Napi földrajz feladat: a Balaton partján jársz, de melyik városban?
Ebben a földrajzi feladatban egy térképet látsz, amelyen a Balaton partján egy pontot jelöltünk meg. A térkép alatt három városnév áll, és a te dolgod kiválasztani közülük azt, amelyik a megjelölt helynek felel meg. A Balaton Magyarország legnagyobb tava: felszíne nagyjából 592 négyzetkilométer, hossza körülbelül 77 kilométer, átlagos mélysége viszont mindössze 3 méter körüli. Mivel ilyen sekély, a vize nyáron gyorsan felmelegszik, ezért a partján rengeteg üdülőhely épült, amelyek a térképen első ránézésre gyakran hasonlónak tűnnek.
A tó legnagyobb vízfolyása, a Zala, folyamatosan táplálja, a felesleges vizet pedig a Sió vezeti el a Dunába. A feladat megoldásához azt kell fejben tartanod, hogy a part mentén melyik település hol található. A válaszlehetőségeket nem a nevük, hanem a part elhelyezkedése különbözteti meg egymástól, tehát érdemes a térképre figyelni. Először nézd meg alaposan a jelölést, utána gondold végig mindhárom várost és a tó körüli helyzetüket, és csak ezután add meg a válaszodat.
Tudod melyik várost jelöltük a térképen?
Share your Results:
Földrajz feladat megoldása és magyarázata
A helyes válasz: Fonyód. A jelölt pont a Balaton déli partján van, Somogy vármegyében. A földrajz feladat kulcsa a város fölé emelkedő kettős hegy: a 233 méteres Várhegy és a mellette álló, 207 méteres Sipos hegy. Együtt Fonyódi hegynek hívják őket, és a források szerint ők a déli part két legmagasabb pontja. Egy jórészt sík parton ez messziről felismerhető.
A csapda a megszokott név. Zamárdi ugyanazon a parton fekszik, és sokan a Balaton Soundról ismerik, ezért ismerősen cseng, a part oldalával tehát nem zárható ki. Itt a hegypár dönt: ha a térkép domborzatot is mutat, a déli part legmagasabb pontjai Fonyódra mutatnak, mert a másik déli jelölt legfeljebb alacsonyabb dombokat adhat. Balatonfüred a másik hibalehetőség. Az az északi parton fekszik, Veszprém vármegyében, és aki a tó két oldalát összekeveri, könnyen oda téved.
Az érdekesség a hegy eredete. A Fonyódi hegy a tó túloldalán álló tanúhegyekhez, például a Badacsonyhoz hasonlóan keletkezett: a puhább pannon üledékre vulkáni működés során vékony bazalttakaró került, és ez védte meg a lepusztulástól. A bazaltot később az ember hordta el, a környék útjainak töltéséhez használták, ma már főleg a lejtőkre legördült sziklák emlékeztetnek rá. Egy tizenhatodik századi térképen a hegy szigetszerűen, várral jelenik meg, a Nagyberek mocsarából kiemelkedve. A nevét a fon igére vezetik vissza, mert királyi fonónépek lakták. A földrajz szóhasználatában tanúhegynek hívják az ilyen magaslatot, mert a régi felszín magasságáról tanúskodik.
Ne maradj le a kvízeinkről!
