Matek feladat: Ezen az egyszerű szorzáson a többség elbukik. Neked meglesz?
Van egy fajta matek feladat, ami elsőre tényleg gyerekjátéknak tűnik, aztán az ember mégis kétszer nekifut, mert valahol menet közben elveszíti a fonalat. Ez pont ilyen: hét családról van szó, mindegyikben kilenc fővel, és a kérdés ennyi, hányan vannak összesen. Egyetlen mondat, két szám, mégis van benne két válaszlehetőség is, ami kifejezetten arra vár, hogy valaki elsiessen egy lépést, és rosszul szorozzon. Nem bonyolult egyenletről van szó, csak arról, hogy a fejben tartott számok pillanatok alatt összecserélődnek, ha az ember nem elég figyelmes.
Ami ezt a feladatot igazán érdekessé teszi, az nem is maga a számolás, hanem az, hogy a fejszámolásunk pont ott hibázik a legtöbbet, ahol a legjobban bízunk magunkban. A kis szorzótábla néhány tagja, köztük a hetes és a kilences sor találkozása, köztudottan azok közé tartozik, amiket a legtöbben felnőttként is bizonytalanul mondanak ki. Lentebb nemcsak a pontos megoldást bontjuk ki lépésről lépésre, hanem azt is megmutatjuk, melyik válasz miért annyira csábító. Ez a fajta apró buktató sokkal tanulságosabb, mint egy száraz szabály felmondása, és pont ezért éri meg végigmenni rajta, mielőtt bárki rávágná a választ.
Mennyien vannak összesen?
Minden családban 9-en vannak, és 7 család van, így 7x9=63
Share your Results:
A matek feladat Megoldása és magyarázata
A megoldás egyszerű, ha lépésről lépésre nézzük: hét család van, mindegyikben kilenc fő, tehát a végeredményhez a két számot kell összeszorozni, nem összeadni. Hét szorozva kilenccel hatvanhárom, ez a helyes válasz. Nincs itt rejtett trükk, csak egy tiszta szorzás, amit a legtöbben mégis elszúrnak, mert a fejükben túl gyorsan akarnak végigfutni rajta.
Hol csúszik el a legtöbb ember egy ilyen matek feladatnál? A negyvenkilences opció a legcsábítóbb hibaforrás, mert hét szor hét is negyvenkilenc, és ez a két szorzat a kisebb szorzótáblában könnyen összekeveredik, főleg ha valaki csak átfutja a szöveget, és a kilences helyett önkéntelenül is a hetes számmal szoroz tovább. A száztizenkettes válasz pedig onnan üthet be, ha valaki nem szoroz, hanem összead, majd még egyszer megduplázza az eredményt, vagyis egy plusz műveletet csempész be oda, ahol nincs rá szükség.
Van egy tanulságos háttere is a dolognak. A hetes és a kilences szorzótábla találkozása a matektanárok kedvenc példái közé tartozik arra, hogy melyik szorzatokat felejtjük el a leggyakrabban felnőttkorban is. Az agyunk a kis szorzótáblát nem egyenletesen tárolja, néhány kombinációt sokkal gyengébben rögzít, és pont a hetes sor a legingatagabb az egészből. Ezért van az, hogy ha valakit hirtelen megkérdeznek, mennyi hét szorozva kilenccel, gyakran hosszabb szünet után válaszol, mint mondjuk hét szorozva tíz esetében. Ez az igazi oka annak, hogy a matek szeretete gyakran pont itt, a kis szorzótáblánál csorbul.
