Tudáspróba kvíz: 10 szórakoztató állatos kérdés. Elérsz legalább 7 pontot?
A természetfilmek és az állatkerti séták mindig lenyűgöző élményt nyújtanak, hiszen az állatvilág tele van elképesztő csodákkal. Gyerekként sokan átesnek egy olyan korszakon, amikor mindent tudni akarnak a világ legkülönlegesebb élőlényeiről. Bár a biológiaórákon rengeteg hasznos dolgot megtanultunk a fajokról, az igazi érdekességek sokszor rejtve maradnak a tankönyvekben. Ebben a feladatsorban pont ezeket a szórakoztató természeti tényeket vettük elő, hogy kiderüljön, kinek a fejében maradt meg a legtöbb információ az ismeretterjesztő műsorokból. Ez az állatos kvíz alaposan próbára teszi majd a memóriádat.
A legegyszerűbb feladványok biztosan azonnal beugranak, de egy jó teszt mindig tartogat trükkösebb részleteket. Vajon kapásból vágod, hogy melyik emlősnek a legmagasabb a vérnyomása, vagy pontosan hány karja van a tenger mélyén úszkáló tintahalnak? Esetleg meg kell állnod egy pillanatra, amikor a tehenek gyomrának felépítésén vagy az elektromos angolnák erején agyalsz? Indítsd el a játékot, és mutasd meg a barátoknak, milyen otthonosan mozogsz az állattan világában. Egy kis logikával ez a pörgős kvíz is simán lehozható hibátlanra.
Ha szeretsz ilyen izgalmas témákon pörögni és szívesen dumálnál róluk másokkal is, ugorj be a Kvízkuckó Facebook csoportunkba! Odabent egy klassz közösség vár, és minden napra jut egy új kvíz a tagoknak. Ha rögtön pörgetnéd tovább a kérdéseket, a tudáspróba rovatunkban bőven találsz még mit kitölteni. Ha inkább lazítanál a nagy agytorna után, a Keresztlabda YouTube csatornája is nyitva áll előtted egy kis videózásra.
Melyik állatnak a legmagasabb a vérnyomása?
Gondolj bele, milyen magasságba kell a vérnek feljutnia...
Hány rekeszes a tehenek gyomra?
Melyik a legokosabb haszonállat?
A közhiedelemmel ellentétben a sertés nem csak az egyik legokosabb haszonállat, de valójában az egyik legintelligensebb állatok között tartható számon. Olyan intelligenciával rendelkeznek, mint egy 2-3 éves gyerekek, és gyorsabban tanulnak, mint a kutyák és a főemlősök.
Melyik állat eszik medúzát?
Mennyi elektromos feszültséget képes előállítani egy elektromos angolna?
Hány lábujja van összesen egy tengerimalacnak?
Négy ujjuk van az elülső lábukon és három ujjuk a hátsó lábukon.
Milyen messziről hallható a kék bálna éneke?
Hány karja van a tintahalnak?
Válasz: 10. Nyolc rövidebb karjuk van és két hosszabb csápszerű fogókar.
Hogy hívják a hím méheket?
Mit használ a denevér, hogy navigáljon és megtalálja zsákmányát?
Share your Results:
Kérdések
1. kérdés: Hány lábujja van összesen egy tengerimalacnak? Helyes kvíz válasz: 14 A tengerimalacnak elülső lábán 4, hátsó lábán 3 ujja van – összesen tehát 4+4+3+3 = 14 ujj. Ez az egyik legtöbbet meglepő állatos tény, mert a legtöbben szimmetriát tételeznek fel – négy láb, és mindegyiken ugyanannyi ujj. A tengerimalac Dél-Amerikából származó rágcsáló, amelyet az inkák már több ezer évvel ezelőtt háziasítottak – elsősorban élelmezési célból, de mára a világ egyik legnépszerűbb kisállatává vált.
2. kérdés: Melyik állat eszik medúzát? Helyes kvíz válasz: A tengeri teknősök A tengeri teknősök egyik legfontosabb táplálékforrása a medúza – amely szinte 95%-ban vízből áll, tehát minimális tápértékkel bír, mégis a teknősök anatómiájuk és emésztőrendszerük révén képesek belőle energiát nyerni. Tragikus következménye ennek, hogy a tengeri teknősök a lebegő műanyagzacskókat medúzának nézik, és megpróbálják megenni – ez az egyik vezető halálok a tengeri teknősök körében. A cápák és a polipok szintén fogyasztanak medúzát, de a teknős a leginkább “specializált” medúzaevő.
