Igaz vagy hamis kvíz: Kapásból rávágod, mi igaz és mi orbitális hazugság? Mutasd, mit tudsz?
Az igaz-hamis feladatokban az a csalóka, hogy ötven százalék esély van a jó válaszra, mégis rendre elbukunk rajtuk, és ez a kvíz sem lesz kivétel. Tíz állítás vár rád, mindegyiknél csak annyi a dolgod, hogy eldöntsd, igaz-e vagy sem. Valóban a beduinok városa volt Petra? Tényleg Picasso festette a pipacsvirágzást? Az ilyen mondatoknál az ember először bólint, aztán elbizonytalanodik.
A nehézséget az adja, hogy a hamis állítások is teljesen hihetően hangzanak. Egy ismerős név, egy ismerős helyszín, és máris hajlamosak vagyunk elfogadni az egészet, pedig épp a részletekben van a csapda. Ez a kvíz ezért nem a lexikális tudást méri elsősorban, hanem a figyelmet: azt, észreveszed-e, ha egy állításban egyetlen elem nem stimmel. Ha bizonytalan vagy, bontsd szét a mondatot, és nézd meg külön-külön az alkotóelemeit, mert általában csak az egyik hibás. Az is segít, ha nem az egészre reagálsz ösztönösen, hanem megkeresed azt a pontot, ahol valaki szándékosan csavart egyet a tényeken.
Ha meglett a pontszámod, gyere el a Kvízkuckó Facebook csoportba, ahol az igaz-hamis kérdéseknél mindig kialakul egy jó kis vita a megoldásokról. A csoport bárki előtt nyitva áll. Ha maradt még benned lendület, a Keresztlabda Tudáspróba rovatában újabb kérdések várnak, a Keresztlabda YouTube csatornáján pedig hátradőlve is végignézheted a kvízeket.
A képen a Manchester City focicsapat logója látható.
A képen az Arsenal focicsapat logója látható.
Petra (Nepál), a Magas-Himalája sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a beduinok virágzó fővárosa volt.
Petra (görögül "szikla"), romváros Jordániában. A sivatag sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a nabateusok virágzó fővárosa volt. A 7.századtól hanyatlásnak indult, fokozatosan elnéptelenedett és csupán a beduin pásztorok tudtak létezéséről. Utolsó európai látogatói a keresztes lovagok voltak, majd 1812-ben Jean Louis Burckhardt svájci felfedező egyik útja során kalandos körülmények között ismét rátalált. A sziklából kifaragott város romjai, hatalmas sírtemplomai és varázslatos természeti környezete egyedülálló komplexumot alkotnak. Petra 1985 óta az UNESCO kulturális világörökségi helyszíneinek egyike. (Rózsavörös város – feleannyi idős, mint az örökkévalóság John William Burgon)
A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legkülső bolygó a Naprendszerben.
Csillagrendszerünk négy óriásbolygója közül a méretét tekintve az utolsó, a tömegét nézve viszont az Uránusz megelőzve a harmadik legnagyobb. Színe miatt Neptunusról, a tengerek római istenéről nevezték el. Jele az isten háromágú szigonyát jelképez. 14 ismert holdja van, ezek közül a két ismertebb a Nereida és a Triton.
Világunkat felépítő alapelemek vagy őselemek: a föld, a tűz, a víz és a levegő, valamint az ötödik elem, a kvinta esszencia – több alkimistánál éter.
A híres agyaghadsereg az első kínai császár, Csin Si Huang-ti sírhelyét „őrzi", A figurák magassága 184–197 centiméter között változik, attól függően, hogy milyen szerepet töltöttek be a hadseregben a legmagasabbak a tábornokok.
Az "Aranyhaj és a nagy gubanc" című animációs filmet a DreamWorks stúdió készítette.
Az "Aranyhaj és a nagy gubanc" című animációs film, egyike a The Walt Disney Company egész estés rajzfilmjeinek.
Ha az európai homár elveszíti egyik végtagját, a hiányzó végtag idővel visszanő. Csakúgy, mint a gyík esetében, amikor "szorult" helyzetben érzi magát, akkor egyszerűen megválik a farkától, így megmenekülhet.
Autotómia (A szó görög eredetű: auto=saját, tomia=elválasztás), vagy más néven az önamputáció egy olyan aktus, amikor egy állat önként megválik valamely szervétől. Ezt a képességet általában védekezéskor alkalmazzák, hogy kijátsszák az őket megtámadó ragadozót. Az elveszett testrész később regenerálódik, újra kinő.
