Római számok: átváltás, szabályok és gyakori hibák

A római számok hét betűjelből állnak: I = 1, V = 5, X = 10, L = 50, C = 100, D = 500 és M = 1000. Ezekből összeadással és kivonással minden szám felírható 1 és 3999 között: a CXX például 120, az MMXXVI pedig 2026. Ezen az oldalon a szabályokat, az átváltás módszerét és a leggyakoribb hibákat mutatjuk be, lépésenként levezetett példákkal.

A római számok ma is gyakran előkerülnek: évszámokban, órák számlapján, uralkodók neve mellett, századok jelölésében és a törvények számozásában. A kvízekben pedig azért népszerűek, mert egy apró szabály elfelejtése, például a kivonásos írásmód, rögtön rossz eredményhez vezet.

A római számok jelei és értékük

JelÉrtékKivonásos párok
I1IV = 4, IX = 9
V5–
X10XL = 40, XC = 90
L50–
C100CD = 400, CM = 900
D500–
M1000–

A négy alapszabály

  1. Összeadás: ha a jelek a nagyobbtól a kisebb felé haladnak, az értéküket összeadjuk. CLXXX = 100 + 50 + 10 + 10 + 10 = 180.
  2. Kivonás: ha egy kisebb jel egy nagyobb előtt áll, az értékét kivonjuk a nagyobból. Így lesz az IV 4, az XC 90, a CM 900. Kivonásra csak az I, az X és a C használható, és csak a két következő nagyobb jel előtt: az I csak a V és az X előtt, az X csak az L és a C előtt, a C csak a D és az M előtt.
  3. Ismétlés: ugyanaz a jel legfeljebb háromszor állhat egymás után (III = 3, XXX = 30, CCC = 300). A V, az L és a D soha nem ismétlődik, ezért a 10 nem VV, hanem X.
  4. Nincs nulla: a római számírásnak nincs jele a nullára. A legnagyobb szabályosan felírható szám ezért a 3999, azaz MMMCMXCIX.

Hogyan írj át egy számot római számmá?

A legbiztosabb módszer, ha a számot helyiértékek szerint bontod fel, és mindegyik részt külön írod át. Az ezresekkel kezdesz, utána jönnek a százasok, a tízesek és végül az egyesek.

  • 1286 = 1000 + 200 + 80 + 6 = M + CC + LXXX + VI = MCCLXXXVI
  • 2026 = 2000 + 20 + 6 = MM + XX + VI = MMXXVI
  • 1999 = 1000 + 900 + 90 + 9 = M + CM + XC + IX = MCMXCIX
  • 3653 = 3000 + 600 + 50 + 3 = MMM + DC + L + III = MMMDCLIII

Visszafelé, római számból arab számra ugyanígy működik: balról jobbra olvasod a jeleket, és ha egy kisebb jel egy nagyobb előtt áll, azt a párt egyben, kivonással számolod. Az MDLXV így 1000 + 500 + 50 + 10 + 5 = 1565, az MDCXXII pedig 1000 + 500 + 100 + 10 + 10 + 2 = 1622.

Gyakorlás magyar évszámokkal

Az átváltást a legkönnyebb ismert évszámokon gyakorolni, mert a végeredményt fejből is tudjuk ellenőrizni. A mohácsi csata éve, az 1526 helyiértékek szerint 1000 + 500 + 20 + 6, vagyis MDXXVI. Az 1848-as forradalom évét így írjuk: 1000 + 800 + 40 + 8, azaz M + DCCC + XL + VIII = MDCCCXLVIII. Az 1956-os forradalom éve MCMLVI (1000 + 900 + 50 + 6), az 1989-es rendszerváltásé pedig MCMLXXXIX (1000 + 900 + 80 + 9).

