Tájszólás feladat: Kit takart ez az elfelejtett rokonsági szó?
Ez a tájszólás feladat első ránézésre barátinak tűnik, egy régies, meleg hangzású szó, amit a nagyszüleink még biztosan ejthettek. Csakhogy pont a bizalmassága a csapda: a legtöbben egy idős, kedves nőrokonra asszociálnak rögtön, és magabiztosan melléfognak.
A hagyományos paraszti nagycsalád rokonsági hálóját nem az irodalmi köznyelv szavaival tartották számon. Az alföldi és keleti dialektusokban élnek ma is olyan kifejezések, ahol ugyanaz a szó két különböző vidéken két különböző személyre vonatkozott, és ez nem hiba volt, hanem a tájnyelv belső logikája. Az „ángyim” pontosan ilyen szó.
Ha az „ángyim” most a helyére került, érdemes tudni: hasonlóan félrevezető rokonsági és népi szavakból még bőven van tarsolyunkban. A tájszólás és napi feladatok között rendszeresen bukkannak elő olyan esetek, ahol a szó hangulata és a valódi jelentése teljesen más irányba mutat. Ha inkább kvízformában tesztelnéd a szókincsedet, a kvízoldalunkon is vár néhány hasonlóan alattomos fejtvény.
Mit jelent az ángyim?
Share your Results:
Tájszólás feladat megoldása és magyarázata
A helyes tájszólás feladat válasza: nagynéni
Az „ángyim” a régi népi és regionális magyarban az édesanya vagy az édesapa nővérét jelölte – tehát a nagynénit. Nem a nagymamát, nem az unokanővért.
Ahol a legtöbben megcsúsznak
A szó régies becézőssége miatt sokan automatikusan nagymamára gondolnak. A „mama”, „néne”, „ángyika” típusú megszólítások mind egy idős, kedves nőalakot idéznek fel – és az „ángyim” hangulata tökéletesen belesimul ebbe a képbe. Csakhogy a szó nem a kor szerinti pozíciót jelöli, hanem a vérségi viszonyt: a nagynénit, az apa vagy az anya nővérét.
Az aha-élmény
Ami igazán érdekes: az „ángyom” / „ángyim” szó valószínűleg az „asszony” szó tájnyelvi becézéséből alakult ki. És van olyan dialektus – főleg az északkeleti nyelvjárástömbben –, ahol kimondottan a sógor feleségét értették rajta, nem a nagynénit. Ugyanaz a szó, két különböző rokon, két különböző vidéken. A mai köznyelvi szótárak ezt a kettőséget csak részben adják vissza – és ez az egyik legjobb bizonyítéka annak, hogy a tájszavak nem rontott formák, hanem önálló, koherens rendszer darabjai.
