Mitológia kvíz: Lássuk, mennyire ismered a görög mitológiát! Kapásból tudod, ki kicsoda az Olümposzon?

Melyik város ostromát okozta Szép Heléna megszöktetése a mítosz szerint?
Helyes válasz: Trója
Homérosz Iliásza a trójai háború tizedik évéről számol be — maga az ostrom oka Heléna megszöktetése volt. A mítosz szerint Párisz, Priamosz trójai király fia elvitte (vagy egyes változat szerint maga Heléna ment önként) Menelaosz spártai király feleségét. Menelaosz ezután bátyját, Agamemnónt kérte meg, hogy gyűjtse össze a görög királyokat; a hajóhad valószínűleg ezer hajóból állt, innen ered Christopher Marlowe anglol drámaírónál Helénára, mint „az ezer hajót elindítóra” való utalás. Az ostrom tíz évig tartott, és végül nem karddal, hanem Odüsszeusz csellel — a trójai falóval — dőlt el. Spárta Menelaosz székhelye volt, Athén nem játszott közvetlen szerepet Heléna elrablásában.

Mit tett Kirké Odüsszeusz társaival?
Helyes válasz: Disznóvá változtatta őket.
Kirké epizódja Homérosz Odüsszeiájának X. énekében olvasható. A varázslóistennő — aki Aiaié szigetén élt — méregbe kevert italt adott az érkezőknek, majd pálcájával megérintve disznóvá változtatta Odüsszeusz legénységét. Odüsszeuszt azonban Hermész isten előre figyelmeztette, és átadott neki egy „mólü” nevű varázsnövényt, amely megvédte a bűbájtól. Miután Odüsszeusz ellenállt, Kirké visszaváltoztatta a társakat, és egész évadán szívesen látta őket a szigetén. Kirké az Odüsszeia egyik legrejtélyesebb alakja: egyszerre halálos varázsló és bőkezű vendéglátó — jellemének ez a kettőssége tette őt évezredek óta izgalmas irodalmi figurává. A kővé változtatás motívuma Medúzához vagy Perszeuszhoz kapcsolódik, nem Kirkéhez.

Ki az alvilág ura a görög mitológiában?
Helyes válasz: Hádész
Hádész Kronosz és Rhea fia, Zeusz és Poszeidón testvére. Hésziodosz Theogoniája szerint a három fivér sorsvetéssel osztotta el maga között a világot: Zeusznak az ég, Poszeidónnak a tenger, Hádésznak az alvilág jutott. Hádész neve magát a birodalmát is jelöli — az ókori görögök az „alvilágba menni” helyett egyszerűen azt mondták: „Hádészba menni.” Hephaisztosz a tűz és a kovácsolás istene, tehát egészen más területen illetékes. A Plútó névalak szintén megjelenik görög szövegekben (Πλούτων, „a gazdag”), ám ezt a latinok vették át és terjesztették el a római mitológiában — egy kifejezetten görög mitológiai kontextusban Hádész az elfogadott helyes válasz.

Ki győzte le Minotauruszt?
Helyes válasz: Thészeusz
A Minotaurosz — embertestű, bikafejes szörny — Krétán, Daidalosz által tervezett labirintusban élt. Mínosz krétai király minden kilencedik évben hét ifjút és hét leányt követelt Athéntól áldozatként, akiket a szörny elé vetett. Thészeusz, Athén királyának fia önként vállalkozott, hogy véget vet a mészárlásnak. Ariadné, Mínosz lánya beleszeret Thészeuszba, és egy gombolyag fonalat ad neki, hogy ki tudjon jutni a labirintusból — ez az „Ariadné fonala” közmondás eredete. Thészeusz megölte a Minotauruszt, majd a fonál segítségével megtalálta a kijáratot. Plutarkhosz Párhuzamos életrajzok c. művének Thészeusz-fejezete részletesen tárgyalja a történetet. Perszeusz Medúzát győzte le, Iaszón az Arany Gyapjút szerezte meg — a három hős könnyen összetéveszthető.

