IrodalomFejtörőKvízkérdésNapi Feladatok

Napi irodalom feladat: „Föl-földobott kő…” – Tudod, melyik költőnk írta ezeket a sorokat?

Ez a pasztellszínű felhőkkel díszített napi irodalom feladat a magyar irodalom egyik legszebb fizikai metaforáját hozza el nekünk. A sorok – “Föl-földobott kő, földedre hullva, kicsi országom, újra meg újra hazajön a fiad.” – a hazatérés elkerülhetetlenségét és a szülőföldhöz való mágneses vonzódást írják le. A költő, hiába vándorol messzi, nyugati tájakra (például imádott Párizsába), mintegy a gravitáció megmásíthatatlan törvényének engedelmeskedve, előbb-utóbb mindig visszahullik a hazájába. A megadott opciók között a 20. századi költészetünk gigászai, a Nyugat folyóirat első nemzedékének alakjai (Babits Mihály és Juhász Gyula) sorakoznak beugratóként.

Vajon te egyből felismered ezeket a legendás sorokat a középiskolai irodalomórákról? Melyik zseniális költőnk hasonlította magát a levegőbe dobott kőhöz?

A mai kvízünkben az alkotót keressük: Ki a szerző? Babits Mihály, Juhász Gyula vagy Ady Endre?

Nagyon sokféle irodalom kvízünk van, amivel karbantarthatod az agytekervényeidet, csak nézz körül nálunk és további érdekes napi játékokat találhatsz.

napi irodalom feladat
Hirdetés

Ki a szerző?

Helyes! Helytelen!

irodalom feladat 10

Share your Results:

GYIK

Ki írta a feladványban szereplő idézetet? A helyes válasz: Ady Endre. A vers címe pedig értelemszerűen: A föl-földobott kő.

Miről szól A föl-földobott kő című vers? Ez a költemény a hazaszeretet és a honvágy egyik legszebb és legkettősebb megfogalmazása. A versben a költő a messzire vetődő, világot látó embert egy magasra dobott kőhöz hasonlítja. Ahogy a követ a gravitáció mindig visszahúzza, úgy vonzza vissza szülőföldje a költőt is, bármennyire is vonzó a külföld (Ady esetében különösen Párizs).

Miért tévesztik össze sokan Babits vagy Juhász Gyula műveivel? Mert mindhárman a 20. század eleji magyar irodalom megújítói voltak, a Nyugat folyóirat körébe tartoztak, és mind írtak mélyen filozofikus, hazafias verseket. Azonban ez a fajta ismétlődő, szimbolista képalkotás egyértelműen Ady Endre stílusjegye.

Mikor keletkezett ez a költemény? Ady Endre 1909-ben írta ezt a verset, a Szeretném, ha szeretnének című kötetében jelent meg. Ebben az időszakban már többször megjárta Párizst, és élesen tapasztalta a nyugati világ és az itthoni valóság közötti feszültséget.

Hol találok még hasonló irodalmi feladványokat? A Keresztlabda.hu „Napi irodalom feladat” rovatában mindennap friss, klasszikus verseket és regényeket felelevenítő kvízekkel várjuk a kultúra szerelmeseit.

Adam

Szia! Ádám vagyok, a Keresztlabda szerkesztője. Hiszek abban, hogy a tanulás lehet játék, és egy jó kvíz a legjobb napi agytorna. Azért hoztam létre ezt a felületet, hogy egy kis vidámságot és 'aha-élményt' csempésszek a mindennapokba. A Keresztlabdán a legizgalmasabb fejtörőket és teszteket gyűjtöm össze neked – a focitól a filmművészetig –, hogy tesztelhesd a tudásod, vagy versenyezhess a barátaiddal.

Vélemény, hozzászólás?