Irodalom Kvíz: A 10 legszebb magyar vers idézet. Tudod mindnek, hogy ki az írója?
Emlékszel még azokra az időkre, amikor a legszebb magyar verseket sorról sorra próbáltuk az eszünkbe vésni, és a híres költők sorai teljesen magukkal ragadtak minket? A hazai irodalom hihetetlenül gazdag csodálatos rímekben és felejthetetlen gondolatokban, amik a mai napig ott élnek a mindennapjainkban. Ebben a legújabb irodalmi kvíz feladatsorban most egy fantasztikus verses utazásra hívlak a költészet világába, hogy leteszteld, mennyire vág gyorsan az eszed a legszebb hazai művekkel kapcsolatban.
Biztos vagyok benne, hogy rengeteg klasszikus sor azonnal beugrik majd, de azért érdemes nagyon figyelni, mert a versszakok és a szerzők között mindig lapul egy két okosan elrejtett csavar. Kíváncsi vagyok, vajon te azonnal rávágod e a megoldást arra, hogy ki írta a Nem tudhatom megindító sorait, vagy egy picit neked is törnöd kell a fejed József Attila és Arany János legismertebb rímein. Ez a kvíz garantáltan csodás irodalmi emlékezetfrissítést nyújt, és igazi szellemi kikapcsolódás lesz a rohanós hétköznapokban.
A feladványok során találkozhatsz a legszebb szerelmes versekkel, hazafias költeményekkel és gyönyörű tájleírásokkal is. Gyere, indítsd el ezt a zseniális verses kvíz tesztet, és mutasd meg, hogy te vagy a legnagyobb irodalmár a csapatban!
Ha imádod az ilyen nosztalgikus feladványokat és szívesen beszélgetnél a többiekkel a kedvenc verseidről, várunk nagyon nagy szeretettel a Kvízkuckó Facebook csoportunkban! Egy fantasztikus közösség vár rád odabent, és minden napra jut egy új kvíz. Amennyiben pedig azonnal folytatnád a játékot, a tudáspróba rovatunkban számtalan további kérdéssort találsz. Kicsit lazítanál a sok olvasás után? Akkor irány a Keresztlabda YouTube csatornája, ahol rengeteg szuper videóval kapcsolódhatsz ki.
Ugy mentem el innen, mint kis gyermek, És mint meglett ember, úgy jöttem meg. Hej azóta húsz esztendő telt el, Megrakodva búval és örömmel... Húsz esztendő... az idő hogy lejár! "Cserebogár, sárga cserebogár!"
Már vénülő kezemmel fogom meg a kezedet Már vénülő szememmel Őrizem a szemedet.
Nem elég álmodozni. Egy nagy-nagy álom kell! Nem elég megérezni, De elismerni kell! Nem elég sejteni, hogy milyen kor jön el; jövőnket - tudni kell!
Kertem nárcisokkal Végig űltetéd; Csörgő patakokkal Fáim éltetéd; Rám ezer virággal Szórtad a tavaszt S égi boldogsággal Fűszerezted azt.
Szeretlek, mint anyját a gyermek, mint mélyüket a hallgatag vermek, szeretlek, mint fényt a termek, mint lángot a lélek, test a nyugalmat!
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország, messzeringó gyerekkorom világa. Belőle nőttem én, mint fatörzs gyönge ága s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
A gazda pedig mond egy szives jó estét, Leül, hogy nyugassza eltörődött testét, Homlokát letörli porlepett ingével: Mélyre van az szántva az élet-ekével. De amint körülnéz a víg csemetéken, Sötét arcredői elsimulnak szépen; Gondüző pipáját a tűzbe meríti; Nyájas szavu nője mosolyra deríti.
Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Még zöldel a nyárfa az ablak előtt, De látod amottan a téli világot? Már hó takará el a bérci tetőt.
Sokat vétettem ellened, míg éltél, Nehéz adósság nyomja lelkemet, Nem tudtalak oly végtelen szeretni, Mint te szerettél, Mama, engemet.
Mint a Montblanc csucsán a jég, Minek nem árt se nap, se szél, Csöndes szívem, többé nem ég; Nem bántja újabb szenvedély.
