Tájszólás feladat: A palócok ma is használják, te érted?
Ez a tájszólás feladat egy olyan szóval dolgozik, amelyet ma már kevesen ismernek, pedig ötven éve a magyar vidéken majdnem mindenki használta. A kifejezés a régi paraszti porták világából jött, onnan, ahol minden épületnek, szerszámnak és melléképületnek megvolt a maga tájnyelvi neve, és ez a név falvanként, sőt tájegységenként is változhatott.
Ami igazán izgalmassá teszi a mai feladványt, az nem a szó régisége, hanem az, hogy bizonyos vidékeken még most is élő, hétköznapi kifejezésként hallható. Az északi és palóc nyelvjárás beszélői rögtön tudják, miről van szó, míg a nagyvárosban felnőtt fül elsőre teljesen mást gondol majd róla. Három válasz közül kell választanod, és pont ez a feladat szépsége: az egyik lehetőség annyira kézenfekvőnek tűnik, hogy szinte kényszerítő erővel húz a rossz irányba. Ha végiggondolod, honnan ismerheted a szót, talán rájössz, hogy nagyszüleid is használták, csak sosem magyaráztad meg magadnak, mit is jelent pontosan.
A feladat nem azért nehéz, mert bonyolult lenne a szó, hanem mert a fülünk azonnal egy másik, jóval ismertebb kifejezéshez próbálja hasonlítani, és ez a hasonlóság vezet tévútra a legtöbb embert. Bízz nyugodtan a megérzésedben, de azért gondold végig még egyszer, mielőtt kattintasz, mert a hangzás itt nagyon megtévesztő tud lenni.
Mi az a pecu?
Share your Results:
Tájszólás feladat megoldása és magyarázata
tájszólás feladat megoldása: fészer
A pecu szó egy nyitott oldalú, tetővel fedett gazdasági melléképületet jelöl, azt a fajta fészert, ahová régen szekeret, szerszámot vagy takarmányt tettek be. Nem volt zárható, nem volt fűthető, csak védelmet adott az eső és a nap ellen. A kifejezés az északi magyar és a palóc vidékeken terjedt el, és ha ma valaki Nógrád vagy Heves megye idősebb lakóit kérdezné meg róla, biztosan nem néznének furcsán rá.
Hol csúszik el a legtöbb ember a feladatban
A szó rövidsége és a benne rejlő p és c hangkapcsolat szinte automatikusan a peca, vagyis a horgászat felé tereli a gondolatot. Ez a hangzásbeli közelség az igazi csapda: az agyunk egy ismerős mintát keres, és amint talál egyet, rögtön megnyugszik, ahelyett hogy végiggondolná, hogy valóban ugyanarról a szóról van szó. Ebben az esetben nem arról van szó.
A tájszólás világának egy megjegyezhető titka
A fészernek, mint épülettípusnak, a magyar nyelvjárási kutatások szerint legalább tizenöt vagy húsz különböző tájnyelvi neve létezik az ország különböző vidékein. A pecu csak egy a sok közül. Ez azt is jelenti, hogy ha egy egri és egy debreceni beszélgetőpartner ugyanarra a gazdasági épületre a saját tájszólásának megfelelő szót használja, simán elképzelhető, hogy nem értik meg egymást, pedig valójában szóról szóra ugyanarról beszélnek. A magyar népi építészet szókincse ilyen szétszórtan él tovább vidékről vidékre, és pont ez teszi a tájszólás világát ennyire izgalmas terepnek.
