Napi irodalom feladat: „Ne hidd, hogy a világ ma boldog”, de kinek a tolla rejtőzik mögötte?
Egy sor, és máris ott érzed magad az iskolapadban – de vajon jól emlékszel? Ez az irodalom feladat egy olyan verssorból indul ki, amely a látszólagos derű mögött meghúzódó mélységes szomorúságot festi le. A sorok azt sugallják: ne bízz a piaci nevetésben, mert a valódi bánat nem csinál ebből feltűnést. A szerzőt három nagy 20. századi magyar lírikus neve közül kell kiválasztani – mindenki hallott róluk, de a stílusjegyek alapján csak egy illik ide.
A magyar líratörténet egyik legérzékenyebb hangú alkotójának korai korszakából való ez a versrészlet. A finom lélektani rezdülések, az együttérzés etikája és a Nyugat folyóirat szellemiségének jelenléte mind-mind árulkodó nyomok. Ha szereted a magyar irodalom rejtelmeinek felfejtését, ez a kulturális fejtörő pont neked szól – derítsd ki, kinek a tolla vetette papírra ezeket a megrendítő sorokat!
Nagyon sokféle irodalom kvízünk van, amivel karbantarthatod az agytekervényeidet, csak nézz körül nálunk és további érdekes napi játékokat találhatsz.
Ki a szerző?
Share your Results:
GYIK
1. Ki a „Ne hidd, hogy a világ ma boldog” kezdetű vers szerzője? A helyes válasz: Kosztolányi Dezső. A 20. századi magyar irodalom kiemelkedő alakja, a Nyugat folyóirat meghatározó költője és írója szerezte ezt a korai lírai remekművet.
2. Mikor és melyik kötetben jelent meg ez az irodalom klasszikus? A vers 1905 körül keletkezett, és Kosztolányi első verseskötetében, a Négy fal között (1907) kapott helyet, amely megalapozta a szerző irodalmi hírnevét.
3. Mi a vers fő mondanivalója? A költemény a felszínes öröm és a mélyben lapuló fájdalom ellentétét mutatja be. A hangos, nyilvános nevetés megtévesztő – az igazi bánat csendesen, a sötétbe húzódva él.
4. Miért nehéz ez az irodalom feladat? Mert Babits Mihály, Szabó Lőrinc és Kosztolányi Dezső mind a Nyugat köré csoportosuló, hasonló korszakban alkotó lírikust – a stílusjegyek és a tematika pontos ismerete dönt.
5. Milyen stílusjegyek árulják el a szerzőt? A lélektani mélység, az esztétikai érzékenység és a részvét etikája mind Kosztolányi sajátjai. A „homo aestheticus” szemlélet és a halk, mégis megrendítő hang az egész életmű visszatérő vonása.
6. Hol találok több hasonló irodalom feladatot? A keresztlabda.hu Napi irodalom feladat rovatában rendszeresen szerepelnek a magyar líra gyöngyszemei – szerzőfelismeréstől verselemzésig sokféle kulturális fejtörő vár.
