TájszólásFejtörőKvízkérdésNapi Feladatok

Tájszólás feladat: Ki is az? Ez a szó sokakat összezavar, téged is?

A régi magyar falvakban a rokonsági viszonyokat nem mindig az irodalmi köznyelv szavaival nevezték meg. A tájnyelvi és népi kifejezések sokszor egészen más fogalmakat takartak, mint amit a mai fül elsőre sejt – és ez a különbség pontosan a tájszólás feladat lényege. Egyetlen, régies hangzású szó elég ahhoz, hogy kiderüljön: mennyire él még bennünk a vidéki szókincs emléke.

A hagyományos paraszti közösségekben a rokonokat megszólító kifejezések finoman árnyalták, ki kicsoda a nagycsaládban. Ezek a tájszavak a nagyszüleink, dédszüleink ajkán természetesen csengtek, mára azonban sokan összekeverik a jelentésüket. Próbára teheted a népi nyelvérzékedet: vajon te azonnal felismernéd, kit takart ez az elfelejtett, ízes magyar szó?

Nagyon sokféle kvízünk van, amivel karbantarthatod az agytekervényeidet, csak nézz körül nálunk és további érdekes napi játékokat találhatsz.

tájszólás feladat
Hirdetés

Mit jelent az ángyim?

Helyes! Helytelen!

tájszólás

Share your Results:

GYIK

K1: Mi a helyes válasz erre a tájszólás feladatra?
V: Az „ángyim” a régi népi és regionális magyarban a nagynénit jelölte – tehát az édesanya vagy édesapa nővérét. Sokan tévesen nagymamára gondolnak.

K2: Miért okoz bizonytalanságot ez a tájszólás kifejezés?
V: A szó régies, familiáris hangzása miatt sokan nagymamát vagy unokanővért sejtenek mögötte. Az „ángyim” azonban a falusi köznyelvben egyértelműen a nagynénit jelentette.

K3: Melyik vidéken volt leginkább élő ez a szó?
V: Főként a keleti és alföldi magyar nyelvjárásokban volt elterjedt, ahol a rokonsági fogalmakat hagyományosan tájnyelvi, sokszor archaikus alakokkal fejezték ki.

K4: Él-e még ma is az „ángyim” szó a mindennapi nyelvben?
V: Elvétve igen – elsősorban idős, vidéki közösségekben, ahol a népi szókincs elemei tovább hagyományozódnak a fiatalabb generációkra.

K5: Milyen más elfeledett rokonsági tájszavak vannak a magyarban?
V: Ilyen például az „ipa” (após), a „néne” (idősebb nőrokon) vagy a „meny” (fiú felesége) – mind a régi vidéki nyelvhasználat jellegzetes darabjai.

K6: Mit nyerünk egy tájszólás feladat megoldásával?
V: Egyszerre erősíti a nyelvérzéket és az általános műveltséget, és játékos módon idézi fel a népi örökség kincseit – miközben remek agytorna is.

Adam

Szia! Ádám vagyok, a Keresztlabda szerkesztője. Hiszek abban, hogy a tanulás lehet játék, és egy jó kvíz a legjobb napi agytorna. Azért hoztam létre ezt a felületet, hogy egy kis vidámságot és 'aha-élményt' csempésszek a mindennapokba. A Keresztlabdán a legizgalmasabb fejtörőket és teszteket gyűjtöm össze neked – a focitól a filmművészetig –, hogy tesztelhesd a tudásod, vagy versenyezhess a barátaiddal.

Vélemény, hozzászólás?