Retró Kvíz: Lefogadom, hogy ennek a 10 régi magyar szónak a felét sem ismered!
Számos olyan régi magyar vagy jövevény szó létezik, amit manapság már egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán, egyes eldugottabb területeken használunk. Te tudod például, hogy kit hívtak tótumfaktumnak, vagy hogy pontosan mit is takar a lajbi kifejezés? Ebbe a kvízbe most 10 ilyen különleges, régies szót válogattunk össze. Teszteld le, mennyire vágod a jelentésüket, és derítsd ki, hányat ismersz fel közülük!
Annak, aki a közösségünk aktív tagja, ez a feladatsor is biztosan könnyen fog menni, hiszen napi szinten nagyon sokat játszunk, kérdezünk, és hasonló témákkal tornáztatjuk az agyunkat. Ha esetleg még nem vagy tag, akkor gyere, csatlakozz hozzánk, és játssz velünk egy nagyon szuper és befogadó társaságban!
Ha a végére értél, dobd be az elért pontszámodat a Kvízkuckó Facebook csoport üzenőfalára, hogy lásd, a többiek hogy teljesítettek. Ha a régi szavak után jöhet egy újabb kihívás, a Keresztlabda Tudáspróba rovatában rengeteg más témájú tesztet is találsz. Ha pedig a sok kattintás után egy kis vizuális lazításra vágysz, irány a Keresztlabda YouTube csatornája!
Mi a rocska?
Mit jelenthet a skíró?
Mi jelent a lajbi?
Mi lehet a bizsergefa?
Ki volt a tótumfaktum?
Mi az ámbitus?
Mit jelent a firhang?
Mi a plajbász?
Mi a lábtó?
Milyen eszköz a findzsa?
Share your Results:
Kvíz kérdések, válaszok és magyarázatok
1. kérdés: Milyen eszköz a findzsa?
Helyes válasz: Teás- vagy kávéscsésze
A findzsa (ejtsd: findzsa) a török fincan szóból érkezett a magyarba, és egyszerűen kis teás- vagy kávéscsészét jelent — legtöbbször fületlen változatban, ahogy a keleti kávéházi kultúrában szokás volt. A szó a 18. század folyamán terjedt el a magyar városi polgárság körében, a bécsi kávéházi hatásokkal együtt. Mára a findzsa szinte teljesen kiszorult a köznyelvi használatból, helyét a „csésze” vette át — bár néhány erdélyi és palóc tájnyelvi területen még ma is hallható.
2. kérdés: Mit jelenthet a skíró?
Helyes válasz: Kenőkanál
A skíró egy régi konyhai eszköz neve: lapos, nyelű kenőkanál, amellyel zsírt, vajat vagy egyéb kenőanyagot lehetett egyenletesen felhordani. A szó valószínűleg bajor-osztrák jövevényszó, és főként a Dunántúlon volt használatos. A Czuczor–Fogarasi-féle A magyar nyelv szótára (1862–1874) rögzíti a jelentését. Napjainkban ezt az eszközt „szilikon spatula” vagy „kenőlapát” névvel illetik — a skíró hangzása még a gasztronómiatörténészek számára is egzotikusan hat.
3. kérdés: Mit jelent a firhang?
Helyes válasz: Függöny
A firhang a német Vorhang szó magyarosított változata, és egyszerűen ablakfüggönyt jelent. A 19. századi polgári otthonokban szinte kötelező bútordarabnak számított, és a korabeli leltárakban, végrendeletekben rendszeresen szerepelt. Jókai Mór és más korabeli írók prózájában is felbukkan. Bár maga a tárgy nem tűnt el — a függöny ma is ott lóg az ablakon —, a firhang szó mára szinte kizárólag az idősebb generációk szóhasználatában él, leginkább ironikus vagy nosztalgiázó hangvételben.
4. kérdés: Mi a lábtó?
Helyes válasz: Létra
A lábtó szó szerinti összetétele a láb és a tő (vagyis töve, alja) szavakból áll, és létrát jelent — azt az eszközt, amelynek alján az ember a lábával támaszkodik. A szó a régi magyar mezőgazdasági és építési szókincshez tartozik; Pázmány Péter és más régi szerzők is használják. A Balaton-felvidéken és egyes dunántúli falvakban még a 20. század közepén is hallható volt. Ma a létra teljesen átvette a helyét, a lábtó legfeljebb tájszótárakban és folklórkiadványokban bukkan elő.
5. kérdés: Mi a plajbász?
Helyes válasz: Ceruza
A plajbász az egyik legismertebb régi jövevényszavunk: a német Bleistift (ólomíró) torzult változata, és ceruzát jelent. A szó a 18–19. századi iskolai szóhasználatban gyökerezik, és sokáig párhuzamosan élt a ceruza szóval. Mikszáth Kálmán novelláiban is visszaköszön. Mára a köznyelv szinte teljesen a ceruza szó mellett döntött, a plajbász inkább vidéki, tájnyelvi jelleg, főleg az Alföldön és Erdélyben él tovább — és persze azok szájában, akik szeretik a régies ízű szavakat.
6. kérdés: Mi az ámbitus?
