Mítoszvadász kvíz: Elhiszed a legnépszerűbb városi legendákat? Lássuk, szerinted igaz vagy hamis?
Tényleg nem lehet új trükkre tanítani egy öreg kutyát, és át lehetne lendülni ostorral egy szakadékon, ahogy Indiana Jones teszi? Ez a kvíz csupa ilyen makacs hiedelmet vesz elő, olyanokat, amiket mindenki hallott már, mégis kevesen jártak utána, mennyi bennük az igazság.
A városi legendák azért maradnak fenn ilyen sokáig, mert hihetően hangzanak, és mert szeretjük őket. Egy jó történet mindig gyorsabban terjed, mint a száraz tény, ráadásul a filmek és a sorozatok is rendszeresen felerősítik ezeket a képeket. Ez a kvíz ezért nem lexikális tudást kér, hanem józan gondolkodást: azt, hogy meg tudod-e különböztetni azt, amit tudsz, attól, amit csak sokszor hallottál. Ha bizonytalan vagy egy állításnál, gondolj arra, honnan is ered a hiedelem, mert sok mítosz mögött egy félreértett tudományos eredmény vagy egy jól sikerült filmjelenet áll. Az is segít, ha megkérdezed magadtól, van-e bármi konkrét, amivel alá tudnád támasztani.
Ha meglett a pontszámod, gyere el a Kvízkuckó Facebook csoportba, ahol az ilyen állításoknál mindig kialakul egy jó kis vita a megoldásokról. A csoport bárki előtt nyitva áll. Ha maradt még benned lendület, a Keresztlabda Tudáspróba rovatában újabb kérdések várnak, a Keresztlabda YouTube csatornáján pedig hátradőlve is végignézheted a kvízeket.
Igaz-e, hogyha nyakig nedves homokba temetnek, nem tudsz kimászni?
Egy öreg kutyát nem lehet új trükkökre megtanítani.
Igaz, hogy egy felfújható labdában lévő ember túlélhet egy 300 méteres zuhanást?
Igaz-e, hogy úgy mint az Indiana Jonesban, ha ostorral elkapsz egy faágat, akkor átlendülhetsz egy szakadékon?
Igaz-e, hogyha ijesztő helyzetbe kerülsz, akkor a lábfejed hőmérséklete csökken?
Ha egy cápa szájában lévő búvártartályra lövöldöznénk az felrobbantaná a cápát. (A cápa című film)
Igaz a mítosz, hogy a fingás látszik a hőkamerán?
Igaz-e, hogy egy folyón átkelve becsaphatsz egy vérebet és nem találja meg a nyomod?
Modern tehnológiával már meg lehet találni a tűt a szénakazalban.
Ez modern technológiával sem megy...
Igaz-e, hogy egy ördögi őrkutyán túljuthatsz, ha friss pecsenyét dobsz oda neki?
A steak néhány percre sikeresen eltereli az őrkutyát. Miután a kutya befejezi az evést, és rájön, hogy nincs több étel, megtámadhat. A teszt után az oktató azt állította, hogy egyes kutyákat arra is meg lehet tanítani, hogy figyelmen kívül hagyjon bizonyos dolgokat, mint például a steak.
Share your Results:
Kvízkérdések, válaszok és magyarázatok
1. kérdés: Modern technológiával már meg lehet találni a tűt a szénakazalban.
Helyes válasz: Hamis
Magyarázat: A közmondás „tűt keresni a szénakazalban” szólás épp azért született, mert valami apróra és ferromágneses tárgyra keresni hatalmas, szorosan tömött anyagban elméletileg lehetséges lenne mágneses szkennerrel — csakhogy a Mythbusters erre a hipotézisre is rácáfolt: a valóságban még modern detektor és mágnes segítségével sem sikerült a kísérletet elvégezni a szükséges pontossággal. A „modern technológia mindent megold” hiedelem vonzó, de a szénakazal fizikája (a fémtűt körülvevő nedves, tömör növényi anyag) alaposan lelassítja és akadályozza a jeleket. A műsor tanulsága: a népi logikán alapuló mítoszok néha még az elektromágneses elveken is kifognak.
2. kérdés: Igaz-e, hogy egy ördögi őrkutyán túljuthatsz, ha friss pecsenyét dobsz oda neki?
Helyes válasz: Igaz
Magyarázat: A kísérletben a betanított őrkutya valóban néhány percre elhagyta a posztját, amíg a steakkel volt elfoglalva — ennyi idő elegendő lehet egy behatolónak az elvonuláshoz. Ugyanakkor a Mythbusters arra is rámutatott, hogy a válasz nem egyértelműen „igen”: amint a kutya befejezte az evést, és rájött, hogy a betolakodó eltűnt, agresszivitása visszatérhetett. A kiképzés szintje és a kutyafajta egyébként döntő tényező: bizonyos szolgálati kutyákat kifejezetten arra tanítanak, hogy az élelmet figyelmen kívül hagyják. Vagyis a mítosz igaz, de csak részlegesen és kockázatosan — a steak nem csodaszer.
