Földrajz feladat: Felismered ezt a Rába-parti várost?
Egy vaktérképes földrajz feladat akkor igazán gonosz, ha sem az osztrák határ közvetlen vonala, sem egy jól ismert nagy város neve nem nyújt fogódzót. A Rábáról a legtöbbünknek Győr ugrik be – holott ez a folyó Vas megye déli részéig húzódik vissza, és az ott sorakozó városok a fejünkben lévő mentális térképen szinte láthatatlanok.
Van ugyanis egy vakfolt a Dunántúl ezen a szegletén: Szombathely és Zalaegerszeg neve ott van mindenki fejében, a két megyeközpont köré oda is illesztünk egy-egy pontot – de ami a kettő között van, azt a legtöbben valami homályos közbenső területként kezeljük. Pontosan ott csap be az ösztön.
Ha a helyére kattant a fejedben lévő térképen, van jó hír: a Dunántúlnak még bőven vannak ilyen rejtett pontjai. A földrajzi feladataink között több hasonló vaktérkép-feladat vár, ahol megint csak egy folyókanyar vagy egy határvidéki fekvés az egyetlen kapaszkodó. Ha pedig más típusú agytornára is van kedved, a napi feladataink között minden reggel vár valami új.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar nagyvárost jelöli a piros pont?
Share your Results:
Földrajz feladat Megoldása és magyarázata
A helyes földrajz válasz: Körmend.
A piros pont Vas megye déli részén, a Rába bal partján jelöli a várost – Szombathelytől nagyjából 40 kilométerre délre, Zalaegerszegtől közel ugyanannyira északra. Ha a két nagy dunántúli városközpont közé húzol egy képzeletbeli tengelyt, Körmend közel esik a felezőpontra, de inkább a zalai határ felé csúszik.
Ahol a legtöbben elvéreznek: a Szombathely-csapda. Vas megye, nyugati Dunántúl – a reflex mondja. Csakhogy Szombathely jóval északabbra ül, és kifejezetten az osztrák határ közelébe húzódik, nem délre. Sopron meg még messzebb: aki oda jelölt, az az egész Dunántúlt mentálisan kicsit észak felé tolta.
Az aha-élmény: Körmend azért különösen jól megjegyezhető, mert van rajta egy konkrét „horog”. A Batthyány-kastély ma is eredeti barokk formájában áll a város közepén – nem romként, nem sterilizált látványosságként, hanem élő kulturális térként. Ez Magyarországon valóban ritka. A Batthyányak ugyanis Körmenden rendezkedtek be elsőként, jóval azelőtt, hogy nevük az egész ország előtt ismertté vált volna. Az a Batthyány-ág, amelynek sarjából 1848-ban Magyarország első felelős miniszterelnöke lett – és akit 1849. október 6-án Pesten kivégeztek. Körmend tehát nem csak egy pont a Vas-Zala határon: egy dinasztia kiindulópontja.
