Irodalom feladat: A sokat olvasott felnőttek azonnal felismerik Babits borzongató sorait.

Irodalom feladat a javából, ami szinte beilleszti a bőrünk alá a csípős novemberi szelet és a nedves, rothadó avar illatát. Amikor olvassuk ezeket a megrendítő sorokat – az elzengett boros énekről, a borospince hűvöséről és a puha sárrá omló agyagos dombról –, nem csak betűket látunk egy képernyőn, hanem szinte a torkunkban érezzük az elmúlás nyers, borzongató ízét. Babits Mihály zsenialitása pontosan abban rejlik, hogy a magyar irodalom klasszikusai közül ő tudta a leginkább kézzelfoghatóvá tenni az ősz kegyetlenségét. A Nyugat folyóirat mestere úgy írt, hogy az olvasó szinte didergőssé válik a vers ritmusától.

A sikerélmény ezen a ponton szinte garantált számodra. A válasz megtalálása nem a száraz lexikális tudáson múlik, hanem azon a kizárásos alapon működő józan paraszti észen, ami a felnőtt olvasók legélesebb fegyvere. A hamis opciók azonnal kiesnek a rostán, amint megízleled a szöveg hangulatát: az olyan markáns, testközeli és komor szókép, mint a „mezítlen teste egy halottnak”, egyértelműen a vívódó, őszi elmúlás súlya alatt alkotó Babitsra utal.

Ha átadod magad az érzékszervi nosztalgiának, pillanatok alatt rájössz, kinek a tollából származik ez a felejthetetlen remekmű. A logika a te oldaladon áll, hiszen a többi felkínált szerző teljesen más hangnemben viszonyult az őszi természethez. Készen állsz arra, hogy a sorok mögé nézz, és hibátlanul kiválaszd a helyes megfejtést?

Nagyon sokféle irodalom kvízünk van, amivel karbantarthatod az agytekervényeidet, csak nézz körül nálunk és további érdekes napi játékokat találhatsz.

GYIK

Mi a pontos megfejtése a képen olvasható idézetnek? A képen látható zseniális sorokat Babits Mihály írta. A költemény pontos címe az Ősz és tavasz között, ami a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb, az elmúlásról szóló alkotása.

Miért pont a szőlőtőke és a pince jelenik meg a kezdősorokban? A borospince és a csupasz szőlőtőke az őszi szüret utáni ürességet szimbolizálják. A nyári élet és bőség elmúlt, helyét átvette a hideg, a rothadás és a természet lemeztelenedése.

Hogyan segít egy ilyen irodalom feladat a versek megértésében? Arra kényszeríti az olvasót, hogy ne csak felszínesen fusson át a szavakon, hanem ízlelje meg a képeket. Egy jó feladvány során rákényszerülünk, hogy stílusjegyek alapján azonosítsuk be az alkotó lelkivilágát.

Milyen rejtett érzékszervi képeket használ a költő a versszakban? A vers zseniálisan hat az érzékekre: halljuk az elzengett éneket, bőrünkön érezzük a pince fülledt hűvösét, vizuálisan pedig látjuk a lúdbőrző dombot és a puha sarat.

Miről szól a felszín alatt a sárba rothadó domb hasonlata? Ez a komor, testiségre utaló kép (“mint mezitlen teste egy halottnak”) már előrevetíti a vers központi témáját, a fizikai elmúlástól és a haláltól való zsigeri félelmet.

Hol bukkanhat fel leggyakrabban egy hasonló irodalom feladat napjainkban? Elsősorban minőségi kvízoldalakon és irodalmi közösségek fórumain, ahol az olvasók a logikai gondolkodásukat és a kulturális emlékezetüket teszik próbára.