Financial Fair Play (FFP) Mi is az? Eszik vagy iszák?

Majdnem minden átigazolási hírnél szóba kerül, hogy a csapatok így, úgy, amúgy, de hát az FFP… Mi is az a Financial Fair Play? Tényleg az ördög találmánya?

A 2000-es években rengeteg csapat túlköltekezett és sok közülük csődbe is ment. Ott van a Parma, a Leeds, a Fiorentina példája. Később megjelentek az olaj csapatok is.

Úgy döntött az UEFA, hogy lépnie kell és valahogy szabályozni a csapatok gazdasági működését. Ez lett végül az Financial Fair Play (továbbiakban FFP). Szükség volt rá, bár a módszer végül nem lett tökéletes.

FFP szabály

Az FFP tulajdonképpen egy könyvelésben használt mérleg. Van egy bevétel és egy kiadás oldala, amiből végül kijön az egyenleg.

Az FFP sosem egy szezont vizsgál, hanem egy három éves időszakot. Például, az idei 2018/19-es szezont, háromszor veszi figyelembe a rendszer:

-2016/17, 2017/18, 2018/19
-2017/18, 2018/19, 2019/20
-2018/19, 2019/20, 2020/21

Mindegyik időszakra elkészítik egyesével a mérleget, majd összeadják a három egyenleget, így jön ki az eredmény egy-egy vizsgált időszakra. Ha a kapott eredmény túl nagy veszteséget mutat, akkor közbe lép az UEFA és szankcionál.

A szabály úgy szól, hogy a csapatoknak a vizsgált három éves periódusban maximum 30 millió eurós vesztesége lehet, amennyiben a tulajdonos ebből 25 milliót saját tőkéből fedezz. Így maximum 5 millió lehet a veszteség. 2021-ben a vizsgált évek 2018, 2019 és 2020 lett volna.

(Érdemes megjegyezni, hogy egy év mindig lehet kiugróan negatív, azzal még nincs gond, de mindegyik időszakban figyelni kell rá, amíg az a kiugró szezon el nem tűnik a számításból)

Még egy fontos dolog, mielőtt nekiállunk megnézni a részleteket, minden szezon pénzügyi szempontból Július 1-én kezdődik és Június 30-án fejeződik be.

Bevételek

Kezdjük a bevételekkel, hiszen minden klub elvileg addig nyújtózkodhat amíg a takaró ér.

Az FFP számítás csak a labdarúgásból származó bevételeket veszi figyelembe, szóval hiába van egy gazdag tulaj és teszi bele a pénzt, az nem jó (trükközni kell lásd City vagy PSG).

• eladott bérletek
• meccs jegyek
• meccsnapi bevételek (sör, hotdog, műsorújság, mez, zászló,.. stb.)
• reklám szerződések
• szponzori bevételek (mez, stadion név használat, stb.)
• ajándéktárgyak (sokszor ez együtt van a szponzori szerződésekkel)
• játékos eladások
• jog díjak
• pénzdíj (az európai kupa sorozatokért, bajnoki helyezésekért járó, stb összeg)
• hitel

Kiadások

Kezdjük azzal, hogy mi nem számít bele. Tulajdonképpen az ifibe igazolt játékosok és az infrastruktúra fejlesztésére (stadion, edzőközpont) költött összeg nem számít bele.

• fizetések (nem csak a játékosok)
• átigazolási díjak
• ügynöki díjak
• törlesztő részletek (hitel, egyéb)
• osztalék

Egyszerű, nem? Annyira nem, ugyanis az adott évben nem a teljes átigazolási összeget kell elszámolni, hanem a tervezet amortizációt.

Amortizációs költség

Huh… szóval, a könyvelésben úgy működik az elszámolás, hogy amikor a cég megvesz valamit akkor beírja, hogy hány évig tervezi használni és egyenlő arányban elosztja az összeget az évek számával, majd minden évben leírja az az évi részletet.

Tegyük fel, egy cég vesz egy új autót 10 000 000 forintért. Azt nem csak abban az adott pillanatban igyekszik használni, hanem mondjuk bízik az új kocsiban ezért 5 évig. Így, hogy a könyvelésben könnyebb legyen, szépen elosztja öt egyenlő részre.
Minden évre elkönyvel 2 000 000 költséget és az 5. év végén teljesen leírja az autót. Na nagyjából ez az amortizációs költség, persze a játékos 5 év eltelte után is maradhat. (A játékosoknál a szerződés hossza a tervezett használati idő)

Mennyi időre tervezi használni a csapat a játékost? Mi sem egyszerűbb, ahány évre aláírnak. Nézzük meg egy példán keresztül:

