Régi szavak kvíze: Iromba, góré? Lefogadom, hogy a felét sem ismered!
Iromba, góré, csiger: ezek a szavak valaha hétköznapiak voltak, ma viszont a legtöbb ember csak pislog rájuk, és ez a kvíz pontosan ezt teszi próbára. A magyar nyelv tájnyelvi és régies kifejezéseiről lesz szó, azokról, amiket a nagyszüleink még természetes módon használtak. Van, aki egy-egy szónál rögtön rávágja a jelentést, mert otthon hallotta gyerekkorában, másnak viszont teljesen újak lesznek.
A régi szavakkal az a helyzet, hogy nem véletlenül tűntek el. Egy részük olyan tárgyakhoz és munkákhoz kötődött, amik mára kihaltak, más részüket egyszerűen kiszorította egy köznyelvi megfelelő. Ez a kvíz ezért nemcsak teszt, hanem szótár is: amit most nem tudsz, azt legalább megtanulod, és jó eséllyel meg is jegyzed, mert az ilyen szavak hangzása önmagában emlékezetes. Ha megakadsz egy kifejezésnél, érdemes a hangzásából és a hasonló szavakból kiindulni, mert a magyar nyelvben a régies alakok gyakran őrzik a rokonságukat a mai szavakkal. Az sem árt, ha felidézed, hallottad-e valaha idős rokonoktól, mert az emlékek sokszor gyorsabban jönnek elő, mint a szótári jelentés.
Ha megvan az eredményed, hozd el a Kvízkuckó Facebook csoportba, ahol a nyelvi témáknál mindig elindul a beszélgetés arról, ki melyik szót hallotta még otthon. Új tagokat bármikor szívesen látunk. További agytornáért nézz be a Keresztlabda Tudáspróba rovatába, a Keresztlabda YouTube csatornáján pedig videós formában is nekifuthatsz a hasonló kvízeknek.
Milyen ha egy gyerek szumatyos?
Ki a földim?
Ki, vagy mi lehet a góré?
Milyen az ha valaki tesznye?
Mit veszel fel ha bebújsz a tutyiba?
Mi készül a konyhában ha a nagyi pampuskát süt?
Mi történik, ha valaki bemegy a susnyákosba?
Melyik cica iromba?
Ki a családban az ángyim?
Mi az a levonó?
Share your Results:
Kvíz kérdések, válaszok és magyarázatok
1. Milyen ha egy gyerek szumatyos?
Helyes válasz: Szutykos, koszos
A szumatyos a palóc és az észak-keleti magyar nyelvjárásokban olyan gyereket (vagy felnőttet) jelöl, aki piszkos, koszos, gondozatlan külsejű. A szó a szmaty / szmatyi tőből ered, amely a népi nyelvben általában ragacsos, tapadós, nem tiszta anyagra utal. Az Új Magyar Tájszótár (Akadémiai Kiadó) rögzíti ezt az alakot szabolcsi és borsodi adatközlőktől. Érdekesség, hogy a rokon értelmű piszmatyos alak Hajdú-Bihar megyei gyűjtésekből is előkerül — tehát a szó egy szélesebb keleti sávban él, nem csupán egyetlen faluhoz kötődik.
2. Mi történik, ha valaki bemegy a susnyákosba?
Helyes válasz: Bement a gazos részre
A susnyákos bokros, gazos, sűrű aljnövényzettel benőtt területet jelent — olyasmit, ahová nem szívesen mész be, mert tüskés, nedves és áthatolhatatlan. A szó a suny / sunyi tőhöz kapcsolódik, amely kicsit, suttogva meghúzódó valamit idéz; a végén a -ós képző helyzetjelölő főnevet alkot belőle. A falusi gazdálkodásban a susnyákos elsősorban a szántóföld szélén vagy árok mentén felnőtt, hasznavehetetlen növényzetet jelölte — ahová a gyerekeket nem engedték, mert elveszhetnek benne.
3. Mi az a levonó?
Helyes válasz: Redőny
Ez az egyik legkedvesebb példája annak, hogyan alkothat egy régió teljesen logikus, mégis köznyelvileg ismeretlen szót. A redőny valóban „levonja” az ablakot — fentről le lehet húzni. A levonó szóban ez a funkció van kodifikálva, szemben a standard „redőny” kifejezéssel, amely a középkori latin rete (háló) szóból eredeztethető. Az ilyen alkotásmódú tájszavak a népi szóteremtés logikáját mutatják: nem jövevényszóra volt szükség, hanem egy cselekvésre épülő saját megnevezésre.
4. Milyen az, ha valaki tesznye?
Helyes válasz: Mihaszna, lusta ember
A tesznye kifejezetten negatív jellemzés: aki tesznye, az lusta, semmirekellő, nem dolgozik meg a falatjáért. A szó az észak-keleti és felső-tiszai nyelvjárások sajátja; rokon alakjai (pl. tesznyés) szintén lustaságra, hanyagságra utalnak. Fontos, hogy a köznyelvi „tevékeny” szóval nem csupán ellentétes, hanem aktívan megvető tartalmú — a falusi közösségben, ahol a közmunka és a gazdasági segítségnyújtás szociális norma volt, ez súlyos minősítésnek számított.
5. Mi készül a konyhában, ha a nagyi pampuskát süt?
Helyes válasz: Fánk
A pampuska a fánk tájnyelvi neve az észak-keleti régióban — és nem kell hozzá különleges recept, ugyanarról az élesztős, olajban sült, gömbölyű süteményről van szó, amit farsangkor az egész ország ismer. A szó szláv (szlovák/ukrán) jövevényszó: a pampúška alak a kárpáti régióban ma is él, és a magyar határ két oldalán is használatos. Ez az egyik legszemléletesebb példája a Kárpát-medencei kulináris és nyelvi érintkezésnek: ugyanaz az étel, más-más neve attól függően, hol kérdezel rá.