A "Pipacsvirágzás"(1873) Pablo Picasso egyik leghíresebb festménye.
Pipacsvirágzás, 1873, Musée d’Orsay, Párizs - Claude Monet festménye
Az egyik barátom a következő svéd filmet ajánlotta: "A százéves ember, akit megismert a világ". Igaza volt? Meg fogom így találni, ha rákeresek?
A film helyes címe: "A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt" svéd vígjáték, 114 perc, 2013 - Allan Karlsson egy csendes svéd nyugdíjasotthon lakója. A századik születésnapja alkalmából a személyzet születésnapi partit szervez számára. A polgármester, az emberek, a sajtó lelkesen várják a bejáratnál, ám Allannek semmi kedve a felhajtáshoz. Helyette kimászik hátul az ablakon, és világgá indul egy szál papucsban. Alan, aki mozgalmas életet élt, és olyan barátai voltak, mint Sztálin, Churchill és Mao, a szökése után élete utolsó, legizgalmasabb kalandjába csöppen.
Passuth László "Aranyködben fáznak az istenek" című regényének eredeti megjelenési éve 1964. Színhelye az újjászülető nemzetközi nagyváros, az a Róma. A regényben Bakócz Tamás pápajelöltként érkezik az Örök Városába – 1514-re s a közeledő Mohácsra kell gondolnunk.
Share your Results:
Kvíz kérdések, válaszok és magyarázatok
Passuth László „Aranyködben fáznak az istenek” (1964) Rómában játszódik, és a főszereplő pápajelölt Bakócz Tamás bíboros.
Helyes válasz: Igaz
Passuth László (1900–1973) a magyar történelmi regényirodalom egyik legjelentősebb alakja volt, aki előszeretettel helyezte cselekményeit külföldi és egzotikus miliőbe. Az „Aranyködben fáznak az istenek” (1964) valódi történelmi eseményre épül: Bakócz Tamás esztergomi érsek és bíboros az 1513-as konklávén komoly esélyes volt a pápai trónra — végül X. Leó, azaz Giovanni de’ Medici nyerte a választást. A regény időkerete a nagy magyar tragédia előestéje: 1514 a Dózsa-féle parasztfelkelés éve, és a horizonton ott leselkedik Mohács árnya (1526). Passuth jellemző módszerével — levéltári kutatásokra épített, mégis élvezetes prózában megírt — rekonstruálja ezt a sorsdöntő korszakot.
A „Pipacsvirágzás” (1873) Pablo Picasso egyik leghíresebb festménye.
Helyes válasz: Hamis
A „Pipacsvirágzás” (Les Coquelicots, 1873) Claude Monet alkotása, és ma a párizsi Musée d’Orsay gyűjteményét gazdagítja. Monet az impresszionizmus egyik megalapítójaként a természetes fény pillanatnyi hatásait kutatta vásznain — ez a festmény is nyári rétek hangulatát örökíti meg. Picasso neve könnyen társul bármely ikonikus műalkotáshoz, de érdemes megjegyezni: Pablo Ruiz Picasso 1881-ben született, tehát a Pipacsvirágzás festésekor még meg sem volt a világon. A kubizmus nagymestere és az impresszionizmus alapítóatyja között nemcsak generációs, de stílustörési szakadék is tátong.
Egy barát a következő svéd filmet ajánlja: „A százéves ember, akit megismert a világ.” Így rákeresve meg fogod találni?
Helyes válasz: Hamis
A svéd vígjáték eredeti magyar forgalmazási címe: „A százéves ember, aki kimászott az ablakon és eltűnt” (eredeti cím: Hundraåringen som klev ut genom ett fönster och försvann, 2013). A filmet Felix Herngren rendezte Jonas Jonasson azonos című bestsellerregénye alapján. A 114 perces produkció főhőse, Allan Karlsson századik születésnapján kimászik az idősotthon ablakán — és élete legkalandosabb útjára indul, amelynek visszaemlékezéseiben olyan történelmi figurák is felbukkannak, mint Sztálin, Churchill és Mao Zedong. A barátod jó szándékkal ajánlotta a filmet; a cím azonban csúnyán megromlott az átadás során.
Petra (Nepál), a Magas-Himalája sziklái között megbúvó egykori karavánközpont egy arab néptörzs, a beduinok virágzó fővárosa volt.