Share your Results:
Kérdések
1. kérdés: “A gazda pedig mond egy szives jó estét…” – ki írta? Helyes válasz: Arany János Ez a részlet Arany János Családi kör című verséből való, amelyet 1851-ben írt. A vers a magyar paraszti élet egyik legszebb és legemberibb pillanatképe – a hazatérő gazda, a tűzhelynél várakozó család, a pipafüst és a mesemondás világa. Arany János a Toldi szerzőjeként is ismert, de a Családi kör a líra területén mutatja meg igazán, milyen mélyen értette a hétköznapi ember lelkét.
2. kérdés: “Még nyílnak a völgyben a kerti virágok…” – ki írta? Helyes válasz: Vörösmarty Mihály A Vén cigány és a Szózat szerzője ezt a verset Csongor és Tünde drámai költeményéhez írta – de az idézett sorok az Ősz eleje című versből valók. Vörösmarty a reformkor irodalmának vezéralakja, a Himnusz és a Szózat korszakának mestere. A vers az ősz közeledtét festi meg azzal a melankóliával, amely Vörösmarty líráját egész életén át jellemezte.
3. kérdés: “Kertem nárcisokkal végig ültetéd…” – ki írta? Helyes válasz: Csokonai Vitéz Mihály Ez a részlet Csokonai Lilla-versei közül való – annak a szerelmi ciklusnak, amelyet Vajda Juliannának, a költő nagy szerelmének ajánlott. Csokonai a magyar felvilágosodás irodalmának egyik legegyénibb hangú alakja, aki a rokokó könnyedséget a népi hagyomány melegségével ötvözte. Lilla-versei ma is a legolvasottabb magyar szerelmes költemények közé tartoznak.
4. kérdés: “Már vénülő kezemmel fogom meg a kezedet…” – ki írta? Helyes válasz: Ady Endre Ez az idézet Ady Endre Léda asszonynak vagy az Öregség és szerelem ciklusból való – az öregedő szerelem egyik legmegrázóbb magyar megfogalmazása. Ady a Nyugat folyóirat korának meghatározó alakja, a magyar modernizmus legnagyobb lírikusa, akinek versei ma is a legérzékenyebb húrokat pendítik meg az olvasókban.
5. kérdés: “Mint a Montblanc csúcsán a jég…” – ki írta? Helyes válasz: Vajda János Vajda János a 19. század második felének egyik legtöbbször alábecsült magyar költője – kortársai nem mindig ismerték fel nagyságát, mégis az ő versei vezéreltek a modern magyar líra felé. A Montblanc-hasonlat a szív kihűlésének, az érzelmek megdermedésének egyik legszebb magyar lírai képe. Vajda neve az iskolai tananyagban kisebb hangsúlyt kap, mint Petőfié vagy Aranyé – ezért ez a kvíz egyik legnehezebb kérdése.
6. kérdés: “Ugy mentem el innen, mint kis gyermek…” – ki írta? Helyes válasz: Petőfi Sándor A Cserebogár, sárga cserebogár refrénjéről azonnal felismerhető vers Petőfi Sándor Szülőföldemen című költeménye, amelyben a költő visszatér szülővárosába, Kiskőrösre. A húsz esztendő motívuma és a cserebogár-nóta együtt adja azt a fájdalmas-vidám nosztalgiát, amely Petőfi tájlíráját a legegyénibbé teszi a magyar irodalomban.
7. kérdés: “Szeretlek, mint anyját a gyermek…” – ki írta? Helyes válasz: József Attila Ez a részlet József Attila Szeretlek című verséből való – a hasonlatok láncolata, amellyel a szerelmet körülírja, az egyik legismertebb és legtöbbet idézett szövegrész a teljes magyar lírában. József Attila a 20. századi magyar költészet csúcsa – versei ma is élnek a mindennapi nyelvben, szállóigeként, idézetként, emlékezetként.
8. kérdés: “Nem elég álmodozni. Egy nagy-nagy álom kell!” – ki írta? Helyes válasz: Váci Mihály Váci Mihály neve a hatvanas-hetvenes évek magyar lírájának egyik legismerősebb hangja – versei az elvárásokról, a kötelességről és a jövőről szólnak, azzal a józan, mégis szenvedélyes hangvétellel, amely a szocialista korszak legjobb irodalmát is jellemezte. Ez a kvíz egyik leginkább meglepő kérdése, mert a vers hangvétele alapján sokan Ady Endrére vagy Kassák Lajosra gondolnának.
