Retró Kvíz: Mennyi régi magyar filmet ismersz fel? Sikerül mind a 8-at?

1. kérdés: A kőszívű ember fiai / Szabadság, szerelem / Hídember Helyes válasz: A kőszívű ember fiai Jókai Mór regényéből Várkonyi Zoltán 1965-ben rendezte meg a filmet, amely a Bessenyei Ferenc és Sinkovits Imre vezette színészgárdával a korabeli közönség egyik legigazabb hazafias élményévé vált. A film az 1848–49-es forradalom és szabadságharc légkörét nem propagandafilmként, hanem emberi drámák sorozataként mutatja be – ez tette időtállóvá. Érdekesség: a Szabadság, szerelem 2006-os film a forradalomról, és bár hasonló témát dolgoz fel, vizuálisan és korszakilag könnyen megkülönböztethető a ’65-ös alkotástól.

2. kérdés: Hyppolit, a lakáj / Meseautó / Egy bolond százat csinál Helyes válasz: Hyppolit, a lakáj Az 1931-es Hyppolit a magyar hangosfilm úttörő darabja – az első igazán sikeres magyar hangosfilm, amelyet Székely István rendezett, és amelynek főszereplői Kabos Gyula (Schneider Mátyás) és Csortos Gyula (Hyppolit) voltak. A film különlegessége nemcsak a humor, hanem a szociális szatíra: a felkapaszkodó polgár és az angolosan kimért lakáj kontrasztja az osztálytársadalom lenyomata. “Hyppolit” neve a precíz, megvesztegethetetlen kiszolgáló archetípusaként ma is él a köznyelvben.

3. kérdés: A tanú / 2×2 néha 5 / Hány az óra, Vekker úr? Helyes válasz: A tanú Bacsó Péter 1969-es remekművét a cenzúra 10 évig tiltotta – csak 1979-ben kerülhetett mozikba. A film a Rákosi-korszak abszurditását ábrázolja a Pelikán József nevű gátőr tragikomikus históriáján keresztül. Ami miatt különösen zseniális: a szatíra nem gyűlöletet, hanem szánalmat és nevetést kelt a rendszer szereplőivel szemben. “A narancs nem alma, de nem is citrom – a mi narancsunk!” mondat ma is az öncélú propaganda legtömörebb paródiája.

4. kérdés: Egri csillagok / A koppányi aga testamentuma / A beszélő köntös Helyes válasz: Egri csillagok Gárdonyi Géza regényének 1968-as filmadaptációja Várkonyi Zoltán rendezésében a magyar történelmi film csúcsa – az 1552-es egri várostromot eleveníti fel Sinkovits Imre Dobó Istvánjával. Ami kevésbé ismert: a film forgatásához egy egész ostromtábort építettek fel, a tömegjelenetek rengeteg statisztával készültek, és a produkció mérete messze felülmúlta az akkori magyar filmgyártás szokásos kereteit. A koppányi aga testamentuma egy jóval kevésbé ismert, de szintén figyelemreméltó török kori történelmi film.

5. kérdés: Szerelem első vérig / Szerelem második vérig / Szerelem az utolsó vérig Helyes válasz: Szerelem első vérig Grunwalsky Ferenc 1985-ös filmje a nyolcvanas évek magyar ifjúsági filmjének egyik legmerészebb darabja – a kamaszkor, az első szerelem és az identitáskeresés témái köré épül. A három tévválasz szándéka pontosan az, hogy megzavarja: mindhárom cím ugyanolyan szerkezetű, és csak az “első”, “második”, “utolsó” szavak különböznek. Ez az egyik legfinomabb csapdakérdés az egész kvízben – csak az azonosítja biztosan, aki valóban látta a filmet.

6. kérdés: Zimmer Feri / Ámbár tanárúr / Európa Kemping Helyes válasz: Zimmer Feri Tímár Péter 1998-as komédiája a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legnagyobb mozis kasszasikere – Gálvölgyi János Zimmer Feri-alakítása maga a megtestesült magyar kisember külföldi kalandjainak komikusa. A film pontosan azt ragadta meg, ami a kilencvenes évek közepén-végén a legfontosabb társadalmi tapasztalat volt: a külföldi munkavállalás és a kulturális összeütközés humora. Az Ámbár tanárúr egy egészen más hangulatú, korábbi iskolai film; az Európa Kemping szintén Tímár Péter rendezése, de más szereplőkkel.