3. kérdés: Hány rekeszes a tehenek gyomra? Helyes válasz: 4 A tehén – és általában a kérődzők – gyomra négy rekeszből áll: bendő (rumen), recésgyomor (reticulum), százrétű (omasum) és oltógyomor (abomasum). Ez a négyrekeszes emésztőrendszer teszi lehetővé, hogy a kérődzők a nehezen emészthető növényi rostokból is tápanyagot nyerjenek – a baktériumok és protozoonok a bendőben bontják le a cellulózt. A kérődzés (ruminálás) maga is ebből a rendszerből fakad: az állat visszahozza a félig megemésztett táplálékot és újra megrágja.
4. kérdés: Hogy hívják a hím méheket? Helyes válasz: Herék A méhcsaládban háromféle egyed él: a méhanya (egyetlen termékeny nőstény), a dolgozók (terméketlen nőstények, ezek végzik az összes munkát) és a herék (hím méhek). A herék egyetlen feladata a méhanya megtermékenyítése – ezt követően a kolónia dolgozói a herék nagy részét télen kiüldözik a kaptárból, ahol éhen pusztulnak. A “here” szó egyébként a magyarban ma is él a “herésko dó”, “herél” stb. szavakban – mind a hasznosság nélküliekre utalnak.
5. kérdés: Mit használ a denevér a navigáláshoz? Helyes válasz: Echolokációt A denevérek echolokációja az állatvilág egyik leglenyűgözőbb képessége: ultrahangos hangjeleket bocsátanak ki, amelyek visszaverődnek a tárgyakról, és a visszavert hang alapján a denevér milliméter pontossággal tájékozódik teljes sötétben is. Az echolokáció sebessége és pontossága olyan kifinomult, hogy a denevér repülés közben még az 1 mm vastag drótot is el tudja kerülni. Ez a képesség az inspirációja a szonárnak és a radartechnológiának – az emberiség a denevértől “tanulta el” ezeket az elveket.
6. kérdés: Melyik állatnak a legmagasabb a vérnyomása? Helyes válasz: Zsiráf A zsiráf vérnyomása akár 280/180 Hgmm is lehet – körülbelül kétszerese az emberi normálértéknek – mert a szívnek a hosszú nyakon át kell a vért a fejig pumpálnia, amely 2-3 méterrel magasabban van. A zsiráf szíve rendkívül nagy és erős: 11 kg-ot nyom, és percenként akár 170-szer ver. Annak ellenére, hogy a zsiráf vérnyomása ilyen magas, a lábakban speciális billentyűk és rugalmas bőr akadályozzák meg az ödémát – a vér nem gyűlik össze a lábszárban.
7. kérdés: Milyen messziről hallható a kék bálna éneke? Helyes válasz: 800 km A kék bálna (Balaenoptera musculus) hangjelzése akár 800 kilométer távolságból is hallható a megfelelő óceáni körülmények között – ez a leghangosabb hang, amelyet élőlény valaha kibocsátott. A hangok 188 decibelt is elérhetnek, ami jóval erősebb, mint egy sugárhajtású repülőgép motorjának hangja. A bálnák ezeket a hangokat kommunikációra és párkeresésre használják – és a modern óceáni hajózás okozta zajszennyezés komolyan megzavarja ezt az évmilliók alatt kialakult kommunikációs rendszert.
8. kérdés: Melyik a legokosabb haszonállat? Helyes válasz: Sertés A sertés kognitív képességei meglepően fejlettek: intelligenciájuk kb. egy 2-3 éves gyerekével vethető össze, és gyorsabban tanulnak, mint a kutyák vagy a főemlősök bizonyos feladatokban. Képesek tükörből felismerni magukat, egyszerű eszközöket használni, és összetett térbeli feladatokat megoldani. A közhiedelem szerint a sertés piszkos – valójában rendkívül tiszta állat, ha megfelelő körülmények között tartják; csak azért hempereg a sárban, mert nincs verejtékmirigye, és így hűti magát.