9. kérdés: “Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent…” – ki írta? Helyes válasz: Radnóti Miklós Ez Radnóti Miklós Nem tudhatom… című versének nyitósora, amelyet 1944-ben, a háború legsötétebb időszakában írt. A vers a szülőföld, a haza és az emberi ragaszkodás legmegrázóbb magyar megfogalmazása – annál is inkább, mert Radnóti tudta, hogy hamarosan meghalhat. A költőt 1944-ben a szerb Bor közelében agyonlőtték; verseit egy tömegsírból kiásott kabátzsebéből kerültek elő.
10. kérdés: “Sokat vétettem ellened, míg éltél…” – ki írta? Helyes válasz: Várnai Zseni Várnai Zseni (1890–1981) a magyar irodalom egyik legtöbbször elfeledett, de mélyen emberi hangú költője – ez a vers az anyját sirató gyermek bűntudatának és szeretetének egyik legőszintébb magyar megfogalmazása. A Mama-vers motívuma a magyar lírában visszatérő téma (gondoljunk József Attila Mama-versére), de Várnai Zseni változata más hangot üt meg: nem a gyász monumentalitásáról, hanem az apró, hétköznapi mulasztásokról szól.
GYIK
Kik a legismertebb magyar költők az irodalomtörténetben? A magyar irodalom legismertebb költői közé tartozik Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, József Attila, Vörösmarty Mihály, Radnóti Miklós és Csokonai Vitéz Mihály. Ezek a nevek az iskolai tananyag alapkövei, és verseik szállóigeként élnek tovább a mindennapi magyar nyelvhasználatban.
Kvíz: felismered a magyar versidézeteket egy-két sor alapján? A versidézet-felismerő kvízek az irodalmi műveltség egyik legszellemesebb tesztjei – nem életrajzi adatokat kérdeznek, hanem azt, hogy az ember képes-e egyetlen verssorból azonosítani a szerzőt. Ez a fajta irodalmi érzék csak olvasással, hallgatással és a versek szeretetével fejleszthető igazán.
Mi a különbség Radnóti Miklós és József Attila költészete között? Radnóti Miklós lírája elsősorban a természet szépségét és a háborús kor tragédiáját ötvözi – versei a pusztulás és a ragaszkodás feszültségéből születtek. József Attila ezzel szemben a belső világ, a szerelem, a magány és a társadalmi igazságtalanság költője – versei a lélektan és a szociális érzékenység metszéspontján állnak. Mindkét költő tragikusan fiatalon halt meg, és mindkettő a 20. századi magyar líra csúcsát jelenti.
Ki volt Várnai Zseni és miért feledték el? Várnai Zseni (1890–1981) a 20. századi magyar líra egyik legkevésbé ismert, mégis rendkívül emberi hangú alakja. Versei az anyaság, a szeretet és a bűntudat témái körül forognak – egyszerű, mégis mélyen megható hangon. Neve az iskolai irodalomtanításból szinte teljesen kiszorult, holott az anyját sirató versei az egyik legőszintébb megfogalmazásai ennek a témának a teljes magyar lírában.
Hol lehet elolvasni a klasszikus magyar verseket online? A klasszikus magyar versek nagy része szabadon elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) oldalán, a Petőfi Irodalmi Múzeum digitális gyűjteményében és számos irodalmi portálon. A legtöbb vers szerzői jogi védelme már lejárt, így teljes szöveggel olvashatók digitálisan – ideális forrás irodalmi kvízek előtti felkészüléshez is.
Miért fontos ma is a magyar klasszikus irodalom? A magyar klasszikus irodalom – Petőfitől Radnótiig – olyan emberi alaphelyzeteket fogalmaz meg, amelyek ma is érvényesek: szülőföld-szeretet, anyai kötődés, szerelem, haláltudat, szabadságvágy. Ezek a versek nem csupán iskolai kötelező olvasmányok – a legjobbjaik a nemzeti emlékezet és az érzelmi kultúra alapkövei, amelyek nélkül a magyar önismeret szegényebb lenne.
