800 életet mentett meg Gino Bartali a világhírű kerékpáros – Napi érdekes tények

Gino Bartali egész életén át titkolta, hogyan mentett meg 800 életet a második világháború alatt.

„Szeretném, ha a sporteredményeim miatt emlékeznének rám. Az igazi hősök azok, akik szenvedtek lelkükben, szívükben, gondolataikban szeretteikért. Ők az igazi hősök. Én csak egy kerékpáros vagyok. „– Gino Bartali

Közel 80 évvel ezelőtt a háromszoros Giro d’Italia és a Tour de France kétszeres bajnoka hosszú pihenőre kényszerült, miután a kerékpározás legnagyobb eseményeit megszakította a második világháború. A Giro ötéves, a Tour hétéves szüneten volt. Ezzel elvesztette a versenyzéssel tölthető legjobb éveit. Helyette Bartali több mint 800 ember életét mentette meg – és ezekre az információkra csak a halálát követő években derült fény.

Hogy csinálta?

Bartali a kerékpározás egyik leghősiesebb versenyzője, és akkoriban a második legnépszerűbb embernek számított Benito Mussolini után, aki Olaszország fasiszta pártjának vezetője volt, Bartali pedig túl volt az első 1938-as Tour de France-győzelmén – bár kettőjük között meglehetősen nagy volt a különbség.

Rossz időszak volt profi kerékpárosnak lenni Mussolini idejében, különösen annak, aki nem akart belefolyni a politikába.

Néhány híres kerékpárost, mint például Coppit is, behívták a nemzeti szolgálatra, de adtak nekik időt arra, hogy részt vegyenek a háború alatt is megrendezésre kerülő versenyeken.

Bartali azonban a nemzet hőseként folytathatta hosszú edzőtúráit Észak-Olaszország körül.

1943-ig Olaszország biztonságos hely volt a zsidók számára, mígnem a nácik megkezdték működésüket az északi régiókban, és őket, valamint a rezsim ellen harcolókat koncentrációs táborokba küldték. Bartali csatlakozott a katolikus egyház által vezetett földalatti Assisi-hálózathoz, amely megvédte a veszélyeztetetteket.

Hosszú edzései során egy titkos nyomdából hamis személyazonosító okmányokat juttatott el kerékpárjának kormányában és ülésoszlopában olaszországi családokhoz, lehetővé téve számukra, hogy elkerüljék sorsukat, és ezzel legalább 800 ember életét mentette meg.

Időnként a fasiszta titkosrendőrség megállította és kihallgatta, de mivel nagy hírnévnek örvendett, sosem kutatték át és alaposan őt és a kerékpárját, félve az esetleges következményektől.

Azt kérte, ne nyúljanak hozzá, nehogy megzavarják kerékpárja aerodinamikai felépítését, és így soha nem derült fény hosszú utazásainak valódi küldetésére.

Bartali nemcsak dokumentumokat adott át, hanem feleségével együtt otthonában bújtatta zsidó barátját, Giacomo Goldenberget és családját. Kockázatos vállalkozás volt – bárkit, akit elkaptak ilyesmivel, megölték, amint ahogy azt a JoJo Nyuszi Oscar-díjas film is bemutatta.

A több száz kilométeres túrák nagy segítségére voltak, amikor a háború véget ért és visszatértek a kerékpáros versenyek, bár sokkal idősebb volt, és túl volt a csúcsán.

Bartali az egyetlen versenyző, aki 10 év különbséggel nyert két Tours de France-t – a háború mindkét oldalán. 1948-ban újra megnyerte a La Grande Bouclet, második helyezettet 26 perc 16 másodperccel megelőzve.

Az olasz nép sokáig szenvedett a fasizmus miatt a világháborúban, és a Mussolini halálát követő politikai zavargások idején, de hősük visszatért és úgy gondolták, hogy a franciaországi diadal lendületet adott az ország moráljának. A történészek a mai napig úgy gondolják, hogy ez akadályozott meg egy polgárháborút.

Alázatos befejezés

„Jót kell tenni, de nem szabad róla beszélni. Ha beszélsz róla, a saját hasznodra fordítod mások szerencsétlenségét.”

Késő életében Bartali végül részletesen elmesélte fiának a háború alatt elkövetett titkos tetteit és arra kérte Andrea-t, hogy továbbra is tartsa titokban az információkat.

Bartali azt akarta, hogy a kerékpáros sportkarrierjére emlékezzenek, és amikor a háborús kirándulásairól kérdezték, mindig azt mondta:

„Csak azt csináltam, amiben jó voltam, bicikliztem.”

Néha elég annyi, ha teszed a dolgod…