Tájszólás feladat: ismered a kredencet, vagy csak azt hiszed?
Ez a tájszólás feladat olyan szót tesz asztalra, amelyet sokan hallottak már, de a legtöbben csak nagyjából tudnák megmondani, mit takar. A kredenc a nagymamák konyhájából ismerős, ha ismerős egyáltalán, mégis ijesztően idegenül cseng ahhoz, hogy magabiztosan mutass rá a helyes válaszra.
Ami különösen cseles: a három opció – lószerszám, börtön, konyhaszekrény – mind elég furcsán hangzik ahhoz, hogy elbizonytalanodj. A kredenc szó idegen ízű, zártsága van, kissé hivatalosnak tűnik. Épp ez az, ami megejti az embert.
Ha a kredenc most a helyére kattant, akkor valószínűleg más régi szavak is meglepnének. Pontosan ilyen, magabiztosan félreértett kifejezésekből van még bőven: a napi feladataink között rendszeresen bukkan fel olyan szó, amelyet sokan hallottak már, mégis kevesen tudják biztosan, mit jelent. Ha inkább kvízformában tesztelnéd le magad, a Keresztlabda kvízei között is találsz hasonlóan alattomos kérdéseket.
Mit jelent a kredenc?
Share your Results:
Tájszólás feladat megoldása és magyarázata
A helyes tájszólás válasz: konyhaszekrény.
Pontosabban: a kredenc egy tálalószekrény vagy étkészlet-tartó bútor, amelyet a konyha és az ebédlő határán tartottak. Fiókjai, üvegajtós részei voltak – az edények, poharak, terítők kerültek bele. Nagymamák otthonában sokszor ez volt a legtöbb helyet foglaló, legjobban fényezett bútor.
Ahol a legtöbben megcsúsznak ezen a tájszóláson: a szó hangzása. A kredenc kemény, zárszótagos, kissé bürokrata hangulatú – sokkal inkább hat valamiféle büntetés-végrehajtási kifejezésre vagy lófelszerelésre, mint egy konyhaszekrényre. Az agyunk a hangtestet próbálja beazonosítani, és ha nem talál kapaszkodót, inkább valami egzotikusat képzel mögé.
Az aha-élmény – és elég ritka magyarul erről olvasni: a szó az olasz credenza főnévből ered, amelynek eredeti jelentése: hit, bizalom. A középkori főúri udvarokban a credenza az a bútor volt, ahol az ételt a felszolgálás előtt megkóstolták – mert a szolgáknak hihetőnek kellett tenniük, hogy nem mérgező. A főúrnak „hinnie kellett” (credere – innen a credenza), hogy amit eléraknak, biztonságos. Ebből a méregtesztelő rituáléból lett egy bútor neve, ami aztán a németen keresztül (Kredenz) eljutott a magyarba. A mai olaszban a credenza egyszerre jelent oldalszekrényt és hitet – mindkét jelentést egyszerre hordozza.
Magyarországon ma már tájszónak vagy régiesnek számít – a fiatalabb generáció konyhaszekrényt vagy tálalószekrényt mond –, de Erdélyben és az idősebb felmenők szóhasználatában még ma is megél.
