Földrajz feladat: Felismered ezt a Dél-Dunántúl megyét a vaktérképen?
Van egy sajátos csapdája a dél-dunántúli vaktérképes feladatoknak: ezt a részt sokan „könnyűnek” könyvelik el, mert azt hiszik, a Duna elég kapaszkodó. Csakhogy ez a földrajz feladat épp azt méri, hogy melyik oldalán állsz a folyónak – és ez a különbség három lehetséges válasz között dönti el a kérdést.
A Dél-Dunántúl három középső megyéje az iskolai térképeken szinte mindig együtt szerepel, egymás mellett, hasonló méretben. Emiatt az agyunk hajlamos egybemosni őket. Most jön a teszt: melyiket jelöltük pirossal?
Ha a Dráva kontra Duna irány most a helyére kattant, érdemes megnézni, hogyan teljesítesz olyankor, amikor folyócímke sincs a térképen. A földrajzi feladataink között találsz ilyet is – és ha más kategóriákban is szívesen megfeszíted az agyad, a napi feladatok között minden napra jut egy adag meglepetés.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar megyét jelöltük pirossal?
Share your Results:
Földrajz feladat megoldása és magyarázata
A helyes földrajz feladat válasz: Tolna megye.
Ha a pirossal jelölt terület keleti határa hosszan, egyenesen fut észak–dél irányban – ez a Duna vonala. Tolna megye az egyetlen a három dél-dunántúli megye közül, amelynek teljes keleti határa a Duna. Somogy nyugatabbra fekszik, a Dunától messzebb; Baranya déli határát a Dráva rajzolja meg, nem a Duna. Ha ezt a két pontot fejben tartod, a vaktérkép sokkal kevésbé tűnik átjárhatatlannak.
Ahol a legtöbben elcsúsznak
A Baranya-tévesztés a leggyakoribb – és logikusan az. Baranya szintén dél-dunántúli, szintén nagy folyó határolja, és a tankönyvekben is mindig Tolna szomszédjaként szerepel. Az elmosódó határ oka az, hogy a Drávát és a Dunát sokan felcserélik, ha nincs előttük élő térkép: mindkettő nagy, mindkettő határfolyó. A különbség az irányban van – a Dráva kelet–nyugat irányban fut, a Duna pedig észak–dél irányban. Ha ez rögzül, a vaktérkép azonnal olvashatóbb lesz.
Amit kevesen tudnak Tolna megyéről
Tolna Magyarország egyik legkevésbé emlegetett megyéje – sem Pécs, sem Balaton, sem Tokaj nem fűződik hozzá. Mégis van egy terület, ahol az ország egyik legszorosabb közösségét hozta létre: a 18. századi német betelepítések. A Tolna megyei sváb falvak – Bonyhád, Bátaapáti, Mőcsény – olyan mélyen megőrizték a kultúrájukat, hogy egyes helyeken a 20. század közepéig az iskolai oktatás is részben németül folyt. A kitelepítések után ezeknek a közösségeknek a nyoma máig látható a helyi építészetben és a családnevekben – egy olyan megye esetében, amelyet a legtöbben csak „Szekszárd és a kadarka” kombinációjaként ismernek.
