Kémia kvíz: Vagy olyan okos mint egy 7.-es? Lássuk mennyire megy a periódusos rendszer?

1. kérdés: Ólom vegyjele Helyes válasz: Pb Az ólom vegyjele Pb, mert latin neve Plumbum – erről már volt szó az előző kvízben, de az ismétlés indokolt, mert ez a legtöbbet elhibázott elem. A “Sa” és az “Ol” tévválaszok tipikusan azt tesztelik, ki próbálja a magyar névből levezetni a vegyjelet. A plumbum szóból ered az angol “plumber” (vízvezetékszerelő) kifejezés is, amelyet a rómaiakról örököltünk, akik ólomcsöveket használtak.

2. kérdés: Foszfor vegyjele Helyes válasz: P A foszfor vegyjele egyszerűen P – a latin Phosphorus névből. Az F tévválasz csapda: az F a fluor vegyjele, nem a foszforé. A “Fo” nem létező vegyjel. A foszfor neve a görög “fény” (phós) és “hordozó” (phoros) szavakból ered – a foszfor egyes formái valóban fénylenek a sötétben. Az emberi csontok és fogak foszfátból épülnek fel, és a foszfor a DNS és az ATP molekulák nélkülözhetetlen alkotóeleme.

3. kérdés: Kén vegyjele Helyes válasz: S A kén vegyjele S – a latin Sulphur névből. Az Se a szelén vegyjele (tipikus csapda, mert hangzásra hasonlít), a C a szén vegyjele. A kén a periódusos rendszer egyik legrégebben ismert eleme – az ókori görögök és rómaiak “égő kőnek” nevezték, és fertőtlenítésre, gyújtósszerként és vallási szertartásokban használták. A vulkáni kitörések jellegzetes fojtó szagát a kéndioxid adja.

4. kérdés: Jód vegyjele Helyes válasz: I A jód vegyjele I – a görög “ioeides” (ibolyaszínű) szóból eredő latin Iodium névből. A J tévválasz különösen csábító, mert a magyar kiejtés alapján ez tűnne logikusnak – de a periódusos rendszer vegyjelei latin/görög alapon standardizáltak. Az “Od” természetesen nem létező vegyjel. A jód az egyik legelső elem volt, amelyről orvosi alkalmazásra derült fény – a pajzsmirigy működéséhez nélkülözhetetlen, és hiánya golyva kialakulásához vezet.

5. kérdés: Ittrium vegyjele Helyes válasz: Y Az ittrium vegyjele Y – az egyik legkülönlegesebb vegyjel a periódusos rendszerben, mert a Y betű szinte egyedül képviseli azt az elemet. Nevét a svédországi Ytterby nevű faluról kapta, ahol ásványait 1787-ben fedezték fel. Ytterby különleges: összesen négy elem kapta a nevét erről a kisvárosról (ittrium, itterbium, terbium, erbium). Az ittrium ma a LED-ek, lézerek és szupravezető anyagok fontos összetevője.

6. kérdés: Vas vegyjele Helyes válasz: Fe A vas vegyjele Fe – a latin Ferrum névből. Az F tévválasz csapda (a fluor jele), a Va nem létező vegyjel. A ferrum szóból ered a “ferrum” és a “ferro-” előtag számos tudományos és közhasználatú szóban: “ferromágneses”, “ferrit”, “ferrátum”. A vas az egyik legfontosabb és legrégebben használt fém az emberi civilizációban – a vaskor kezdete (kb. Kr. e. 1200) alapvetően megváltoztatta a hadviselés, az építészet és a mezőgazdaság lehetőségeit.

7. kérdés: Arany vegyjele Helyes válasz: Au Az arany vegyjele Au – a latin Aurum névből. A “Go” (gold, az angol szóból) és az “Ar” (az arany első betűiből) tipikus tévválaszok. Az Aurum szó az indoeurópai “aus-” (fényleni, hajnal) gyökből ered, és az Aurora (hajnalisten) nevével is összefügg. Az arany egyike azon kevés elemeknek, amelyeket az ókortól ismernek és használnak – kémiai stabilitása és fényes megjelenése tette az értékek és a hatalom szimbólumává.

8. kérdés: Szén vegyjele Helyes válasz: C A szén vegyjele C – a latin Carboneum (szén, parázs) névből. Az S tévválasz csapda: az a kén vegyjele. A K tévválasz szintén megtévesztő: az a kálium (Kalium) vegyjele. A szén az organikus kémia alapköve – szinte minden élő szervezet felépítésének gerince. A gyémánt és a grafit egyaránt tiszta szénből áll, csupán az atomok elrendeződése különböző – ez az egyik legismertebb és leglenyűgözőbb allotrópia a kémiában.

