Földrajz feladat: felismered az alföldi megyét, ahol a Körösök szabják a határt?
Ez a földrajz feladat első ránézésre egyszerűnek tűnik, három lehetőség, egy piros folt a vaktérképen, és ugye mindenki nagyjából emlékszik, hol vannak a keleti megyék. Csakhogy épp ez a „nagyjából” a csapda: a Tiszától keletre fekvő alföldi vármegyék egymáshoz kísértetiesen hasonló alakkal nyúlnak a román határ felé, és aki csak a nevüket tanulta meg annak idején, most komolyan elgondolkodik.
Amit a legtöbben nem tudnak: a keresett megye határvonalát nem pusztán a közigazgatás rajzolta meg, a Körösök folyóhálózata szinte természetes keretbe fogta a területet már jóval azelőtt, hogy bárki közigazgatási térképet rajzolt volna. Megvan, melyikre gondolok?
Ha ez a megye megvolt, de a határ irányából még nem voltál teljesen biztos, az teljesen normális, a keleti alföldi vármegyéknél a folyóhálózat a legjobb fogódzó, és ezt érdemes tudatosan begyakorolni. A földrajzi feladataink között akad olyan is, ahol csak a vízrajzból és a határok ívéből kell rájönnöd, hol jársz; a napi feladatok között pedig hétről hétre kerül fel valami, ami ezt a fajta térbeli gondolkodást teszi próbára.

Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar megyét jelöltük pirossal?
Share your Results:
Földrajz feladat megoldása és magyarázata
A helyes földrajz válasz: Békés megye
Hogyan érdemes gondolkodni lépésről lépésre?
A három lehetőség – Heves, Hajdú-Bihar, Békés – közül Heves viszonylag gyorsan kieshet: az észak-magyarországi megye dombos-hegyes, és Romániával sincs közös határa, tehát a vaktérképen látható síkvidéki, keleti alak nem illik rá. Marad a két igazi versenyző.
A döntő különbség Hajdú-Bihar és Békés között az alak és a fekvés. Hajdú-Bihar inkább észak-déli irányban nyújtott, és a megye „súlypontja” Debrecentől észak felé tolódik. Békés ezzel szemben délkeleten „ül rá” a Körösök hálózatára – a Kettős-Körös és a Hármas-Körös szinte látható keretet alkot a vaktérképen is, ha tudod, mit keresel.
Ahol a legtöbben elcsúsznak földrajz feladaton
A klasszikus tévesztés oka az, hogy az ember fejében él egy „nagy keleti alföldi megye” sablon, amire ráilleszti mindkét lehetőséget. Hajdú-Bihar csábít, mert az is keleti, az is alföldi, az is román határos – és Debrecen neve jobban él a köztudatban, mint Békéscsaba. Aki viszont a térkép alakját figyeli, és nem csak a neveket, az a határvonal irányából és a folyók pozíciójából hamar eligazodik.
Az aha-tény ebben a földrajz feladat, amit érdemes megjegyezni
Békés megye romániai határszakasza közel 200 kilométer – ez az egyik leghosszabb egyetlen magyarországi megye és egyetlen szomszédos ország közötti határszakasz az egész országban. Ennél is kevesebben tudják: a megye neve nem valami idillikus békességre utal, hanem a Kettős-Körös mentén fekvő Békés városra, amely a korai magyar közigazgatás egyik kulcspontja volt a régióban. A „békés jelleg” tehát inkább visszafelé öröklött közhiedelem – a hely volt előbb, az asszociáció jött utána.