Helyes válasz: Hamis (két ponton is: a helyszín és az alapító néptörzs is téves)
Petra romvárosa Jordánia déli részén található — Nepálhoz semmi köze. A sziklából kifaragott várost a görögök egyszerűen „sziklá”-nak (πέτρα) nevezték, és nem a beduinok, hanem a nabateusok — egy ókori arab kereskedőnép — emelték fővárosukká az i. e. 4. és i. sz. 2. század között. A nabateusok a Selyemút karavánforgalmából gazdagodtak meg, és a vörös homokkőbe faragták palotáikat, sírtemplomukat és templomaikat. A beduinok — akik szintén arab eredetűek, de egészen más népcsoport — csak jóval később váltak a terület pásztornépévé, és ők őrizték meg a romváros titkát az európaiak előtt. 1812-ben Jean Louis Burckhardt svájci felfedező kalandos körülmények között „fedezte fel újra” a helyszínt. Petra 1985 óta az UNESCO kulturális világörökségi listáján szerepel.
Ha az európai homár elveszíti egyik végtagját, a hiányzó végtag idővel visszanő.
Helyes válasz: Igaz
Ez az autotómia jelensége — a szó görög gyökerű: auto = saját, tomia = elválasztás. Az autotómia olyan állati viselkedést jelöl, amelynek során a szervezet önként mond le egy testrészéről, jellemzően védekezési célból. Az elveszett végtag aztán a vedlési ciklusok során fokozatosan regenerálódik — az európai homár (Homarus gammarus) esetében ez akár több vedlésen keresztül is tarthat, de az újranövés biológiailag lehetséges. Hasonló képességgel rendelkeznek egyes gyíkfajok (farkeldobás), tengeri csillagok és polipok is. Evolúciósan azért alakult ki, mert egy megmenekülő, de csonka egyed több utódot hagy maga után, mint egy ragadozó gyomrában véget érő.
A világot felépítő alapelemek: a föld, a tűz, a víz és a levegő — valamint az ötödik elem, a kvinta esszencia, más alkimistáknál éter.
Helyes válasz: Igaz
Az ókori és középkori természetfilozófia négy klasszikus őselemet ismert (föld, tűz, víz, levegő), amelyek rendszere Empedoklész i. e. 5. századi tanításából ered. Arisztotelész egy ötödik elemet is bevezetett: az aithert (éter), amely a Hold feletti égi szférát tölti ki, és nem mutatja a négy földi elem változékonyságát, romlékonyságát. A középkori alkimisták ezt quintessentia (ötödik lényeg) névvel illették — innen ered a ma is élő „kvintesszencia” szavunk, amellyel valami legtisztább, leglényegesebb magját jelöljük. Aki tehát ma azt mondja: „ez a film a kvintesszenciális thrillere a műfajnak” — akaratlanul is Arisztotelész nyomdokain jár.
Az „Aranyhaj és a nagy gubanc” animációs filmet a DreamWorks stúdió készítette.
Helyes válasz: Hamis
Az „Aranyhaj és a nagy gubanc” (Tangled, 2010) a Walt Disney Animation Studios egész estés produkciója, Nathan Greno és Byron Howard rendezésében — nem a DreamWorks Animation alkotása. A DreamWorks olyan sikersorozatokkal hódított, mint a Shrek- vagy a Madagaszkár-filmek, és a Disney közvetlen versenytársaként lépett be a piacra. A Rapunzel-meséből készített Disney-film debütálásakor előállítási költsége megközelítette a 260 millió dollárt, ezzel a maga idejében az egyik legköltségesebb animációs filmnek számított. A félreértés nem véletlenszerű: a két stúdió egymással versengő, hasonló korosztályt megszólító produkciói össze-össze keverednek a köztudatban.
A kvízben látható logóról az állítás szerint Manchester City focicsapaté.
Helyes válasz: Hamis
A képen az Arsenal FC emblémája látható. Az Arsenal logóján egy ágyú (cannon) szerepel — ez az észak-londoni klub több mint 130 éves történelmének szimbóluma, amely a club korábbi nevéhez (Woolwich Arsenal, egy fegyvergyár mellett alapított csapat) nyúlik vissza. A Manchester City logója ezzel szemben egy kék pajzsot tartalmaz, rajta a vörös rózsával (Lancashire megye jelképe), egy hajóval és a „Superbia In Proelio” (Büszkeség a csatában) latin mottóval. A két klub vizuálisan, hagyományaikban és földrajzilag is élesen különbözik egymástól — az összetévesztés mégis meglepően sokaknak sikerül.