9. kérdés: Hány karja van a tintahalnak? Helyes válasz: 10 A tintahalnak 8 rövidebb karja és 2 hosszabb csápszerű fogókarja van – összesen 10. Ez az egyik leggyakrabban összekevert állattani tény: a polipnak valóban 8 karja van, de a tintahal esetében a kettős felállás (8+2) adja a 10-es végeredményt. A hosszabb fogókarok elsősorban a zsákmány megragadására szolgálnak, a rövidebb karok pedig a táplálék szájhoz irányítására. A tintahalak ráadásul képesek színüket és textúrájukat villámgyorsan változtatni – az állatvilág egyik legkifinomultabb álcázási képessége.
10. kérdés: Mennyi elektromos feszültséget képes előállítani egy elektromos angolna? Helyes válasz: 600-1000 volt Az elektromos angolna (Electrophorus electricus) – amely valójában nem angolna, hanem egy dél-amerikai kés-hal faj – a természet egyik leglenyűgözőbb “biológiai akkumulátora”. Testének kb. 80%-a elektromos szervekből áll, amelyek 600-1000 voltos kisülésre képesek, ami elegendő egy ember megölésére vagy egy ló lebénítására. Az elektromos kisülést zsákmányszerzésre, önvédelemre és navigálásra egyaránt használja. A modern elemek és az elektromos eel fejlesztésének kapcsolata Alessandro Volta galvánelemének ihletésekor is felmerült.
GYIK
Miért olyan magas a zsiráf vérnyomása és hogyan bírja ki a szervezete? A zsiráf vérnyomása akár 280/180 Hgmm is lehet, mert szívének a hosszú nyakon át kell a vért a fejig pumpálnia – amely 2-3 méterrel magasabban helyezkedik el. A zsiráf szíve rendkívül erős: 11 kg-ot nyom. A lábakban speciális billentyűk és rugalmas bőr akadályozzák meg, hogy a vér a lábszárban gyűljön össze – nélkülük a zsiráf minden iváskor elájulna, amikor fejét lehajtja.
Kvíz: mennyire ismered az állatvilág meglepő biológiai tényeit? Az állatos tudáspróbák azért különösen szórakoztatóak, mert az állatvilág teli van olyan meglepetésekkel, amelyeket az ember soha nem gondolna: a tengerimalac lábujjainak száma aszimmetrikus, a sertés okosabb a kutyánál, a kék bálna hangja 800 kilométerre hallatszik. Ezek azok a tények, amelyeket egyszer hallasz és soha nem felejtesz el.
Mi az echolokáció és melyik állatok használják? Az echolokáció (biosonar) olyan navigációs képesség, amely során az állat ultrahangos hangjelzéseket bocsát ki, és a visszavert hangok alapján térképezi fel környezetét. Elsősorban a denevérek és a delfinek használják, de egyes vakond- és cetfajok is alkalmazzák. Az echolokáció elvén alapul az emberi szonártechnológia és a radarberendezések egy része is.
Igaz, hogy a sertés okosabb a kutyánál? Egyes kognitív tesztek szerint igen – a sertések bizonyos feladatokban gyorsabban tanulnak, és összetettebb problémamegoldó képességet mutatnak, mint a kutyák. Képesek tükörből felismerni magukat (ez az öntudat egyik jele), egyszerű eszközöket használni és térbeli memóriájuk kiemelkedő. Ez az adat az állatetika egyik legfontosabb érvévé vált a sertéstartás körülményeinek javítása mellett.
Miért eszik a tengeri teknős medúzát, és miért veszélyes emiatt a műanyagszennyezés? A tengeri teknősök egyik fő táplálékforrása a medúza – amelynek lebegő, átlátszó formája azonos a lebegő műanyagzacskókéval. A teknősök nem tudják megkülönböztetni a kettőt, és a lenyelt műanyag az emésztőrendszerben akadályt okoz, amely halálhoz vezet. Ez az egyik legdrámaibb példája annak, hogyan hat a tengeri műanyagszennyezés a tengeri élővilágra.
Hány rekeszes a tehén gyomra és mi a kérődzés lényege? A tehén gyomra négy rekeszből áll: bendő, recésgyomor, százrétű és oltógyomor. A kérődzés lényege, hogy az állat visszahozza a félig megemésztett táplálékot, újra megrágja, majd újra lenyeli – ezt a baktériumok és protozoonok segítik a bendőben, amelyek lebontják a nehezen emészthető növényi rostokat. Ez a négyrekeszes rendszer teszi lehetővé, hogy a kérődzők a fűből és szalmából is elegendő tápanyagot nyerjenek.
