Napi érdekességek: Az orosz gyémántbánya ürege olyan nagy, hogy még a helikoptereket is beszippantja
A gyémánt örökké tart, így nyakláncok, fülbevalók, és gyűrűk legszebb ékkövévé válhat. Azt azonban már kevesen tudják, hogy kedvenc ékszereik drágakövét, behemót méretű gödrökből termelték ki a legismertebb orosz bányákban.
A Mir bánya egy olyan földalatti gyémántbánya, amelynek az oroszországi Jakutföldön található, Mirnij város ad otthont. A bányászat 1957-ben kezdődött, amikor felfedezték a közelében az első követ és egy irdatlan méretű üreget kezdtek el ásni. Átmérője több mint 1 kilométer, mélysége pedig 735 méter lett, így két Eiffel-torony is elférne benne. A tátongó „lyuk” olyan nagy volt rajta, hogy a bánya feletti légteret le kellett zárni a helikopterek elől, miután a lefelé irányuló légáramlatok több járművet is beszippantottak.
A gazdag lelőhely egyébként a Sakha, később az Alrosa gyémántbányászati cég keze alatt futott, 2001-ben azonban végleg bezárták. Működésének csúcséveiben a bánya évente 10 millió karát gyémántot termelt, melynek nagy része drágakő minőségű volt. Minden egyes tonna földben körülbelül 4 karát gyémánt volt fellelhető. A nyers gyémántokat titkos járatokon szállították át a vállalat központjába, ahol minden követ méret szerint válogattak szét, majd mentek tovább a gyémántpolírozóba.
Egyéb érdekességek, hogy a vidéken rendkívül zord éghajlati körülmények uralkodnak. A szibériai tél nemcsak az egyik leghidegebb, de közel 7 hónapon át tart, ami jelentősen megnehezítette a bányászatot. A bányászok kizárólag férfiak voltak, akik túlnyomórészt a régióból származtak. Repülőgépek vagy helikopterek szállították őket a nehezen megközelíthető bányatelepekre, ahol 2 hétig napi 14 órát dolgoztak, majd 2 hétre megpihentek. A teherautóknak 1 órába került leérni a bányába, a sziklába vájt vékony földutakon kanyarogva.