Irodalom kvíz: Tudod, ki írta ezeket a híres verseket? Csak a valódi versrajongók érik el a 10/10-et!
Az irodalom világa tele van csodákkal – elég egyetlen sor, egy gondolat, és máris visszarepülünk az iskolai padba, ahol először találkoztunk Petőfi, József Attila vagy Ady Endre sorainak erejével. De vajon emlékszel még, ki írta azokat a híres verseket, amiket valaha kívülről fújtunk? Ezzel a kvíz-zel most kiderül!
Tíz versidézet vár rád, és minden egyes kérdésnél döntened kell: vajon kinek a tollából származik? Könnyűnek hangzik, ugye? Pedig nem mindig az! A legszebb magyar költemények között vannak olyan sorok, amiket szinte mindenki ismer, de kevesen tudják pontosan, kitől származnak. Ez a játék nemcsak emlékidézés, hanem egy kis nosztalgikus utazás is a magyar irodalom kincsei között – egy igazi időutazás a szavak erején keresztül.
Ha szereted a fejtörőket és a tudáspróbákat, csatlakozz a Facebook csoportunkhoz, ahol naponta új játékokkal várunk! Nézd meg a további tudáspróba kvízeinket, és ha még nem tetted, iratkozz fel a Keresztlabda YouTube csatornájára is, hogy elsőként próbálhasd ki a legújabb kvízeket!
"Föl-földobott kő, földedre hullva, Kicsi országom, újra meg újra Hazajön a fiad. Messze tornyokat látogat sorba, Szédül, elbúsong s lehull a porba, Amelyből vétetett. " .....
"Harminckét éves lettem én - meglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam." ......
"Hova lett a tarka szivárvány az égről? Hova lett a tarka virág a mezőkről? Hol van a patakzaj, hol van a madárdal, S minden éke, kincse a tavasznak s nyárnak? Odavan mind! csak az emlékezet által Idéztetnek föl, mint halvány síri árnyak. Egyebet nem látni hónál és fellegnél; Koldussá lett a föld, kirabolta a tél." ......
"Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél? Holott kikeletkor az sok szép madár szól, kivel ember ugyan él, Mező jó illatot, az ég szép harmatot ád, ki kedves mindennél. Ellenség hírére vitézeknek szíve gyakorta ott felbuzdul, Sőt azon kívül is, csak jó kedvébül is vitéz próbálni indul, Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik, homlokán vér lecsordul. " .....
"Nincs tavasszal, nincs se nyáron, Mint te, olyan rózsaszál; Még nagyobb díszt nyerne Sáron, Csak te ott virítanál. Rózsaszínnel játszadoznak Két virító arcaid, Rózsamézzel harmatoznak Csókra termett ajkaid." ......
" Már egy hete csak a mamára gondolok mindíg, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra." ......
" Mért fekszel jászolban, ég királya? Visszasírsz az éhes barikára. Zenghetnél, lenghetnél angyalok közt: mégis itt rídogálsz, állatok közt. Bölcs bocik szájának langy fuvalma jobb tán mint csillag-ür szele volna? Jobb talán a puha széna-alom, mint a magas égi birodalom?" ......
„ Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám, se bölcsőm, se szemfedőm, se csókom, se szeretőm. Harmadnapja nem eszek, se sokat, se keveset. Húsz esztendőm hatalom, húsz esztendőm eladom. „ …..
"Tavaszodik már az idő, Beköszönt a napsugár. Lelkem édes gondolatja Fönt, a felleg-honba’ jár. Nem tudom, de olyan édes Még a bánat is nekem, Kék egével, napsugárral A tavasz ha megjelen." ......
"Edward király, angol király Léptet fakó lován: Hadd látom, úgymond, mennyit ér A velszi tartomány. Van-e ott folyó és földje jó? Legelőin fű kövér? Használt-e a megöntözés: A pártos honfivér? " ......
Share your Results:
kérdések
Tárgy: „Nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám…” – fekete-lelkű fiatal költő soraiból
Helyes válasz: József Attila
Érdekesség: József Attila művészete sokszor az identitás nélküli, gyökértelen fiatal érzéseit ragadta meg — ez a vers részlet pontosan azt a kilátástalanságot és kitaszítottságot fejezi ki, ami miatt ma is erősen hat.
