Helyesírás feladat: egy l vagy kettő, te melyikre esküdnél?
Ez a helyesírás feladat azért alattomos, mert az intuíció szinte mindenkit ugyanarra a rossz válaszra vezet. Látod a szót, és valami azt súgja: „két l, biztos.” Nem véletlenül, az angol brilliant és a francia brillant is dupla mássalhangzóval írja, és a hangzás alapján sem éreznéd, hogy baj van.
Pedig a magyar helyesírási szabályzat nem a kiejtésre hallgatott ebben az esetben, hanem egy régi, következetes logikára. Mielőtt megnézed a megoldást, érdemes pár másodpercet eltölteni a saját bizonyosságoddal, mert pontosan az a magabiztosság szokott becsapni.
Most, hogy ez a helyére került, az ember elkezd kételkedni a többi „biztosra vett” szóban is – és ez nem rossz érzés, hanem hasznos. Ha van kedved tovább gyötörni magad, a napi helyesírás feladataink között hétről hétre akad hasonlóan alattomos eset, ahol szintén a magabiztosság a legnagyobb ellenfél. A többi kvízünkben pedig más kategóriák is várnak – ha a helyesírás után egy kis retró vagy földrajz is belefér a napba.
Tudod hogyan írjuk helyesen?
Share your Results:
helyesírás feladat megoldása és magyarázata
A helyes alak: briliáns – egy l-lel.
Ez elsőre meglepő, de van mögötte rendszer. A magyar helyesírás az idegen szavakat általában kiejtés szerint írja át, és ahol az eredeti dupla mássalhangzó a magyarban már röviden hangzik, ott egyszerűsít. Pontosan ez történik itt: a magyarban a briliáns első szótagjában az „l” nem hosszú, ezért egy l elég.
Ahol a legtöbben elcsúsznak: az angol és a francia forma annyira mélyen él a fejünkben (branding, filmcímek, idegen nyelvű feliratok), hogy az agy automatikusan a brilliant betűképét másolja. Ehhez jön, hogy hangzásra valóban nem egyértelmű – és ha valaki bizonytalan, inkább „biztonságból” rak be egy extra l-t. Ez a „biztonság” a csapda.
Az aha-élmény: a briliáns nem egyedülálló eset. A magyarban rengeteg jövevényszó jár így: a mammut angolul és latinul mammoth / mammuthus, de magyarul mamut – egy m-mel a végén. A szimpatikus görög-latin gyökere dupla tagot tartalmaz az eredetiben, mégis egy betűvel írjuk. A szabály nem kivétel, hanem rendszer: ha a magyar kiejtésben a hang rövid, a betű is egy. Ez az MHSz 11. kiadásának egyik alapelve, amit az iskolában tanítanak, de a mindennapi írásban szinte senki nem gondol rá tudatosan.
