Közmondás feladat a múltból: Emlékszel még a nagyszüleink legfontosabb illemszabályára?

Közmondás feladat repít minket vissza abba az időbe, amikor az utcán sétálva még ismeretlenül is illendő volt üdvözölni egymást. Emlékszel még azokra a vasárnapi ebédekre, amikor nagyszüleink intelmei visszhangzottak a fülünkben a helyes viselkedésről és a tiszteletről? Akkoriban egy férfi megjelenése nem volt teljes egy bizonyos kiegészítő nélkül, amely nemcsak az öltözködés kötelező része, hanem a köszönés és a tiszteletadás legfontosabb eszköze is volt.

Ez a zöld, kopottas falra írt népi bölcsesség pontosan ezt a letűnt kort, a hagyományos értékrend csodás világát idézi fel. A mondás persze jóval mélyebb értelmet hordoz annál, mint amit a felszínen látunk: valójában arról mesél, hogy mindenki a saját lelki és anyagi háttere, a saját belső “készlete” szerint képes adni, viselkedni vagy éppen reagálni a világ dolgaira. Aki jóindulatú és gazdag lelkű, az kedvességgel, aki keserű vagy faragatlan, az morgással válaszol. Senkitől sem várhatunk el többet, mint amije van.

Vajon neked is beugrik azonnal az a bizonyos hétbetűs szó, ami a hiányzó vonalra illik? Csukd be a szemed, képzeld el a régi pesti utcákat vagy a nyüzsgő falusi vásárokat, ahol a tekintélyes urak megemelték ezt a fejfedőt, ha egy hölgy vagy egy ismerős jött velük szembe. Ha megvan a tipped, görgess lejjebb, és derítsd ki, helyesen pörgetted-e vissza az idő kerekét!

Nagyon sok fajta kvízünk, vagy épp közmondás feladatunk van, amivel karbantarthatod az agytekervényeidet, csak nézz körül nálunk és további érdekes napi feladatokat találhatsz!

GYIK

Mi a helyes megoldás erre a nosztalgikus közmondás fejtörőre? A hiányzó szó a „kalapja”. A teljes mondat tehát: Kinek milyen kalapja van, olyannal köszön. Ha kitaláltad, ez a közmondás feladat biztosan szép emlékeket ébresztett benned.

Mit jelent pontosan ez a régi mondás? Átvitt értelemben azt jelenti, hogy mindenki a saját lehetőségeihez, neveltetéséhez és képességeihez mérten tud adni másoknak, vagy éppen reagálni bizonyos élethelyzetekre.

Miért pont ez a ruhadarab szerepel a népi bölcsesség soraiban? A múltban a fejfedő viselése kötelező illemszabály volt a férfiak számára. Ennek megemelése a tiszteletadás jele volt, így az ember társadalmi státuszát és modorát is szimbolizálta.

Milyen élethelyzetben szokták alkalmazni nagyszüleink intelmei között ezt a kifejezést? Leggyakrabban akkor mondták, amikor valaki faragatlanul viselkedett, és ezzel mentegették, megnyugtatva magukat: tőle csak ennyire telik, hiszen azt adja, amije van.

Mennyire él még a hagyományos értékrend szerinti kalapemelés szokása? Bár maga a fizikai gesztus mára szinte teljesen kikopott a mindennapokból a divat változásával, a mögötte húzódó tisztelet és odafigyelés igénye ma is ugyanolyan fontos maradt a társas kapcsolatokban.

Hol találhatok még hasonló nosztalgikus kihívásokat? A Keresztlabda.hu folyamatosan frissülő oldalán, ahol minden héten újabb közmondás feladat várja a magyar nyelv és a múlt szerelmeseit.