Földrajz feladat: Felismered a Dél-Dunántúl megyéjét a vaktérképen?
Ez a földrajz feladat azért alattomos, mert a Dél-Dunántúl három középső megyéje, hasonló méretű, hasonló körvonalú – a vaktérképen szinte összefolyik. Nem elég körülbelül tudni, hogy „valahol lent van”, itt a folyók iránya és a szomszédos tájak elrendezése dönt.
Amit sokan nem tudnak: a három opció közül kettőnek is van Duna-vonatkozása, de csak az egyiknek alkotja a folyó a keleti határát. Ez az a részlet, ami elválasztja a biztosan tudókat a szerencsés tippelőktől. Nézd meg jól a vaktérképet, mielőtt választasz!
Ha Tolna megvolt, de a Dráva-határ és a Duna-határ különbsége még nem teljesen éles, érdemes még egy kört tenni a térképen. A földrajzi feladataink között akad olyan is, ahol csak egy folyóvonal és egy körvonal alapján kell beazonosítani a területet – a többi napi feladattal együtt pedig jó kis reggeli agytorna az egész.
Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar megyét jelöltük pirossal?
Share your Results:
Megoldás és magyarázat
A helyes földrajz feladat válasz: Tolna megye.
Lépésről lépésre a földrajz feladat
A vaktérképen pirossal jelölt terület a Dél-Dunántúl középső részén helyezkedik el. Keleti oldalát a Duna határolja, délen Baranyával, nyugaton Somoggyal határos. Ez a három pont együtt egyértelműen beazonosítja: Tolna az egyetlen magyar megye, amelynek a Duna teljes keleti határát alkotja – Baranyát délről a Dráva zárja, Zala pedig a Dunától messzire esik, a nyugati határszél közelében.
Ahol a legtöbben eltévednek
A legnépszerűbb tévválasz általában Baranya – és nem véletlenül. Baranya is délen van, szintén nagy folyó (a Dráva) határolja, és a körvonala az első pillantásra hasonlíthat Tolnáéra. A csapda az, hogy a vaktérképen a Duna és a Dráva iránya merőleges egymásra: ha a pirossal jelölt terület keleti éle egyenesen fut le észak-dél irányban, az szinte biztosan a Dunát jelenti – és ez Tolnára mutat, nem Baranyára.
Az aha-élmény
Szekszárd, Tolna megye székhelye, Magyarország egyik legkisebb megyeszékhelye lélekszám szerint – kevesebb mint 30 ezer lakos –, mégis az ország egyik legnevesebb borvidékének fővárosa. A szekszárdi vörösborok, különösen a kadarka, már a 18. században királyi asztalokra kerültek: I. Ferenc József kedvenc borai között tartják számon. Egy ilyen aprócska város ennyi borászati súllyal – ez nem véletlenszerű: a löszdombokra települt szőlők Tolna megyében különösen kedvező mikroklímát kapnak, amit a Duna közelsége tovább finomít.