A Neptunusz a Naptól számítva a nyolcadik, legkülső bolygó a Naprendszerben.
Helyes válasz: Igaz
A Naprendszer nyolc bolygóját a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) 2006-os prágai határozata rögzíti — ugyanez a döntés minősítette Plútót kisbolygóvá, és tette a Neptunuszt a legkülső teljes értékű bolygóvá. A Neptunusz az ún. jégóriások közé tartozik (az Uránusszal együtt): tömegét tekintve az Uránuszt megelőzve a harmadik legnagyobb, méretét tekintve viszont kisebb nála. Tengerkék színe miatt kapta nevét Neptunusról, a tengerek római istenéről — jele az isten háromágú szigonyát jelképezi. 14 ismert holdja közül a Triton a legrejtélyesebb: retrográd, azaz visszafelé keringő pályája arra utal, hogy egykor a Kuiper-övből érkező égitest lehetett, amelyet a bolygó gravitációja fogott be magához.
A kínai terrakotta agyaghadsereg figuráinak magassága 184–197 centiméter között változik, a legmagasabbak a tábornokokat jelölik.
Helyes válasz: Igaz
A hsziani (Xi’an melletti) agyaghadsereg Kína első egységes császárának, Csin Si Huang-tinak (i. e. 259–210) sírkomplexumát „őrzi” a Lintong kerületben. A közel 8000 terrakotta harcos, ló és szekér mindegyike egyedi — egyforma arc nincs köztük, és a rangkülönbség a testmagasságból is leolvasható: a közharcosok alacsonyabbak, a tábornokok szó szerint felülről tekintenek le rájuk. A lelőhelyet 1974-ben kutat ásó parasztok bukkantak rá véletlenül, és 1987 óta az UNESCO Emberiség Kulturális Örökségének listáján szerepel. Az ásatások ma is aktívan folynak: régészek becslése szerint a hatalmas síregyüttesnek csupán egynegyedét tárták fel eddig.
FAQ
Melyik kérdés szokta a legtöbb embert becsapni ebben a kvízben?
A Pipacsvirágzás szerzőségéről szóló kérdés az egyik leggyakoribb buktató: a festmény Claude Monet alkotása (1873), nem Pablo Picassóé — aki a mű keletkezésekor még meg sem született (1881). A Petra-kérdés is két hibát rejt egyszerre: sem az ország, sem az alapító néptörzs nem stimmel.
Hány kérdésből áll a kvíz, és milyen pontszám számít jónak?
A kvíz 10 igaz–hamis kérdésből áll. 7–8 helyes válasz már figyelemre méltó teljesítmény; aki mind a tízetteljesíti, az tényleg kiemelkedő általános tudással büszkélkedhet.
Mi az autotómia, és miért szerepel a kvízben?
Az autotómia az az állati képesség, amellyel egyes fajok — például az európai homár vagy bizonyos gyíkok — önként válnak meg egy testrészüktől, jellemzően egy ragadozó elől menekülésekor. Az elveszett végtag vagy farokrész később visszanő. A kvíz egyik kérdése pontosan erre a jelenségre kérdez rá.
Miért nehéz az igaz-hamis formátum, ha elvileg 50% az esély?
Mert az állítások úgy épülnek fel, hogy egy valódi adat mellé kerül egy hamis részlet — és az egész mégis hitelesen hangzik. Az agyad az ismerős elemre „kattint rá”, és észrevétlenül siklik át a csapdán.
Hol szerepel Petra a kvízben, és mennyi hamis adat van az állításban?
A kvíz egy Petrára vonatkozó állítást tartalmaz, amelyben két tévedés is megbújik: a romváros Jordániában van, nem Nepálban, és nem a beduinok, hanem a nabateusok alapították fővárosukként az ókorban.
Hogyan érdemes játszani a kvízt, hogy a legtöbbet hozd ki belőle?
Ne siess — minden állításnál keress apró részletet, ami kicsit félrehúzni látszik. A magyarázatok olvasása legalább annyit ér, mint maga a játék: minden kérdésnél tényleg érdekes háttérinfo vár rád, legyen szó impresszionista festőkről, ókori alkimistákról vagy a Naprendszer szélső bolygójáról.
