Földrajz feladat: melyik magyar város van a vaktérképen?
Ez a földrajz feladat egyetlen fotóról szól, és három magyar település közül kell kiválasztanod azt, amelyik a képen látható. A válaszlehetőségek Vecsés, Salgótarján és Gödöllő. Két város Pest megyében fekszik, egy pedig Nógrádban. Mindhárom térségi központ: Salgótarján Nógrád vármegye székhelye, Gödöllő és Vecsés pedig a saját járásáé.
A térképen a három hely nagyon eltérő távolságra van a fővárostól. Vecsés Budapest központjától nagyjából húsz kilométerre található, a repülőtér szomszédságában, a Pesti síkság és a Gödöllői dombság találkozásánál. Gödöllő nagyjából harminc kilométerre fekszik, a Rákos völgyében, medenceszerű helyen. Salgótarján alig több mint száz kilométerre van, a Tarján és a Salgó patak formálta szűk, Y alakú völgyben, a Karancs és a Medves között. Ha megvan a tipped, lentebb kiderül, melyik a helyes, és hogyan lehet a három várost egymástól elkülöníteni.
Melyik város van a képen?
Share your Results:
Megoldás és magyarázat
Ebben a földrajz feladatban a helyes válasz Gödöllő. A város Pest vármegyében áll, és nevét leginkább a Grassalkovich kastély tette ismertté. Grassalkovich Antal gróf építtette a 18. században. A kastély használati terve szerint ez Magyarország legnagyobb beépített alapterületű barokk kastélya, 14 020 négyzetméteren. 1867 után a királyi párhoz, Ferenc Józsefhez és Erzsébet királynéhoz került, és ekkor kezdődött a második fénykora.
A földrajz feladat csapdája, hogy Vecsés és Gödöllő egyaránt a budapesti agglomerációhoz tartozik, és mindkettőhöz köthető a Grassalkovich család. Vecsésre a 18. század végén Grassalkovich gróf ötven, főként sváb családot telepített. Ők hozták a káposztatermesztést és a savanyú káposzta készítésének hagyományát, a város ma is erről híres. Vecsés 2001 óta város.
Földrajz szempontból Salgótarján a legkülönbözőbb. Nógrád vármegye székhelye, nevét a határában álló Salgó várától kapta, amelynek romjai meredek hegyen láthatók. Egy településföldrajzi tanulmány szerint 1900 táján az ország legnagyobb bányaüzemi központja volt, ezért teljesen más hagyományú hely, mint a két pesti város.
Gödöllő hivatalosan csak 1966 óta város, noha első okleveles említése, Gudulleu alakban, az 1349. évből való. A földrajz mellett a történelem is bőven ad témát. 1933 augusztusában, 2. és 13. között a kastély melletti királyi erdőben rendezték meg a 4. cserkész világdzsemborit. 54 ország mintegy 26 000 cserkésze érkezett, nagyjából a felük magyar volt, a tábor jelvénye a csodaszarvas lett, a rendezvény napilapja pedig négy nyelven jelent meg: magyarul, angolul, franciául és németül.
A város másik híre a művészet. Az 1901. évben Körösfői Kriesch Aladár Gödöllőn telepedett le, és megalapította a művésztelepet, amelyet a magyar szecesszió központi iskolájaként tartanak számon. A gazdasági gerincét a szövőiskola adta, amely három évvel az alapítás után indult, és további három évvel később az iparművészeti iskola műhelyeként ismerték el.
Ne maradj le a kvízeinkről!
