Napi érdekességek: A vulkán, ami iszapot köhög ki magából
Az iszapvulkán a legrejtélyesebb természeti jelenségek közé tartozik, már azért is, mert az elnevezése ellenére egyáltalán nem az, aminek kéne lennie. Ha érdekel, hogy mitől olyan különleges, érdemes tovább olvasnod!
Iszapvulkánok világszerte léteznek, Európától kezdve Ázsián át egészen Észak-Amerikáig. A Föld legnagyobb példányi Azerbajdzsánban találhatók, szám szerint 350 db, ami több mint a fele a kontinensen lévő összes vulkánnak. Semmiféleképpen nem valódi magmás vulkánokról van azonban szó, hanem sokkal inkább egy képződményről.
Na, de mi ez a sáros valami, ami kijön belőlük? Mélyen a föld alatt szénhidrogén gázok találhatók, melyek nyomáskülönbség hatására a felszínre törnek. A felszabaduló gáz mintegy 86%-a metán, a többi része pedig szén-dioxid és nitrogén. Ezek a gázok keverednek a felszín alatt lévő forró vízzel, ásványi lerakódásokkal, olajokkal, melynek eredményeként egy iszapos massza képződik.
Meglepő érdekességek, hogy a legtöbb iszapvulkán kicsi, mindössze néhány méter magas, de akad olyan is, ami 100 méter körüli lehet. Úgy lesznek egyre-és egyre nagyobbak, hogy a feltörő iszap lefolyik a képződmény oldalán, megszilárdul és rárakódik a burkára. Hőmérsékletük 100 °C-tól akár 2 °C-ig is terjedhet, ami meglepő, tekintve, hogy mégis csak valamiféle vulkánról van szó. Egyes iszapvulkánok békésen bugyborékolnak, gázokat pöfögtetnek magukból, míg mások egészen hisztérikusan törnek ki, magas hőmérséklet és tűzlángok kíséretében. Utóbbit a tudósok még mindig vitatják, ugyanis a feltételezések szerint arról lehet szó, hogy a kitörés során felpattanó kőzetek összeütköznek egymással és szikrákat indukálnak, amik aztán meggyújták a kiáramló gázokat. Más vélemények szerint viszont önmagában a gyors nyomásváltozás is kiválthat ilyesfajta hatást.