Tájszólás feladat: Mit jelent a „csutak”? Ezt a szót a nagyszülők még pontosan tudták
A magyar tájszólás szavak furcsa sorsra jutottak: az egyik generáció még természetesen ejtette ki őket, a következő meg már csak sejtette a jelentésüket, az utána következő pedig teljesen üres kézzel állt. A „csutak” pontosan ilyen szó, nem különleges hangzású, nem különösen ritka, mégis a legtöbb mai ember megáll nála.
Ami igazán érdekes: a csutak nem egy mélyen eldugott erdélyi tájszó, amit csak szűk vidéken használtak. A 19–20. századi szótárak szinte az egész Kárpát-medencéből adatolják, volt ahol rongycsomót értettek rajta, máshol kifejezetten a súroló eszközt. Ez a kis eltérés is megmutatja, hogyan él és alakul egy szó, vidékenként kicsit másképp. De a kvízben egy konkrét jelentés a helyes válasz. Vajon kitalálod a tájszólást?
Szívesen böngésznél még hasonló tájszólás feladatok között? A keresztlabda.hu kvízkínálatában és a napi feladatok között mindig akad valami, amin megakad az agyad – és ha inkább videós formában fogyasztanád, a YouTube-csatornánkon is folyamatosan posztolunk.
Mi az a Honcsok?
Share your Results:
Megoldás és magyarázat
A helyes tájszólás válasz: szivacs – pontosabban az a puha, nedvszívó anyagból készült darab, amivel súroltak, töröltek, mosogattak. Mai szemmel: a szivacs tájnyelvi neve.
Miért téveszti el a legtöbb ember?
A „csutak” hangzása és formája leginkább valami kemény, szúrós tárgyra enged következtetni – sokan hátkaparót vagy kefét tippelnek. A szó tő- és hangzásszerkezete (cs-t-k) ösztönösen kemény anyagot sugall, nem valami puhát és nedvszívót. Ez a „hangszimbolikai csapda” – és pont ebbe sétálnak bele a legtöbben.
Az aha-élmény:
A csutak szó legkorábbi írásos emlékei a 18. századból valók, de valószínűleg jóval régebbi népi szóalkotás. Azért szorult ki a köznyelvből, mert a szivacs szó – ami maga is tájszóból vált közszóvá – a 20. század első felére egységesült az egész magyar nyelvterületen. A tájszavak lecserélődésének ez a tipikus útja: nem tiltják be őket, egyszerűen egy másik szó „nyer” az egységesülés versenyében. A csutak azonban a keleti és erdélyi nyelvjárásokban még ma is él – ha Székelyföldön kérsz valakit, hogy adja oda a csutakot, érteni fogja.