7. kérdés: Aranyember / A Tenkes kapitánya / Föltámadott a tenger Helyes válasz: Aranyember Jókai Mór regényéből 1962-ben Gertler Viktor rendezte az Aranyembert – Tímár Mihály romantikus kalandjainak históriáját a Duna mentén és a titokzatos Senki-szigeten. Sinkovits Imre ebben a filmben is főszerepet játszott, és ez az alkotás mutatta meg legjobban romantikus-kalandos arcát. A Tenkes kapitánya egy televíziós sorozat volt (nem mozi), a Föltámadott a tenger szintén tévés produkció – ezért a vizuális stílusuk és korszakuk alapján megkülönböztethetők.

8. kérdés: Roncsfilm / Sose halunk meg / Csapd le csacsi Helyes válasz: Roncsfilm Erdőss Pál 1992-es Roncsfilmje az egyik legszellemesebb és legönironikusabb magyar film – egy “leforgathatatlan” film forgatásáról szól, miközben maga a film is azt a szétesettséget és kuszaságot tükrözi, amelyről mesél. A rendszerváltás utáni filmipar válságát és az alkotói szabadság új, de bizonytalan horizontját egyszerre foglalja magában. A cím maga is önkritika: “roncsfilm” – egy film, amely darabjaira hullott, mégis összeáll valamivé. A Sose halunk meg (1993) és a Csapd le csacsi (1992) szintén a korai kilencvenes évek magyar filmjei, de más hangvételűek.

Melyek a magyar filmtörténet legikonikusabb alkotásai, amelyeket ma is érdemes megnézni? A magyar filmtörténet legikonikusabb alkotásai közé tartozik A tanú (1969), az Egri csillagok (1968), a Hyppolit a lakáj (1931), az Aranyember (1962) és a Zimmer Feri (1998). Ezek a filmek egymástól teljesen különböző korszakokból és műfajokból valók, mégis egy dolgot közösen mutatnak: a magyar filmkészítés képes volt minden korban maradandót alkotni.

Kvíz: felismered a régi magyar filmeket egyetlen képkockából? A régi magyar filmek képfelismerő kvíze az egyik legnehezebb és legszórakoztatóbb filmtörténeti teszt – a vizuális memóriát, a filmtörténeti ismereteket és a nosztalgiát egyszerre próbálja meg. Aki igazán elmélyülten nézte ezeket a filmeket, az egyetlen jelenetből is azonosítja az alkotást; aki csak hallott róluk, az valószínűleg meglepőbb helyeken hibázik.

Miért nem engedték mozikba A tanút tíz évig? Bacsó Péter 1969-es szatírája a Rákosi-korszak abszurditásait ábrázolta olyan éles humorral, hogy a hatalom nem merte engedni a nyilvános vetítést – a szatíra könnyen átfordulhatott volna a kortárs Kádár-rendszer kritikájává is. A film csak 1979-ben kerülhetett mozikba, és azóta a magyar politikai szatíra csúcsteljesítménye – szállóigéi (“a narancs nem alma, de nem is citrom”) a mindennapi köznyelvbe épültek.

Mi tette a Zimmer Ferit a rendszerváltás utáni Magyarország legnépszerűbb vígjátékává? A Zimmer Feri (1998) pontosan azt a kulturális és egzisztenciális helyzetet ragadta meg, amelyet a kilencvenes évek magyarjai személyesen megéltek: a külföldi munkavállalás kényszere, a kulturális összeütközés és a kisember furfangja. Gálvölgyi János alakítása nemcsak komikus, hanem mélyen emberi – Zimmer Feri nem nevetséges, hanem leleményes. A film két folytatást is kapott, és máig az egyik legtöbbször újranézett magyar komédia.

Miért fontos A kőszívű ember fiai a magyar filmtörténetben? Várkonyi Zoltán 1965-ös filmje azért különleges, mert Jókai romantikus regényét nem propagandafilmként, hanem emberi drámák sorozataként hozta vászonra – a forradalom és a szabadságharc nem mítosz, hanem átélhető emberi sors. A Bessenyei Ferenc és Sinkovits Imre vezette színészgárda teljesítménye máig a legjobbak közé tartozik a magyar filmtörténetben.

Hol nézhető ma a régi magyar filmek gyűjteménye? A klasszikus magyar filmek nagy része elérhető a Médiaklikk online platformon, a Magyar Filmarchívum digitális gyűjteményében és YouTube-on. Az MTVA és a Magyar Nemzeti Filmarchívum folyamatosan digitalizálja és teszi közzé a hazai filmörökséget – a Hyppolittól a Roncsfilmig szinte minden elérhető legálisan, ingyenesen vagy előfizetéssel.