9. kérdés: Kálcium vegyjele Helyes kvíz válasz: Ca A kálcium vegyjele Ca – a latin Calcium névből. A Cm a kurium vegyjele (szintén Ca-szerű csapda), a Ka nem létező vegyjel. A kálcium az emberi szervezet legbőségesebb ásványi anyaga – csontjaink és fogaink több mint 99%-a kalciumból épül fel. A neve a latin “calx” (mész, kő) szóból ered, és a mészkövet (kalcium-karbonát), a krétát és a márványt mind ez az elem alkotja.

10. kérdés: Ezüst vegyjele Helyes kvíz válasz: Ag Az ezüst vegyjele Ag – a latin Argentum névből. Innen ered Argentína neve is: a spanyol hódítók ezüstgazdag földnek hitték az országot. Az “Eü” humoros tévválasz (az “ezüst” betűiből), a “Si” a szilícium vegyjele. Az ezüst a legjobb elektromos vezető a fémek között, és antibakteriális tulajdonságai révén sebészeti eszközökben, sebkötözőkben és vízszűrőkben is alkalmazzák. Az “Ag” vegyjel ismerete Argentína nevének eredetét is megvilágítja.

Miért Au az arany és Ag az ezüst vegyjele? Az arany vegyjele Au a latin Aurum szóból, az ezüsté Ag a latin Argentum szóból ered. A periódusos rendszer vegyjelei következetesen a latin vagy görög elnevezésekből indulnak ki – ezért nem egyeznek a magyar nevekkel. Argentum szóból ered Argentína neve is, amelyet a spanyol hódítók az ezüstgazdag területekre utalva adtak az országnak.

Kvíz: emlékszel az iskolai kémia vegyjelekre? A kémiai elemek vegyjeleit mindenki megtanulta az iskolában – de felnőttkorban a ritkábban használt elemek (ittrium, foszfor, jód) jelei meglepően könnyen feledésbe merülnek. A legtöbben az Au (arany), az Ag (ezüst) és a Fe (vas) vegyjeleknél bizonytalanodnak el, mert ezek a legmesszebbre esnek a magyar névtől.

Miért Fe a vas vegyjele és nem V? A vas vegyjele Fe a latin Ferrum szóból ered. A V betű a vanádium (Vanadium) vegyjele – ezért nem adhatták a vasnak. A ferrum szóból ered a “ferromágneses”, a “ferrit” és a “ferro-” előtag is, amelyek a vas mágneses és ötvözeti tulajdonságaira utalnak. A vas az emberiség egyik legtöbbet felhasznált fémje, amelynek neve és vegyjele az ókori latin civilizáció örökségét hordozza.

Miért különleges az ittrium vegyjele? Az ittrium vegyjele Y – az egyetlen elem, amelynek vegyjele Y betű. Nevét a svédországi Ytterby faluról kapta, ahol 1787-ben fedezték fel ásványait. Ytterby az egyetlen hely a világon, amelyről négy különböző elemet neveztek el: ittrium (Y), itterbium (Yb), terbium (Tb) és erbium (Er). Az ittrium ma a modern technológia fontos eleme – LED-ekben, lézerekben és szupravezetőkben alkalmazzák.

Mi a szén és a gyémánt közötti kapcsolat a kémiában? A szén (C) és a gyémánt egyaránt ugyanabból az elemből áll – de az atomok elrendeződése teljesen különböző. A grafit (ceruza “bele”) puha, csúszós, vezeti az elektromosságot; a gyémánt a természet legkeményebb anyaga, nem vezeti az áramot. Ezt a jelenséget allotrópiának nevezzük – egyazon elem különböző szerkezeti formái. A szén az organikus kémia alapköve, és szinte minden élő szervezet felépítésének gerince.

Honnan ered a jód vegyjele és miért I és nem J? A jód vegyjele I a görög “ioeides” (ibolyaszínű) szóból eredő latin Iodium névből. A periódusos rendszer latin és görög alapú standardizációja miatt a J betűt általában nem használják vegyjelekben – az I (latin “i”) lép a helyébe. A jód jellegzetesen ibolyaszínű gőzt bocsát ki melegítéskor, és ez adta a nevét. Orvosi és fertőtlenítési alkalmazásai mellett a pajzsmirigy egészséges működéséhez nélkülözhetetlen.