Napi irodalom feladat: Az ősz és az elmúlás legszebb magyar verse.
A magyar irodalom történetében kevés olyan vers született, amely ennyire mesterien ötvözné a tájleírást a mély, egzisztenciális fájdalommal. A képen olvasható sorok a „niklai remete” egyik legismertebb elégiájának nyitó strófái. A költő a görög mitológiából kölcsönzött képekkel (thyrsus) és a természet elnémulásának ábrázolásával érzékelteti az életöröm elvesztését és az öregedés visszavonhatatlanságát. A „bíbor thyrsus” és a „víg dal” emléke éles kontrasztban áll a jelen „néma homályával”.
Vajon felismered a sajátos, súlyos veretű stílust? Tudod, ki az a költőóriásunk, aki az idő múlását „szárnyas időként” is megénekelte?
A mai kulturális fejtörőnkben a szerzőt kell azonosítanod: Ki írta ezeket a sorokat? Balassi Bálint, Kölcsey Ferenc vagy Berzsenyi Dániel?
Nagyon sokféle irodalom kvízünk van, amivel karbantarthatod az agytekervényeidet, csak nézz körül nálunk és további érdekes napi játékokat találhatsz.
Ki a szerző?
Share your Results:
GYIK
Ki a vers szerzője? A helyes válasz: Berzsenyi Dániel.
Melyik versből származik az idézet? A vers címe: A közelítő tél. Ez Berzsenyi egyik leghíresebb elégiája.
Mit jelent a versben szereplő „thyrsus” szó? A thyrsus (thürszosz) egy szőlőlevelekkel és repkénnyel díszített bot, amely a görög mitológiában Dionüszosznak, a bor és a mámor istenének a jelképe. A versben az életörömöt és a fiatalság vigasságait szimbolizálja, ami már a múlté.
Miről szól az első versszak? A nyitókép a természet haldoklását írja le: a szüret véget ért, a hegyekre homály borul, és ahol nemrég még mulatozás (öröm víg dala) zajlott, most minden csendes és szomorú. Ez a tájkép a költő lelkiállapotát tükrözi.
Milyen stílusirányzathoz köthető a mű? A vers a klasszicizmus (időmértékes verselés, mitológiai utalások) és a romantika (erőteljes érzelmi töltet, elvágyódás) határán áll.
Hol találok még hasonló irodalmi feladványokat? A Keresztlabda.hu irodalom rovatában rendszeresen tesztelheted tudásodat a magyar költészet gyöngyszemeivel kapcsolatban.