Tárgy: „Edward király, angol király / Léptet fakó lován…” — történeti hangvételű versrészlet
Helyes válasz: Arany János
Érdekesség: Arany János kiváló történelmi érzékkel írta verseit: nemcsak költői nyelven, hanem realizmussal is visszaadta a korabeli viszonyokat, így a vers atmoszférája és ritmusa egyaránt korhű.
Tárgy: „Föl-földobott kő, földre hullva…” — hazatérő hazafi fájdalmát megfogalmazó sorok
Helyes válasz: Ady Endre
Érdekesség: Ady költészete gyakran az elvándorlás, a haza iránti vágy, és a modernitás közti kettősség témáját járja körbe — ez a részlet jól tükrözi a nemzeti múlt és a személyes sors drámáját.
Tárgy: „Már egy hete csak a mamára gondolok mindig…” — vidéki élet, szegénység, családi kötődés verse
Helyes válasz: József Attila
Érdekesség: Az emberi méltóság és a nehéz körülmények közti ellentét József Attila egyik kedvelt témája; a vers bensőségében és őszinteségében nagyon személyes, mégis univerzális.
Tárgy: „Mért fekszel jászolban, ég királya?” — angyali küldetés, szenvedés és válság képe
Helyes válasz: Babits Mihály
Érdekesség: Babits lírája gyakran filozofikus, szimbolikus és drámai — a versben az emberi lét bonyolult kérdéseit és a társadalmi felelősséget szemlélteti, ezért időtálló.
Tárgy: „Tavaszodik már az idő, beköszönt a napsugár…” — a természet újjászületése és életöröm motívuma
Helyes válasz: Reviczky Gyula
Érdekesség: Reviczky verseiben a természet közelsége és a lírai hangulat kulcs, ezért az ilyen versek tiszta optimizmusa és visszafogott melankóliája könnyen megérint — jól kimutatja a költő érzékenységét.
Tárgy: „Hova lett a tarka szivárvány az égről? … Koldussá lett a föld, kirabolta a tél.” — elveszett természet, szomorú elmúlás verse
Helyes válasz: Petőfi Sándor
Érdekesség: Petőfi nem csak forradalmi, hanem lírai költő is volt: verseiben gyakran érződik az ember–természet kapcsolat, az elmúlás tragikája és a romantikus melankólia — ez a részlet is ilyen hangulatot áraszt.
Tárgy: „Harminckét éves lettem én – meglepetés e költemény…” — személyes invokáció, késő érettség verse
Helyes válasz: József Attila
Érdekesség: A verseiben gyakori az önreflexió és az identitás keresése — itt a költő saját életkora és lelkiállapota válik költői témává, ami az ő stílusára és korszakára jellemző.
Tárgy: „Vitézek, mi lehet ez széles föld felett szebb dolog az végeknél?” — vitézi élet, hazaszeretet, katonás eszmény verse
Helyes válasz: Balassi Bálint
Érdekesség: Balassi lírája a hazafiasság, a vitézség és a korabeli erkölcs kérdéseit szólaltatta meg — a vers archaikus nyelvezete és rímképlete hiteles korrajz, ami miatt klasszikus érték.
Tárgy: „Nincs tavasszal, nincs se nyáron, / Mint te, olyan rózsaszál…” — romantikus szerelmi költemény vonzalomról és vágyakozásról
Helyes válasz: Csokonai Vitéz Mihály
Érdekesség: Csokonai stílusára jellemző a könnyed romantika és érzékiség; verseiben a természet és a szerelem finom motívumai keverednek — ezért ez a részlet is levegős és lírai hangulatú.
GYIK
Q: Mire jó egy ilyen versfelismerős irodalom kvíz?
A: Segít elmélyíteni a magyar költészet alapismereteit — a versrészletek memorizálása és a szerző azonosítása fejleszti az irodalmi érzéket, és bővíti a kulturális műveltséget.
Q: Hogyan tudom növelni az esélyeimet, hogy jól válaszoljak?
A: Figyeld a vers stílusát, hangulatát és korszakára jellemző szókincsét — gyakran ezek segítenek felismerni a kvízben, hogy klasszikus, romantikus, avantgárd vagy modern költőtől származik-e a részlet.
Q: Mi számít jó eredménynek ebben a 10 kérdéses kvízben?
A: A kvízben 7–8 helyes válasz jó eredménynek számít, 9–10 hibátlan megoldás viszont azt jelenti, hogy nagyon jól ismered a magyar költészetet és jól el tudod különíteni a stílusokat.