Cristiano Ronaldo idei (nem rontottam el, mielőtt futnál kommentelni) igazolása még erre a szezonra vonatkozik. A Juventus 112 Millió Euróért leigazolta és 4 évre írt alá.
Így 100/4=25. A 4 év alatt az átigazolása minden évben 25 Millió Eurójába kerül a csapatnak.
Ott van még a fizetése is, amit szintén be kell írni az FFP mérlegbe. A szerződésében szereplő 31 Millió Euró az amit kézhez kap, a klubok fizetik utána a járulékokat, adókat, tehát a bruttót kell számolni.
Ronaldo az idén és az elkövetkező szezonban a Juventus költségvetését 25+31+(a fizetése után járó járulékok, adók) fogja terhelni.

De a Juventus nem csak a portugál sztárból áll, így minden egyes játékosnál ki kell számolni ezt az összeget (akik saját nevelésük, vagy már túl vannak az első szerződésükön, azoknál nincs átigazolási összeg számítás).

Amúgy a példából látszik, hogy mennyire rizikós volt Ronaldo leigazolása és miért nem hosszabbított vele a Real Madrid, mert még FFP számításba, a 2022-2024-es három éves időszakban is 56 Millió Euróval fogja megnyomni a Juve költségvetését, pedig addigra a játékos már (2024-re) 39 éves lesz.

Szerződés hosszabbítás

Nem is olyan extrém eset. A remekül teljesítő játékos új szerződést kap a klubjától amit Ő boldogan alá is ír. A fizetés egyértelműen ugrik, viszont mi lesz az amortizációs költséggel? A hátralévő összeget el kell osztani az évek számával.

Nézzük meg egy példán keresztül. A klub megveszi a játékost 10 Millió Euróért 5 éves szerződést írnak alá a felek, így az évenkénti amortizációs költség 2 Millió Euró. A játékos remekül teljesít és a csapat se szeretné szerződésének lejárta végén ingyen elengedni, ezért megállapodnak a 3. évben egy hosszabbításról és újabb 5 évre írnak alá. Még 6 Millió Euró amortizációs költség van hátra ezt kell 5-el elosztani. Szóval a könyvelésben innentől kezdve 1,2 Millió Euróval szerepel 5 évig (nem pedig 3 évig évenkénti 2 Millió Euróval).

Kivételek amik nem tartoznak az FFP hatáskörébe

A kiadások, amik nem számítanak bele az FFP kalkulációba:
értékcsökkenés, amortizáció (kivéve játékosok értéke), utánpótlás, közösségi költségek, női foci, és a stadion/edzőközpontokra felvett hitelek törlesztői (addig amíg el nem készülnek, és használatra készek).

A kifizetett osztalék, ami nem nem része a profitnak és a veszteségnek, az UEFA FFP-ben mégis kiadásnak számít, így beleszámít a kalkulációba. Jelenleg a Premier Leagueből ez csak a Manchester Unitedet érinti (ők 23 millió fontot fizettek ki).

A nem focival kapcsolatos (hacsak nem kapcsolódó események, helyszínek vagy a klub brandjével kapcsolatos) kiadások is kikerülnek a kalkulációból, ahogy az eszközök érték módosítása, a stadion vagy edzőközpont értékesítéséből származó nyereség, hitel leírások és FFP büntetések.

Végül, felülvizsgálják, hogy a megkötött szerződések, mind valós értéken történtek-e, amennyiben nem, akkor módosítják. Ezek lehetnek szponzori szerződések, vip boxok/székek.

Pár extra gondolat

Sokszor felmerül egy-egy átigazolásnál, hogy az eladó csapat FFP nyereséget szeretne termelni vele. Ez azért van, mert egy játékos eladásánál csak a fizetése nullázódik, ha még van hátra az átigazolási összegéből az tovább megy.

Nézzük tovább Cristiano Ronaldo példáját. Tehát, ha most eladná a Juve, akkor is még maradna további 3 évre évi 25 Millió Euróval a könyvelésben (összesen 75 Millió Euró). Ez azt jelenti, hogy a Juventusnak 75 Millió Euró felett kéne értékesítenie, ez alatti eladási árnál a különbözet tulajdonképpen veszteség.

A kölcsön adásnál a fizetendő összeget sokszor úgy állapítják meg, hogy a kölcsön adó csapat FFP szempontból nullán legyen.

Az FFP miatt sokkal nagyobb értéke van egy saját nevelésű játékosnak, mint mondjuk Donnarummának, mert az érte kapott összeg teljes egészében nyereség.

Remélem cikkemmel sikerült kicsit tisztáznom a Financial Fair Play körüli káoszt és most már sokkal érhetőbb lett mindenkinek 🙂