Földrajz feladat: melyik alföldi nagyvárost rejti ez a piros pont?
Ez a földrajz feladat egyszerűnek tűnik, egy pont a térképen, négy választható város. De az Alföld keleti felén, ahol a folyók párhuzamosan futnak dél felé, és ahol egyszerre két külföldi határ is közel van, egy pont helyzete sokkal kevesebbet árul el, mint gondolnád. Megye neve nincs, folyófelirat nincs, csak az arányok és a határközelség ad fogódzót.
A négy tipp – napsütéses napok száma, fűszerpaprika, hatalmas folyó, egyetemi hagyomány, több városra is ráillik egyszerre. Az a kérdés, hogy a vaktérképen meg tudod-e különböztetni azt, amelyik tényleg az ország délkeleti sarkában ül, attól, amelyik szintén délen van, de egészen más tájegységen.
A földrajzi feladataink között vannak olyanok is, ahol csak folyóvonalak és megyehatárok adnak segítséget – városnév, régió, semmi. Ha inkább vegyes agytornát keresel, a napi feladatok között matek, helyesírás és retró is vár, attól függően, mire van ma kedved.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar nagyvárost jelöli a piros pont?
Share your Results:
Földrajz feladat Megoldása és magyarázata
A helyes földrajz válasz: Szeged.
A piros pont Magyarország délkeleti csücskében helyezkedik el, ott, ahol a Tisza és a Maros összeér, és ahol az ország határa szinte mindkét irányban – dél és kelet felé – kéznyújtásnyira van. Szeged egyszerre határos Szerbiával és Romániával; ez az a sarokpont az Alföldön, ahol már szinte nincs több „Magyarország” dél felé. A vaktérképen ez az extrém déli, keleti pozíció az egyetlen biztos azonosító.
Ahol a legtöbben elvéreznek: Pécs.
Ez a leggyakoribb tévesztés, és megérthető, miért. Pécs is dél-magyarországi nagyváros, szintén rengeteg napsütéssel, szintén erős egyetemi múlttal, szintén a határ közelében. A döntő különbség: Pécs a Dunántúlon van, a Mecsek lábánál, jóval nyugatabbra és egy teljesen más tájegységen. Ha a pont az ország nyugati felén, dombos terep közelében lenne látható – akkor Pécs. De az Alföld közepén, keleti határszél közelében egy pont Szegedre mutat, nem Pécsre. A kettő összetévesztése tipikus „mindkettő dél-magyarországi” reflex, amit a vaktérkép simán leleplез.
Az aha-élmény: Szeged, amit ma látunk, 140 éve még nem létezett.
Az 1879-es tavaszi árvíz szinte teljesen elsöpörte a várost – a Tisza akkora pusztítást végzett, hogy az újjáépítés után Szeged lényegében nulláról indult újra. Ferenc József személyesen vállalt szerepet az újjáépítésben, és a híresen idézett mondat – „Szeged szebb lesz, mint volt” – nem üres vigasz volt, hanem program. A mai városszerkezet, a sugárút-körút rendszer, az átgondolt utcahálózat mind ebből az újrakezdésből született, a XIX. század végi városrendezési elvek szerint. Amit vaktérképen bejelölünk, az egy 1879 utáni tervrajz eredménye – az előtte létező Szeged ma már nem létezik.