Helyes válasz: Egyik oldalán nyitott tornác
Az ámbitus a latin ambitus (körüljárás, szegélyezés) szóból ered, és egy jellegzetes magyaros építészeti elemet jelent: az egyik — vagy több — oldalán nyitott, gerendás-oszlopos tornácot, amely a régi parasztházak és nemesi kúriák szinte kötelező tartozéka volt. A Kárpát-medencei népi építészet egyik meghatározó eleme; a Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Skanzen) sóstói és szentendrei épületein ma is jól tanulmányozható. Az ámbitus szó az 1800-as évek közepétől fokozatosan háttérbe szorult a tornác, majd a veranda szavak javára.
7. kérdés: Ki volt a tótumfaktum?
Helyes válasz: Mindenes, mindennek a mozgatója, kézbentartója
A tótumfaktum a latin totum fac (csináld az egészet) kifejezésből ered, és olyan személyt jelent, aki egyedül intéz mindent: titkár, ügyintéző, mindenese valakinek. A szó különösen a 19. századi nemesi és polgári háztartások kontextusában volt elterjedt — az ilyen személy egyszerre volt kasznár, írnok és futár. Jókai, Mikszáth, sőt Arany János levelezésében is felbukkan. Manapság az „ezermester” vagy az „asszisztens” szavak töltik be a helyét — jóval kevesebb jellemmel és jóval több meetinggel.
8. kérdés: Mit jelent a lajbi?
Helyes válasz: Mellény (férfi alsóruházat / felsőruházati darab)
A lajbi a német Leibchen (testecske, testhez simuló ruha) szóból ered, és rövid, ujjatlan felsőruhát — mellényt — jelent. A 19. századi viseletben mind a paraszti, mind a polgári férfiöltözet szerves része volt. A magyar néptáncosok és népi viseletrekonstrukciók ma is előszeretettel alkalmazzák. A mellény szó a reformkorban terjedt el a lajbi rovására, de az utóbbi a köznyelvben egészen a 20. század közepéig tartotta magát — főleg az idősebb férfiak szóhasználatában.
9. kérdés: Mi lehet a bizsergefa?
Helyes válasz: Egyik vége felé vastagodó bot, amivel módra lehetett tanítani másokat
A bizsergefa nevében benne van a bizsereg ige — utal arra az érzésre, amit az elszenvedő fél tapasztalt, ha a tárgy betöltötte a szerepét. Egyszerűen fogalmazva: fenyítőbot, amelynek egyik vége vastagabb, így az ütés annál hatásosabb volt. A szó inkább tájnyelvi és humoros jellegű; a népi nevelési eszközök katalógusában szerepel, és a 18–19. századi népiskolák és legényavatások kelléktárába tartozott. Ma már inkább a népi kultúra kuriózumaként tartják számon — szerencsére.
10. kérdés: Mi a rocska?
Helyes válasz: Csonka kúp alakú folyadéktartó edény
A rocska egy régi paraszti konyhai és gazdasági edény neve: csonka kúp alakú, fából vagy bádogból készült folyadéktartó, amelyet főleg fejőedényként és vízhordásra használtak. A szó szláv jövevényszó (vö. szlovák rôčka), és a Czuczor–Fogarasi szótár részletesen tárgyalja. A rocska a Dunántúlon és a Felvidéken volt a legelterjedtebb; napjainkban a vödör vagy a dézsa szavak töltik be a helyét. Falumúzeumokban és néprajzi gyűjteményekben még megtalálható a tárgy — a neve azonban szinte teljesen feledésbe merült.
FAQ
1. Melyik szó jelent ceruzát a régi magyar nyelvben?
A plajbász — ez a szó a német Bleistift magyarosított változata, és ceruzát jelent. Sokáig párhuzamosan élt a ceruza szóval, de mára leginkább tájnyelvi és nosztalgiázó szóhasználatban maradt fenn.
2. Kipróbálhatom ezt a kvízt, ha nem vagyok nyelvészeti szakember?
Természetesen! A kvíz éppen annak szól, aki nem szakember — a mindennapok elfelejtett szavait kérdezi, nem nyelvtudományi fogalmakat. Rögtön megtudod, mennyi maradt meg benned a régi magyar szókincsből.
3. Miért tűntek el ezek a szavak a mai magyar köznyelvből?
A legtöbb ilyen szó azért kopott ki, mert maga a tárgy vagy fogalom is átalakult (pl. a rocska helyett vödröt használunk), vagy mert a 19–20. századi nyelvújítás és a társadalmi változások magyar szavakat hoztak a jövevényszavak helyére (pl. mellény a lajbi helyett).
4. Hány kérdésből áll ez a kvíz?
Tíz kérdésből, amelyek mindegyike egy-egy régi magyar szó vagy kifejezés jelentését firtatja — három válaszlehetőség közül kell a helyeset kiválasztani.
5. Hol lehet utánanézni a régi magyar szavak pontos jelentésének?
A legjobb forrás a Czuczor–Fogarasi-féle A magyar nyelv szótára (1862–1874), valamint a Magyar Értelmező Kéziszótár és az Új Magyar Tájszótár. Online elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) platformján is.
6. Van még hasonló kvíz a keresztlabda.hu-n?
Igen! Az oldalon számos retro kvíz, helyesírási feladványsor és általános műveltségi teszt vár — érdemes körülnézni a Retro kvíz és a Tudáspróba kategóriákban.
