Napi feladat: Debrecen neve 1235 óta szerepel az iratokban. Melyik nyelvből eredhet?
Debrecen neve ma Magyarország második legnagyobb városát jelöli, amelyet cívisvárosnak és Kálvinista Rómának is neveznek, és amelynek legismertebb épülete a Nagytemplom. Ez a napi feladat azt kérdezi, honnan eredhet maga a városnév, amely 1235 óta szerepel az írásos forrásokban.
Az első ismert említés a Váradi Regestrumban található, Debrezun alakban. Ez egy 13. századi jegyzőkönyvgyűjtemény, amely a váradi káptalan előtt tartott tüzesvaspróbákat rögzítette, és sok mai település első írásos nyomát őrzi. A városnév azóta alig változott, a hangzása már akkor is nagyon közel állt a maihoz.
A nyelvészek több magyarázatot is felállítottak, és ezek nem ugyanabból a nyelvből indulnak ki. A kérdés az, melyik nyelv szavát tartja a magyar névkutatás a legvalószínűbb forrásnak. Három nyelv közül választhatsz, és csak egy helyes.
Melyik nyelv szavából eredhet legvalószínűbben Debrecen neve?
Share your Results:
Megoldás és magyarázat
A helyes válasz: egy kun, pontosabban kipcsak török szóból. A magyar szakirodalom szerint Debrecen neve valószínűleg a Tébrésün vagy Débrésün szóra megy vissza, amelynek jelentése nagyjából az, hogy mozogjon, éljen. Ez feltevés, nem bizonyított tény, de a magyar névkutatás ezt tartja a legvalószínűbbnek.
A latin válasz azért csábító, mert a cívis szó valóban latin, és polgárt jelent. A németre is van miért gondolni: németül a város Debrezin, a róla elnevezett kolbász pedig Debreziner néven ismert. Ezek azonban a városnévből lettek, nem fordítva.
Vannak szláv magyarázatok is. Az egyik szerint a név jó földet vagy megbecsült helyet jelent, Šimon Ondruš szlovák nyelvész pedig egy szakadék jelentésű ősszláv szóból vezette le. A magyar szakirodalom ezeket nem fogadja el.
Ha a kipcsak magyarázat igaz, Debrecen neve lényegében egy jókívánság: éljen, mozogjon. Egy város, amely a nevében is életet kíván magának.
Ne maradj le a kvízeinkről!