Melyik testrészét megsebezve lehetett Achillest legyőzni?
Helyes válasz: A sarkát
Az „Achilles-sarka” kifejezés ma is él a köznyelvben, és sebezhető pontot jelent. A mítosz szerint anyja, Thetisz tengerisztenő, hogy fiát sebezhetetlenné tegye, belemeríte a Sztüx alvilági folyóba — de a sarkánál fogva tartotta, így az a rész szárazon maradt, és ez lett egyetlen gyenge pontja. Érdekes filológiai részlet: maga Homérosz Iliásza nem tartalmazza a sarokba lövés jelenetét — a motívum csak később, Sztatiosz római költő Kr. u. 1. századi Achilleisz c. eposzában jelenik meg teljes kidolgozásában. A hagyomány szerint Párisz nyila sebezte halálra Achilleuszt, és Apollón irányította a nyilat a végzetes pontra. A „haját levágni” opció Sámsonra utaló tévesztés lenne — ez a bibliai Bírák könyvéből ismert motívum, nem görög mitológia.

Ki volt az aranygyapjút kereső argonauták vezére?
Helyes válasz: Iaszón
Az argonauták mítoszát Apollóniosz Rhodiosz Argonautika c. hellenisztikus eposzából ismerjük a legjobban (Kr. e. 3. sz.). Iaszón Kolkhiszba indult az aranygyapjúért, hogy visszaszerezze örökletes trónját Peliasztól. Az Argó nevű hajóra a görög világ legkiválóbb hőseit toborozta — a névsor olyan szupersztárokat tartalmaz, mint Héraklész, Orfeusz, Kasztór és Polüdeukész. Az Arany Gyapjú egy aranyszőrű kos bőre volt, amelyet soha nem alvó sárkány őrzött a Phaszisz folyó partján. Iaszón sikerét nagyrészt Médeiának, a varázstudományban járatos kolkhiszi hercegnőnek köszönhette — az ő segítsége nélkül a feladat szinte elvégezhetetlen lett volna. Orfeusz az argonauták közt volt, de nem ő vezette az expedíciót; Héraklész csatlakozott, de útközben visszamaradt.

Hány feladatot kellett Herkulesnek vezeklésül teljesítenie?
Helyes válasz: 12
Héraklész tizenkét munkája (görögül: Δωδεκάθλον, Dódekáthlon) az ókori görög irodalom egyik legtöbbet feldolgozott ciklusa. A feladatokat Eurüsztheusz mükénéi király szabta ki vezeklésül, mert Héraklész — Héra istennő által előidézett elmezavarában — megölte saját feleségét és gyermekeit. A tizenkettes szám egyébként nem véletlenszerű: Eurüsztheusz eredetileg tíz munkát szabott ki, de kettőt érvénytelenített (a lernai hidra megölésénél Héraklész segítséget kapott, az augiászi istállókért pedig fizetséget fogadott el), így a hős összesen tizenkettőt teljesített. A teljes lista: nemeai oroszlán, lernai hidra, erümantoszi vadkan, kerüneiai szarvas, sztümphaloszi madarak, Augiász istállói, krétai bika, Diomédész kancái, Hippolüté öve, Gérüon marhái, a heszperidák almái, végül Kerberosz kihozatala az alvilágból.

Kinek volt a szerelme Euridiké?
Helyes válasz: Orfeusz
Orfeusz és Euridiké szerelme a görög mitológia egyik legmegrázóbb és legköltőibb története. Euridikét násznapján kígyó marta meg, és belehalt a méregbe. Orfeusz — a lant és az ének istenien tehetséges mestere — leszállt az alvilágba, hogy visszahozza szerelmét. Lantjátékával és énekével megindította Hádészt és Perszephonét: a mítosz szerint még Sziszüphosz is megállt köve görgetésével, annyira ejtette rabul a zene. A feltétel az volt, hogy visszafelé menet Orfeusz ne nézzen vissza Euridikére. Az utolsó pillanatban mégis visszafordult — és Euridiké örökre az alvilágban maradt. A történetet Ovidius Metamorphosese (X. könyv) és Vergilius Georgicája (IV. könyv) dolgozza fel leghíresebben. Árész a háború istene, Héraklész hős — egyikük sem kapcsolódik Euridikéhez.

