bajon!” mondá, és írt egy vezércikket: „Szégyen, gyalázat…” kezdettel, felhívta ez ügyre a közönség figyelmét, és másnap az összes példány elkelt.
Csokonai Vitéz Mihály tanító volt. A gimnázium ítélőszéke azzal vádolta meg, hogy társaival az időt borozással és pipázással vesztegeti, az előadásokat nem tartja meg, a tanulók erkölcseit rontja, és egyes tanárait személyükben is megsértette. A vádakat a tárgyalás igazolta.
Babits Mihály lefordította Dante Isteni színjátékát antik olasz eredetiből. Az illegális fordításáért az olasz állam beperelte.
Lefordította Dante Isteni színjátékát antik olasz eredetiből. Fordításáért az olasz állam kitüntette, megkapta a San Remo-díjat (1940-ben utazott ki érte, Sanremóba).
Share your Results:
