Földrajz feladat: Ukrán határ közelében, de hol? Ez a keleti kisváros vaktérképen igazán cseles
A napi földrajz feladatunk egy olyan keleti kisvárost kér számon, amelyet a legtöbben hallottak már, de a vaktérképen meghökkentően sokan rossz helyre mutatnak. Nem kell nagy folyópartot vagy határátkelőt keresni – ez a város attól válik cselessé, hogy éppen nem ott van, ahol az ember először gyanítja.
Van egy furcsa jelenség: minél közelebb lakik valaki egy adott régióhoz, annál kevésbé tudja fejből elhelyezni a szomszédos kisvárosokat. A „nagyvárosi vonzáskör-tévedés” miatt sokan a közeli megyeszékhely mögé képzelik ezt a települést, holott a határtól csak néhány kilométer választja el. Négy lehetőség közül csak egy a helyes – mutasd meg, mennyire ismered Magyarország keleti peremét!
Sok más földrajz kvízünk és napi feladatunk is vár rád – ha szívesen karbantartanád a térképérzékedet, nézz körül nálunk. YouTube-csatornánkon pedig még több érdekes feladatot találsz, amelyek garantáltan feldobják a napodat.

Nézd meg alaposan a vaktérképet! Melyik jelentős magyar nagyvárost jelöli a piros pont?
Share your Results:
Megoldás és magyarázat
A helyes válasz a földrajz feladatra: Kisvárda.
A piros pont Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén belül, Nyíregyházától keletre, az ukrán határ közelében jelöli a várost. Vaktérképen a fogódzó az ország legkeletibb „kiugrója”: ha megtalálod a Tisza nagy kanyarulatát és a Nyírséget, Kisvárda attól keletre, a határsávban keresendő.
Ahol a legtöbben elvéreznek: a négy opció közül Nyíregyháza a legnépszerűbb tévesztés – és nem véletlenül. Nyíregyháza a megyeszékhely, sokkal ismerősebb név, és valóban a tájegység közepén helyezkedik el. A két város között azonban közel 60 kilométer a különbség, és Kisvárda jóval közelebb van az ukrán határhoz. Aki reflexből a „nagyobb várost” választja, biztosan elvéti.
Az aha-tény: Kisvárda neve nem a „kis” jelzőből fakad úgy, ahogy sokan gondolják. A középkori Vara vagy Varda szó erődítményt, várat jelentett a régi magyar nyelvben – a Kisvárdai vár maradványai ma is állnak a városban. A határközeli elhelyezkedés sem véletlen: a várost évszázadokon át stratégiai ütközőzónaként tartották számon, a Magyar Királyság keleti védvonalán. Szóval nem csak egy pont a térképen – van mögötte egy kis középkori históri is.