6. Mit veszel fel, ha bebújsz a tutyiba?
Helyes válasz: Szőrmés papucsot
A tutyi az a vastagon bélelt, puha talpú, bokáig érő házi papucs, amelyet télen a hideg padlón viselnek — leginkább falusi házakban, ahol a konyha kőpadlója reggel jéghideg volt. A szó valószínűleg hangutánzó-hangulatfestő eredetű: a tuty-tuty tipegő, csoszogó mozgást idéz. Az Új Magyar Tájszótár szabolcsi és zempléni adatközlőktől is rögzíti; hasonló hangzású szavak (pl. tutyi-mutyi) a határozatlan, lassan tipegő emberre is utalhatnak — a szócsalád tehát meglehetősen gazdag.
7. Melyik cica iromba?
Helyes válasz: A teknőctarka
Az iromba teknőcmintás, vagyis fekete-fehér-barna foltos macskát jelöl — nem a csíkosat, és nem a hosszú szőrűt. A szó az ir tőhöz kapcsolódik, amely a régi magyarban tarkát, foltosat jelentett (vö. írott a hímzéssel). Az iromba állatnév nemcsak macskára, hanem tojásra, tyúkra és más foltos mintázatú állatra is vonatkozott a népi szóhasználatban. A Magyar Értelmező Kéziszótár régi és tájnyelvi minősítéssel tartja számon — tehát nem kizárólag helyi szó, de a köznyelv régóta nem él vele.
8. Ki, vagy mi lehet a góré?
Helyes válasz: Mindhárom — de a legfőbb jelentés: takarmánytároló fa építmény
A góré szó több dolgot is jelölhet az észak-keleti tájnyelven, és ez teszi különösen izgalmassá. Elsősorban azt a rácsos oldalú, lábakra emelt faépítményt jelenti, amelyben szárított kukoricát vagy más takarmányt tároltak — a rácsos fal szellőzést biztosított, a lábak pedig megvédték a nedvességtől és rágcsálóktól. De a góré informálisan a főnököt, a csoportvezért is jelölheti (ebben a jelentésben az egész magyar szleng ismeri). A kvíz kontextusában a takarmánytároló az alapjelentés — ez a szó eredeti, népi magja.
9. Ki a családban az ángyim?
Helyes válasz: Unokanővér
Az ángyom / ángyim a népi rokonságrendszerben unokanővért jelent — vagyis az apai vagy anyai testvér lányát. Fontos, hogy ez nem azonos a köznyelvi „ángy” szóval, amely a fivér feleségét jelöli! A tájnyelvi és a standard jelentés között itt konkrét különbség van, ami félreértésekhez is vezet. Az észak-keleti rokonságnév-rendszer a Magyar Néprajzi Lexikon szerint is a népi terminológia egyik leggazdagabb fejezete — egészen más tagolásban gondolkodtak a rokonokról, mint a köznyelv ma.
10. Ki a földim?
Helyes válasz: Ugyanarról a helyről származó emberek
A földim (vagy fődem) egyszerűen azt jelenti: ugyanabból a faluból, városból, régióból való valaki. „Az Pistáék földim” — vagyis ugyanonnan jöttek, mint mi. A szó a föld = szülőföld, hazai táj jelentéséből ered, és a -m birtokos személyrag teszi személyessé és meleggé. Ez a szó ma is él — városban is hallani, ha valaki a szomszéd vármegyéből találkozik egy ismerőssel. A közmunkában és a migrációban (pl. summások, kubikusok) kiemelkedő szerepe volt: a földi valaki, akiben meg lehet bízni, mert közös gyöker köti össze.
FAQ
Mit jelent a „tutyi” szó az észak-keleti tájnyelvben?
A tutyi szőrmés, bélelt házi papucsot jelent — azt a vastag, puha otthoni lábbelit, amit télen a hideg padlón viselnek. A falusi háztartásokban ez volt a „meleg nélküli fűtés” alternatívája.
Hány kérdésből áll az észak-keleti tájszavas kvíz?
A kvíz 10 kérdésből áll, és mindegyik egy valódi, ma is élő (vagy nemrég még élő) tájszót vizsgál az észak-keleti régióból — Szabolcs, Borsod, Zemplén és környéke vidékéről.
Miért érdemes tájszavakkal foglalkozni?
A tájszavak élő nyelvtörténelem — sok esetben honfoglalás előtti gyökökből erednek, vagy szláv, latin jövevényszavak népi formái. Megőrzésük nemcsak kulturális, hanem identitáskérdés is: egy közösség akkor tartja meg a nyelvjárását, ha nem szégyen használni.
Hogyan gyűjtik a tájszavakat Magyarországon?
A leghitelesebb forrás az Új Magyar Tájszótár (Akadémiai Kiadó) és a Magyar Nyelvjárások Atlasza, amelyek évtizedes terepmunkával, adatközlőktől gyűjtötték össze az egyes régiók sajátos szókincsét.
Melyik régióból valók a kvízben szereplő szavak?
Döntően az észak-keleti magyar nyelvjárásterületről: Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megye érintkező zónájából. Ez a palóc és a keleti magyar dialektusok határvidéke.
Mennyi pontot lehet szerezni a tájszavas kvízben?
Maximum 10 pontot lehet szerezni, ha minden kérdésre helyesen válaszolsz. Ha 7 felett jársz, bátran mondhatod, hogy az észak-keleti tájnyelv nem idegen tőled — talán még a nagymamád is büszke lenne.