Ezekben a példákban jól látszik, hogy a hibák többsége a kivonásos pároknál születik: a 900 mindig CM, a 40 XL, a 9 pedig IX. Érdekesség, hogy a római számmal írt évszámok hossza nem a szám nagyságától függ. Az 1888 például 13 jelből áll (MDCCCLXXXVIII), ez a leghosszabb 2000 előtti évszám, a nála nagyobb 2026 viszont csak hat jel: MMXXVI.

Gyakori hibák

  • A 99 nem IC, hanem XCIX. Az I csak a V és az X elé kerülhet, a C elé nem. A 99-et ezért 90 + 9 alakban írjuk: XC + IX. Ugyanígy a 49 nem IL, hanem XLIX, a 999 pedig nem IM, hanem CMXCIX.
  • A 4 IV, nem IIII. A szabályos írásmódban négyszer nem ismételjük ugyanazt a jelet. Az órák számlapja ez alól kivétel, erről lejjebb írunk.
  • A D és az M összekeverése. A D 500, az M 1000. Évszámoknál könnyű felcserélni őket, ezért érdemes ellenőrizni: az MD 1500, a DM viszont nem szabályos alak, mert a D soha nem áll nagyobb jel előtt.
  • A páros vagy páratlan kérdés. Egy római számról az utolsó jelek döntik el, hogy páros-e. Az MDCXXII végén II áll, tehát páros (1622), az MCMXCIX végén IX, tehát páratlan (1999).

Miért IIII áll sok órán?

Ha megnézel egy római számos faliórát, nagy eséllyel a 4-es helyén IIII-et látsz, miközben a 9-es helyén szabályosan IX áll. Ez a szokás a mai órákon is nagyon gyakori, de nem általános: a londoni Erzsébet-torony óráján, amelyben a Big Ben harang szól, például IV szerepel. A számlapokon tehát mindkét változat előfordul, a szabályos írásmód azonban az IV.

Nagy számok és a nulla

A 3999-nél nagyobb számok felírására a rómaiak és a későbbi korok más jelölést használtak. A legismertebb a szám fölé húzott vízszintes vonal, amely az értéket ezerrel szorozza meg: a vonallal jelölt V így 5000-et jelent. Nullára a római számírásban nem volt jel. A latin nulla, azaz „semmi” szót használták helyette, és a középkorban egy N betűs jelölés is előfordult.

Római számok a magyar írásban

Magyar szövegben a római számok többnyire sorszámnévként szerepelnek, ezért utánuk pontot teszünk, ugyanúgy, mint az arab számmal írt sorszámok után: XX. század, II. Rákóczi Ferenc, 1992. évi LXXIV. törvény. Ha két sorszámot kötőjellel kapcsolunk össze, csak a második után kell pont: V–VIII. osztály, XX–XXI. század.

A kisbetűs római számok, amelyeket angol nyelvű könyvekben gyakran használnak az előszó oldalszámozására (vii, viii), a magyar íráshagyományban nem szokásosak. Használatukról a szerkesztő és a kiadó dönt.

Teszteld magad

A tudásodat a „Hogy állsz a római számokkal? Szerinted mennyi CXX?” kvízünkben is kipróbálhatod.

Gyakori kérdések

Mennyi a CXX? 120: C = 100, XX = 20.

Hogyan írjuk a 2026-ot római számmal? MMXXVI.

Hogyan írjuk a 99-et? XCIX. Az IC nem szabályos.

Mi a legnagyobb szám, amit római számmal fel lehet írni? Szabályos alakban a 3999, azaz MMMCMXCIX.

Van nulla a római számokban? Nincs, erre nem volt külön jel.

Kell pont a római szám után? Ha sorszámot jelöl, igen: XX. század, II. Rákóczi Ferenc.

Kapcsolódó feladatok és oldalak

További matekos tudnivalók a Matek rovatban: Műveleti sorrend, Vírusos matekfeladványok megoldással.

Források

Írta: Popovics Ádám · Utoljára ellenőrizve: 2026. október 21.