Földrajz feladat: a folyók elárulják, hol jársz. Rájössz?
Ez a földrajz feladat első ránézésre gyerekjáték: három megye, egy piros folt a vaktérképen, és biztos vagy benne, hogy ezt az általános iskolában már lejátszottad. Aztán ránézel a térképre, és hirtelen az Alföld keleti fele egyetlen nagy, egyforma masszává olvad. Nincs hegy, ami eligazítana, nincs tó, nincs egyértelmű nagyváros a képen, csak a síkság és egy hosszan kanyargó határvonal.
Pedig van itt egy fogódzó, amit kevesen használnak: ha a nevek helyett a vizeket nézed, a térkép sokkal beszédesebb lesz. Az Alföld folyói nem csak díszek, sok helyen ők adták az útmutatást a későbbi határokhoz. Nézd meg, merre kanyarog a piros terület széle, hol szalad egyenesebben, hol nyúlik ki keleti irányba, és gondold végig, melyik két megye jöhet szóba a három tipp közül. A legtöbben ilyenkor a legismertebb megyeszékhelyre asszociálnak, és épp ez visz félre. Mielőtt megnyomod a gombot, a tippedet bátran tartsd meg magadnak, a lenti magyarázatból úgyis kiderül, jól olvastad-e a térképet.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar megyét jelöltük pirossal?
Share your Results:
Földrajz feladat megoldása és magyarázata
A helyes válasz: Békés megye
Hogyan jutunk el idáig lépésről lépésre?
Először húzzuk ki, ami biztosan nem lehet. Heves megye a Mátra és a Bükk lábánál fekszik, dombokkal, hegyekkel tarkított, és nincs közös határa Romániával. A vaktérképen viszont a piros folt síkvidéki és eléri a keleti országhatárt, így ez a földrajz feladat már egy lépéssel egyszerűbb: Heves kiesik.
Marad két alföldi versenyző. A debreceni székhelyű megye a Hortobágy, a Berettyó és a Tisza vidékén terül el, északabbra. A Békés megyét viszont a Körösök szabdalják: a Fehér és a Fekete Körös Romániából érkezik, egyesülésük után a Sebes Körös is csatlakozik, és a végén a Hármas Körös viszi tovább a vizet a Tiszáig. Ha a piros területen ilyen egymásba fonódó, délnyugat felé tartó vízhálót látsz a határ mentén, akkor Békésre néztél.
Ahol a legtöbben elcsúsznak ezen a földrajz feladaton
A csapda nem térképi, hanem fejbeli. A legtöbben nem alakot keresnek, hanem nevet, és a név, amit a keleti Alföldről a legjobban ismerünk, Debrecen. Ez az ismerősség eltolja a tippet: a debreceni megye „nagyobbnak” és „fontosabbnak” tűnik, ezért a fejünkben ráragasztjuk a piros foltra. Közben Békéscsaba szinte sosem kerül szóba, pedig a térképen sokkal többet segít a vízrajz, mint a városok hírneve. Ha legközelebb hasonló földrajz feladattal futsz össze, először a folyókat keresd, és csak utána a neveket.
Az aha élmény, amit érdemes megjegyezni
A megye neve megtévesztő: nem a békességre utal, hanem Békés városára és egykori várára, a nevét pedig a nyelvészek általában személynévre vezetik vissza. A „békés” jelző tehát utólag ragadt rá a vidékre, a hely volt előbb, a hangulat csak később jött hozzá.
Az igazi érdekesség viszont a történelem. A török hódoltság végére a térség erősen elnéptelenedett, és a 18. században szlovákok, románok, németek települtek be újra. Békéscsaba máig a magyarországi szlovákság egyik legfontosabb központja. Ha legközelebb egy vaktérképen a Körösöket látod, a folyók mellett egy egész újratelepített, sokszínű vidék jut majd eszedbe.
