Napi irodalom feladat: Kínos, ha nem vágod ezt a 4 verssort!
Irodalom feladat a javából, amely egyenesen a magyar nemzeti ébredés és a reformkor pezsgő, tenni akaró szellemi csatáiba repít vissza minket. Amikor elolvassuk a képen látható, lüktető sorokat a történelmi romok felett merengő honfiról, szinte halljuk magunkban a cselekvő hazafiság legszebb hazai himnuszát. Ez a négy sor nem csupán egy versrészlet, hanem egy egész generáció, a Himnusz és a Szózat korának kőbe vésett társadalmi programja. A puszta múltbavágyás helyett a jövő építését követelő ritmus sokunk emlékezetébe beleégett, de vajon az alkotó nevét is ilyen magabiztosan vágjuk rá?
A nagy párbaj ennél a kvízkérdésnél általában a korszak két legnagyobb óriása között feszül. A sikerélmény azonban szinte garantált számodra, ha a józan paraszti eszedre és a kizárásos alapon működő logikádra támaszkodsz. Ha a válaszlehetőségek között feltűnnek a huszadik század modern lázadói, vagy a későbbi korok melankolikus költői, azokat gondolkodás nélkül kihúzhatod a listáról. A “Hass, alkoss, gyarapíts” hármas jelszava egyértelműen a tizenkilencedik század elejének legtisztább, hazaszeretet fűtötte üzenete.
Ez a feszes ritmusú epigramma pont azért trükkös, mert hangvételében sokszor más, hasonlóan grandiózus és fenséges verseinkkel mosódik össze az elménkben. Készen állsz arra, hogy a cselekvésre buzdító rímek mögé nézz, leporold a történelemkönyvek lapjait, és tévedhetetlenül kiválaszd az egyetlen helyes megoldást a zsenik közül?
Nagyon sokféle irodalom kvízünk van, amivel karbantarthatod az agytekervényeidet, csak nézz körül nálunk és további érdekes napi játékokat találhatsz.
Melyik vers?
Share your Results:
GYIK
Kinek a tollából származik a képen olvasható idézet? Kölcsey Ferenc írta ezeket a halhatatlan sorokat. A mű címe Huszt, amely a magyar irodalom egyik leghíresebb, legfeszesebb szerkezetű költeménye a múlt és a jövő kapcsolatáról.
Miért éppen a romok ormán játszódik a vers felütése? A költő a huszti vár romjait használja szimbólumként: a dicső, de már letűnt múlt felé fordulás és a passzív kesergés helyett a jelen cselekedeteire és a jövő építésére akarja fókuszálni a figyelmet.
Hogyan segít egy ilyen irodalom feladat a stílusjegyek felismerésében? Rákényszerít minket, hogy a puszta tippelés helyett a szavak erejét (például a határozott felszólító módokat) és a reformkori tenni akarás hangulatát logikusan kapcsoljuk össze az adott szerző történelmi szerepével.
Miért keverik össze olyan sokan Vörösmarty Mihály műveivel? Mert Vörösmarty a Szózatban és más hazafias verseiben nagyon hasonló, fennkölt, a nemzet sorsát féltő, komoly motívumokat használt, így a stílus és a szókincs első olvasatra megtévesztő lehet.
Hol bukkan fel manapság a leggyakrabban ez az irodalom feladat típus? Leginkább a minőségi kvízoldalakon és a kulturális fórumokon találkozhatunk vele, ahol az olvasók a magyar történelem legszebb sorainak felelevenítésével és a költők összehasonlításával tesztelik a memóriájukat.
Mi a legfőbb üzenete a költemény utolsó, negyedik sorának? A “Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl!” egy komplett politikai program volt a maga korában: a nemzet felemelkedése és modernizációja csak aktív, építő jellegű munkával érhető el.
