Földrajz feladat: északi iparváros, amit mindenki ismer, de a térképen sokan mégis elvétenek
Ez a földrajz feladat első ránézésre korrektnek tűnik: Észak-Magyarország, piros pont, néhány városnév a lehetséges válaszok között. A baj ott kezdődik, hogy az ember fejében az északi ipari városok valahogy egybeolvadnak. Hasonló a tájkép, hasonló a múlt, hasonló a távolság a szlovák határtól, és ezen a vaktérképen pontosan ez a hasonlóság a csapda.
Ami igazán ritkán kerül szóba: Nógrád megye az ország egyik legsajátosabb formájú megyéje. Nem kerek, nem szimmetrikus, és a többi északi megyéhez képest jóval kisebb területű, épp ezért a benne lévő városok elhelyezkedése nehezebben rögzül fejben, mint mondjuk a dunántúliaké. Ha most megvan a válaszod, ellenőrizd le, és ha nem, a megoldás és a magyarázat lentebb vár.
Ha ez most a helyére került a fejedben, a térkép többi fehér foltjával más a helyzet. A földrajzi feladataink között van olyan is, ahol csak egy folyókanyarból vagy egy elvékonyodó megyehatárból kell kitalálnod, hol jársz; ezek a napi feladatokhoz képest egy fokkal alattomasabbak, de pont ezért megéri nekifutni.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar várost jelöltük pirossal?
Share your Results:
Földrajz feladat megoldása és magyarázata
A helyes földrajz válasz: Salgótarján
A pirossal jelölt pont Nógrád megye székhelyét, Salgótarjánt mutatja. A városra jellemző elhelyezkedés: a szlovák határtól néhány kilométerre, egy völgyrendszerbe húzódva, és a megye közepétől kissé keletre. Ha a megyehatár enyhén nyújtott, szabálytalan alakját fejben tartod, és látod, hogy a pont a határ közelébe simulva ül, az egyértelműen Salgótarjánra mutat.
Hol tévednek el a legtöbben – és miért logikus a hibás válasz
A klasszikus tévesztés Ózd. Ez nem véletlen: mindkét város északi, mindkét város ipari múltú, és vaktérképen szinte azonos távolságra látszik a szlovák határtól. A különbség az, hogy Ózd már Borsod-Abaúj-Zemplén megyébe esik, és keletebbre húzódik. Aki a méretviszonyokat nem ismeri pontosan, az ezt a két várost szinte felcserélhetőnek látja – pláne hogy hangzásra és karakterre is rokon a két hely. Gyöngyös inkább a Mátra-vidékre, Heves megye délebb fekvésű részére asszociál, más tájkarakter, más irány.
Az aha-élmény: ami a vaktérképen nem látszik
Salgótarján a 20. század közepén a szénbányászat egyik legfontosabb centruma volt Magyarországon – a Nógrád-medencei szénmezők csúcsidőszakában a városhoz tartozó bányatelepek szinte egybeértek, és tízezerszám dolgoztak a tárnákban. De itt van a meglepő rész: az utolsó nógrádi szénbányát nem a rendszerváltás után zárták be, hanem épp akkor, 1989-ben – a szocializmus utolsó évében. Vagyis a bányász-Salgótarján már a nagy átalakulás előtt megszűnt, és a város azóta keresi az új gazdasági identitását. Ma elsősorban közigazgatási és kereskedelmi centrum – de az iparváros-bélyeg rajta maradt.