3. kérdés: Egy öreg kutyát nem lehet új trükkökre megtanítani.
Helyes válasz: Hamis
Magyarázat: Ez az egyik legtartósabb köznapi hiedelem az állattanítás területén, és a Mythbusters egyértelműen megcáfolta. Az idősebb kutyák tanulási képessége nem szűnik meg — lassulhat ugyan, és több ismétlést igényelhet, de az agy plaszticitása nem korhoz, hanem motivációhoz és módszerhez kötött. A modern állatidomítás-tudomány (pozitív megerősítésen alapuló módszerek) és a kognitív etológia évtizedek óta bizonyítja, hogy az idős eb is megtanulhat új parancsokat, mozdulatokat és feladatokat. A közmondás emberi intuíción alapul, nem kísérleten.
4. kérdés: Igaz-e, hogyha nyakig nedves homokba temetnek, nem tudsz kimászni?
Helyes válasz: Igaz
Magyarázat: A nedves homok rendkívüli vákuumerőt fejt ki a benne lévő testre — ha valaki nyakig be van temetve, a test kiemelési ereje jelentősen meghaladja, amit az emberi izomzat képes leadni. A Mythbusters kísérleteiben kiderült, hogy a nedves homoktömeg szorítása valóban meggátolhatja az önerőből való kijutást. Ez részben annak köszönhető, hogy a homokszemcsék közötti víz kapilláris erőket hoz létre, amelyek „ragasztóként” működnek a nyomás alatt. Az egyetlen esély általában a külső segítség vagy a nagyon lassú, fokozatos mozgás, ami kicsit meglazítja a homokot.
5. kérdés: Igaz-e, hogy egy folyón átkelve becsaphatsz egy vérebet és nem találja meg a nyomod?
Helyes válasz: Hamis
Magyarázat: A hollywoodi filmek kedvenc menekülési taktikája — a patakon vagy folyón való átkelés — sajnos nem működik a valóságban. A véreber (Canis lupus familiaris, Bloodhound) olfaktorikus képessége annyira fejlett, hogy a vízfelszínen hagyott illat-részecskéket, a partoldalak illatát és a kilélegzett levegő nyomát is képes követni. Az FBI és rendőrségi szervek nyomkövető kutyákról szóló kutatásai (pl. Schoon & Haak, 2002) egyértelműen jelzik: a vizes menekülési útvonal maximum néhány percre lassítja a kutyát, de nem tünteti el a nyomot. A Mythbusters tesztjén a kutya a folyón átkelés ellenére is megtalálta a célszemélyt.
6. kérdés: Igaz, hogy egy felfújható labdában lévő ember túlélhet egy 300 méteres zuhanást?
Helyes válasz: Hamis (a kísérletben a bábút ért erő halálos lenne)
Magyarázat: A Zorb-gömb (felfújható, belső gömbös PVC szerkezet) valóban csillapítja az ütközést lejtőn való guruláskor — erre találták ki. Azonban egy 300 méteres szabad esés más kategória: a talajba csapódás pillanatában keletkező erő (G-érték) még a legjobb energiaelnyelő burokkal sem csökkenthető az emberi szervezet toleranciaküszöbe alá. A Mythbusters bábús tesztje megmutatta, hogy a belső gömb és az emberi test az ilyen becsapódásnál megsemmisül. A Zorb maximális biztonságos esése legfeljebb néhány méter — a 300 méteres változat filmtrükk, nem életmentő technológia.
7. kérdés: Ha egy cápa szájában lévő búvártartályra lövöldöznénk, az felrobbantaná a cápát. (A cápa c. film)
Helyes válasz: Hamis
Magyarázat: Steven Spielberg 1975-ös Cápa (Jaws) c. filmjének zárójelenetében Brody sheriff egy kompresszortartályt lő meg a cápa szájában — és a cápa felrobban. A Mythbusters ezt pontosan tesztelte: a búvártartályok valóban nyomás alatt vannak, de egy golyó nem okoz robbanást. A tartály legfeljebb kiszakad, és a sűrített levegő hirtelen kiszabadul (ami légnyomáslökést okoz), de nem gyúlékony üzemanyagot tartalmaz, tehát tűz és robbanás nem keletkezik. A jelenet filmtechnikai fikció, nem fizikai valóság — bár a mítosz az egyik legnépszerűbb Mythbusters-epizód lett.
8. kérdés: Igaz a mítosz, hogy a fingás látszik a hőkamerán?
