Napi érdekességek: A vulkán, ami iszapot köhög ki magából
Az iszapvulkán a legrejtélyesebb természeti jelenségek közé tartozik, már azért is, mert az elnevezése ellenére egyáltalán nem az, aminek kéne lennie. Ha érdekel, hogy mitől olyan különleges, érdemes tovább olvasnod!
![napi érdekességek](https://keresztlabda.hu/wp-content/uploads/2022/10/napi-erdekessegek-4.jpg)
Iszapvulkánok világszerte léteznek, Európától kezdve Ázsián át egészen Észak-Amerikáig. A Föld legnagyobb példányi Azerbajdzsánban találhatók, szám szerint 350 db, ami több mint a fele a kontinensen lévő összes vulkánnak. Semmiféleképpen nem valódi magmás vulkánokról van azonban szó, hanem sokkal inkább egy képződményről.
Na, de mi ez a sáros valami, ami kijön belőlük? Mélyen a föld alatt szénhidrogén gázok találhatók, melyek nyomáskülönbség hatására a felszínre törnek. A felszabaduló gáz mintegy 86%-a metán, a többi része pedig szén-dioxid és nitrogén. Ezek a gázok keverednek a felszín alatt lévő forró vízzel, ásványi lerakódásokkal, olajokkal, melynek eredményeként egy iszapos massza képződik.
Meglepő érdekességek, hogy a legtöbb iszapvulkán kicsi, mindössze néhány méter magas, de akad olyan is, ami 100 méter körüli lehet. Úgy lesznek egyre-és egyre nagyobbak, hogy a feltörő iszap lefolyik a képződmény oldalán, megszilárdul és rárakódik a burkára. Hőmérsékletük 100 °C-tól akár 2 °C-ig is terjedhet, ami meglepő, tekintve, hogy mégis csak valamiféle vulkánról van szó. Egyes iszapvulkánok békésen bugyborékolnak, gázokat pöfögtetnek magukból, míg mások egészen hisztérikusan törnek ki, magas hőmérséklet és tűzlángok kíséretében. Utóbbit a tudósok még mindig vitatják, ugyanis a feltételezések szerint arról lehet szó, hogy a kitörés során felpattanó kőzetek összeütköznek egymással és szikrákat indukálnak, amik aztán meggyújták a kiáramló gázokat. Más vélemények szerint viszont önmagában a gyors nyomásváltozás is kiválthat ilyesfajta hatást.