Földrajz feladat: Melyik iparvárost jelöli a piros pont a Dunán?
Ez a földrajz feladat a Duna magyarországi szakaszára kérdez rá, és egyetlen piros pontot kell a megfelelő városhoz rendelned. A jelöltek Dunaújváros, Paks és Százhalombatta. Mindhárom a folyó jobb partján fekszik, és mindhárom nagy ipari vagy energetikai létesítményről ismert.
A Duna magyarországi szakasza mintegy 417 kilométer hosszú, és a három város a főváros alatt, a hazai szakasz déli felében sorakozik. Nem véletlenül sűrűsödnek itt: a nehézipar és az erőművek sok hűtővizet igényelnek, a folyó pedig olcsó vízi szállítási útvonalat is adott. A folyó kilométerszámozása a torkolattól indul, ezért lefelé haladva csökken az érték, vagyis a déli városok jelzőszáma kisebb, mint az északiaké. Vaktérkép lévén a településnevek hiányoznak, így a Duna vonalára, Budapest helyére és a városok egymáshoz mért távolságára kell támaszkodnod, nem a felirataikra.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar nagyvárost jelöli a piros pont?
Share your Results:
Földrajz feladat megoldása és magyarázata
A piros pont Dunaújvárost jelöli. A város Fejér megyében, a Duna jobb partján fekszik, a másik két jelölt között nagyjából félúton. Észak felől haladva először Százhalombatta jön, utána Dunaújváros, a sort Paks zárja. Ha ezt a sorrendet fejben tartod, a földrajz feladat már nem nehéz, hiszen a pont a három közül a középsőt jelöli.
A csapda a nevek különböző súlya. Paks a legismertebb a három közül, mert ott működik az ország egyetlen atomerőműve, és egy híres név mellett könnyű a pontot is hozzáigazítani. A vaktérképes földrajz feladatokban viszont nem a hírnév számít, hanem az elhelyezkedés. Paks Tolna vármegyében van, a három közül a legdélebbre. Százhalombatta Pest vármegyéhez tartozik, közvetlenül Budapest déli szomszédságában, a Dunai Finomító és a Dunamenti Erőmű városa.
Dunaújváros neve nem mindig ez volt, és a hely története a rómaiakig nyúlik vissza. A mai város területén a rómaiak Intercisa néven erődöt tartottak fenn, a Duna mentén húzódó határvédelmi vonalon, a limesen. A modern város az ötvenes évek elején született: a Dunapentele nevű falu mellett kezdték építeni a Dunai Vasművet és a hozzá tartozó lakóvárost. 1951 volt az az év, amikor a település a Sztálinváros nevet kapta, 1961 pedig az, amikor Dunaújvárosra keresztelték át. Az ipari földrajz egyik példája ez arra, hogy a gyárhoz építettek lakónegyedeket, nem a meglévő városhoz gyárat.
Ne maradj le a kvízeinkről!