Helyes válasz: Igaz
Magyarázat: Az emberi testből kilépő gáz testhőmérsékletű (kb. 37°C körüli), és rövid ideig valóban kimutatható hőkamerával közvetlenül a kilépés után, mielőtt a környezeti hőmérséklettel kiegyenlítődne. A Mythbusters hőkamerás tesztje megerősítette, hogy megfelelő felbontású és érzékenységű termográfiai eszközzel a jelenség láthatóvá tehető. A termográfia egyébként ipari és orvosi területen is alapeszköz: a hőkamerák a légzésen, izzadáson és véráramláson keresztül rengeteg testi folyamatot megjeleníthetnek, amit a szem nem lát. Ez az egyik legkedvesebb „megdöbbentő de igaz” epizód a sorozatból.
9. kérdés: Igaz-e, hogyha ijesztő helyzetbe kerülsz, akkor a lábfejed hőmérséklete csökken?
Helyes kvíz válasz: Igaz
Magyarázat: Az „ijedtség” fiziológiai reakciója (fight-or-flight response) az autonóm idegrendszer szimpatikus ágát aktiválja: a vér a végtagoktól a törzsbe és az izmokba áramlik, hogy felkészüljön a menekülésre vagy harcra. Ennek egyik mérhető következménye a periférikus vazokonstrikció — az ujjakban és a lábfejben lévő erek összeszűkülnek, csökkentve a helyi véráramlást és ezzel a hőmérsékletet. A Mythbusters hőkamerával dokumentálta ezt a reakciót valódi ijesztős helyzetekben: a lábfej felszíni hőmérséklete mérhető mértékben csökkent. A jelenség egyébként az „eláll a lába az ijedségtől” közmondás mögötti valódi élettani mechanizmus.
10. kérdés: Igaz-e, hogy úgy mint az Indiana Jonesban, ha ostorral elkapsz egy faágat, átlendülhetsz egy szakadékon?
Helyes kvíz válasz: Hamis
Magyarázat: Harrison Ford ikonikus ostorhasználata az Indiana Jones-filmekben lenyűgöző, de fizikailag nem kivitelezhető úgy, ahogy a kamera mutatja. A Mythbusters tesztje szerint az ostor megbízhatóan becsavarható egy ágra — de az áthajítás közbeni erőhatások (az ostor rugalmassága, a lengési ív kiszámíthatatlansága és az emberi testsúly) együttesen azt eredményezik, hogy az átlendülés kontrollált módon nem lehetséges. Az ostorzárás nem tartja meg biztonságosan az emberi testsúlyt a szükséges szögben, és az ívmozgás közben az egyensúly elvész. Érdekesség: Adam Savage évekig harcolt azért, hogy ezt az epizódot felvegyék — az eredmény minden Indiana Jones-rajongónak szívfájdalmat okozott.
FAQ
Mit vizsgál ez a Mythbusters kvíz?
A kvíz a Discovery Channel legendás Mítoszrombolók (Mythbusters) sorozatának kísérletei alapján állít elő igaz/hamis kérdéseket. Tíz köznapi hiedelemet, filmtrükköt és városi legendát kell megítélned — pontosan úgy, ahogy Adam Savage és Jamie Hyneman tette a műsorban.
Melyik mítosz a legnehezebb a kvízben?
Sokan meglepődnek a véreb és a folyó kombinációján: a filmek tanítása szerint a vízben való menekülés becsapja a nyomkövető kutyát, de a valóságban a Bloodhound szaglása ezt a trükköt könnyedén áthidalja. Ez az egyik leggyakrabban elrontott kérdés.
Miből merítette az ötleteket a Mythbusters?
Adam Savage és Jamie Hyneman a műsor 2003-as indulásakor szándékosan a népi hiedelmek, filmjelenet-mítoszok és internetes „tények” határterületét célozta meg. Az epizódok forgatókönyvét részben nézői benevezések és újságcikkek inspirálták.
Miért csökkent a lábfej hőmérséklete ijedtségkor?
Az autonóm idegrendszer fight-or-flight reakciója során a vér a végtagokból a törzs és az izmok felé áramlik. Ez periférikus vazokonstrikciót okoz — a lábfej ereiből visszahúzódik a vér, és a felszíni hőmérséklet mérhető mértékben lecsökken.
Hány évadból áll a Mythbusters sorozat?
A Mythbusters 2003-tól 2016-ig futott a Discovery Channelen, összesen tizenöt évadot élt meg. Ez idő alatt több mint 2 800 mítoszt, közmondást és filmjelenetet teszteltek — és nem egyszer valóban felrobbantottak mindent, ami felrobbantható volt.
Hol találok hasonló kvízeket a keresztlabda.hu-n?
A Tudáspróba rovatban számos hasonló, tematikus tesztet találsz, amelyek szintén tudományos, kulturális és popkulturális témákat dolgoznak fel. A legnehezebb kihívások ott várnak.
