Retró kvíz: A nagyi háztartásának csendes hősei. Megmondod, melyik mire kellett?
Ebben a retró kvízben hat régi tárgy fotóját látod, és mindegyiknél ki kell találnod, mire használták. Három tipp van, egy a jó, de a másik kettő sem hangzik teljesen képtelenül. Szakértelem nem kell hozzá: a forma, a nyél és az anyag sokat elárul annak, aki jól nézi.
Hasonló darabokat a hazai múzeumok őriznek: a budaörsi Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény, a Tapolcai Városi Múzeum, a Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjtemény és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum is rendelkezik ilyen háztartási eszközökkel. Egykor nem kuriózumok voltak, hanem mindennapi segítők, a nagyik és dédik keze alatt. Minden válasz után rövid magyarázatot is kapsz, így a kvíz végére nemcsak pontszámod lesz, hanem egy vagy két sztorid is, amit vacsoránál el lehet mesélni.

Mire használták?
Mire használták?
Mire használták?
Hirdetés
Mire használták?
Mire használták?
Mire használták?
Share your Results:
Kérdések, válaszlehetőségek, magyarázatok
1. kérdés
Mire használták?
Foltozó gomba (helyes)
Passzírozó gomba
Bébi csörgő
Foltozó gomba. A fa gomba fejére húzták a kilyukadt zoknit vagy kesztyűt, így feszesen lehetett megstoppolni a lyukat.
A kvíz első tárgya jó példa arra, hogy a forma elárulja a célt: a gombaformájú fej kifeszíti a kilyukadt anyagot, a nyél pedig kényelmes fogást ad.
A budaörsi Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjtemény keményfából esztergált stoppolófát őriz, amelynek tetejére húzták a javítandó holmit (leltári szám: 2015.110.1).
Az alak félrevisz: attól, hogy gombára hasonlít, még nem konyhai eszköz. Ez a varrókosár szereplője volt.
2. kérdés
Mire használták?
Akasztó horog
Horgoló tű
Gomboló horog (helyes)
Gomboló horog. A kampót a gomblyukon át a gombra akasztották, és áthúzták rajta: így a szoros cipőt, kesztyűt gyorsan be lehetett gombolni.
Egy gombos női cipőn akár harminc apró gomb is lehetett. Kézzel türelemjáték lett volna begombolni, a horog viszont a kvíz egyik legpraktikusabb tárgya.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum összecsukható, kampós cipőgombolót őriz a 20. század elejéről, a budaörsi gyűjtemény pedig díszes vas gomboló horgot (leltári szám: 2015.113.1).
3. kérdés
Mire használták?
Kétkezes sörény fésű
Gyapjúfésű (helyes)
Kócfésű
Gyapjúfésű. A fogai közt végighúzott gyapjúról leszedték a gubancot és a rövid szálakat, a hosszú szálak pedig párhuzamosan rendeződtek, fonásra készen.
Az aberdeeni városi múzeumi gyűjtemény egy 1800 és 1850 körüli kézi gyapjúfésűjének leírása szerint két fésűt használtak együtt, és a gyapjút fokozatosan hosszú szálakká húzták, amelyekből fonal lett.
Könnyű összekeverni a kártolással. A fésülés párhuzamos, hosszú szálakat ad, a kártolás szétbontja a szálakat, de nem rendezi őket párhuzamosra.
4. kérdés
Mire használták?
Dugványozó
Orvosi eszköz
Hurka töltő (helyes)
Hurka töltő. A fa nyomót a hengeres töltő csövébe dugták, és vele nyomták a hurka vagy kolbász töltelékét a bélbe.
Disznóvágáskor a tölteléket a fémhengerbe tették, a gombos végű fa nyomóval pedig a bélbe nyomták. A gomb tenyérbe illő, így jól lehetett vele nyomni.
A Tapolcai Városi Múzeum néprajzi gyűjteményében kézi hurkatöltő is van, nyomófáját nyárfából készítették, hüvelye horganyzott lemez (leltári szám: TVM_N_89.1.31).
A kvíz képén csak a nyomófa látszik, a fémhengerrel együtt viszont rögtön egyértelmű.
5. kérdés
Mire használták?
Gyümölcs mosó
Paradicsom passzírozó (helyes)
Tészta gyúró
Paradicsom passzírozó. A perforált lemezen a fa nyomó átnyomta a paradicsomot, a héj és a mag fönn maradt.
Így készült házilag paradicsomlé és paradicsompüré: a kipasszírozott lé a perforált lemez lyukain át távozik, a héj és a magok fönt maradnak.
A budaörsi Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjteményben fa keretes, lyuggatott bádogszita és hozzá való passzírozó henger is található (leltári szám: 2015.090.1.1 és 2015.090.1.2).
Ha a kvíz fotóján a fa rúd tésztagyúróra emlékeztet, nézd a szitát: a lyukai elárulják, hogy itt valamit át kellett nyomni rajta.
6. kérdés
Mire használták?
Konzervnyitó
Mogyoró törő
Meggymagozó (helyes)
Meggymagozó. A meggyet a szerkezet karikájára vagy nyílására illesztették, és egy nyomással kiszorították a magot, így a gyümölcs egészben maradt.
Befőzéskor kilószám kell a meggy, és kézzel magozni lassú, ujjat festő munka. Egy ilyen kis szerkezet sokat gyorsított, a kvíz drótos szereplője tehát nem játék, hanem munkagép volt.
A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum 1900 körüli drót cseresznyemagozót őriz (leltári szám: VT_1970.293.2), a budaörsi gyűjteményben vasbádog meggymagozó van rugós pálcikával (2006.509.1).
GyIK
Hol nézhetek meg a kvízben szereplőkhöz hasonló régi háztartási eszközöket?
A kvíz tárgyaihoz hasonlók megtalálhatók például a budaörsi Bleyer Jakab Helytörténeti Gyűjteményben, a Tapolcai Városi Múzeumban, a Kismarosi Sváb Muzeális Gyűjteményben és a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban. A tárgyak egy része a museum digital adatbázisban is böngészhető.
Mi a különbség a stoppolás és a foltozás között, amiről a kvíz első kérdése szól?
Foltozáskor új anyagdarabot varrnak a lyuk fölé vagy alá. Stoppoláskor nincs külön folt: a lyukat a megfeszített anyagon, hosszanti és keresztirányú öltésekkel szövik be.
Mit jelent az, hogy esztergált fa, ahogy a kvíz magyarázataiban szerepel?
Az esztergálás során a forgó fadarabot szerszámmal formálják, ezért lesznek a nyelek, gombok és korongok szabályos, kerek formájúak. A múzeumi leírások sok régi eszközt kisipari esztergályos munkaként tartanak nyilván.
Hány kérdés van a kvízben, és kapok magyarázatot a válaszokhoz?
Hat fotós kérdés van, mindegyikhez három válaszlehetőség. A kvíz minden válasz után elmagyarázza, miért az a jó megoldás, a végén pedig eredményt kapsz.
Ne maradj le a kvízeinkről!