Ki hozta el a görög mitológiában az embereknek a tüzet?
Helyes válasz: Prométheusz
Prométheusz a titánok közé tartozott, neve görögül „előrelátót” jelent (pro- = előre, methész = gondolkodó). Hésziodosz Munkák és napok c. művéből (Kr. e. 8–7. sz.) tudjuk a tűzlopás történetét: Prométheusz ellopta a tüzet az Olümposzról, és nádsípban rejtve juttatta el az emberekhez. Zeusz büntetése szörnyű volt: Prométheuszt a Kaukázus egy sziklájához láncolták, és minden nap egy sas vájta ki a máját — amely éjjel visszanőtt, hogy a kínszenvedés örökké tartson. Végül Héraklész szabadította meg. Hesztia a tűzhely és az otthon istennője, tehát a tűz motívumához maga is kapcsolódik — ám ő nem az emberiségnek adományozta. Atlasz a világ terhét tartja vállain, a tűzzel semmi köze.

Minek az istennője Artemisz?
Helyes kvíz válasz: Vadászat
Artemisz Zeusz és Létó lánya, Apollón ikertestvére, a vadászat, a Hold és az erdők istennője volt. A Homérosz-himnuszokban úgy szerepel, mint aki aranyíjával nyilaz az erdőkben, és a vadak úrnőjeként tisztelték. Artemisz szüzességi fogadalmat tett, és kísérői is szüzek voltak — ez a szüzesség-fogadalom az egyik legerősebb visszatérő motívum a mítoszaiban; aki megsértette, azt kegyetlenül büntette. Az efezoszi Artemiszion-szentély az ókori világ hét csodájának egyike volt. A szerelem istennője Aphrodité, a bölcsességé Athéna — ezt a háromféle istennőt az ókori görögök élesen megkülönböztették. A rómaiak Diana névvel azonosították Artemiszt, aki az ő mitológiájukban ugyanúgy a vadászat és a Hold istennője.

Ki hozta el a tüzet az embereknek a görög mitológiában?
Prométheusz, a titán. Ellopta az Olümposzról, nádsípban rejtve juttatta az emberekhez, és ezért Zeusz sziklához láncolva büntette — naponta egy sas tépte ki a máját, amely éjjel mindig visszanőtt.

Hány kérdéses ez a görög mitológia kvíz?
10 kérdéses. A témák az alvilág urától és a trójai háborútól Héraklész feladatain és az argonautákon át Artemisz isteni hatásköréig terjednek — minden szinten akad meglepetés.

Miért nevezik Achillész leggyengébb pontját „Achilles-sarkának”?
Mert anyja, Thetisz tengerisztenő a Sztüx folyóba merítve tette sebezhetetlenné — de a sarkánál fogva tartotta, ez maradt az egyetlen sebezhető pontja. Innen a köznyelvi kifejezés, amely ma bármilyen gyenge pontot jelöl.

Mi az a Minotaurosz, és hogyan halt meg?
Félemberi, félbikás szörny, aki Krétán élt egy labirintusban, és évente athéni fiatalokkal etették. Thészeusz, Athén királyfia ölte meg, Ariadné fonalának segítségével jutott ki a labirintusból.

Melyik ókori műből ismerhetjük meg Orfeusz és Euridiké történetét?
A leghíresebb feldolgozások Ovidius Metamorphosese (X. könyv) és Vergilius Georgicája (IV. könyv). Magyar fordításban mindkettő könyvtárakban és online archívumokban is elérhető.

Melyik kvízkérdés okozza a legtöbb tévesztést?
Sokan keverik össze Iaszón, Perszeusz és Orfeusz szerepét — könnyen összezavarodik, ki vezette az argonautákat, ki ölte meg Medúzát, és ki szállt le az alvilágba. A nevek hasonlósága és a sok hős egymás mellett szinte csapdát állít.