Kvíz: Igaz vagy hamis? Mennyire ismered a növényeket körülötted? Csak az igazi kertészeknek megy mind!
A napraforgó a Napot követi a virágtányérjával.
Napkeltekor a Nap felé fordul, de a nyári erős, égető napsugártól elfordul.
A gyorsan növő fafajták törékenyebbek.
A most divatos császárfa is ha elért egy bizonyos magasságot, egy erősebb viharban kidőlhet, gondosan kell megválasztani ezért, hogy hova ültessük.
A diófák és a fenyőfélék alatt nem lehet ültetni.
A savanyú talajt és árnyékot, félárnyékot kedvelő növények szeretnek a fenyők közelében nőni, a diófa alatt pedig rendszeres gereblyézéssel elkerülhető a juglon, azaz a diófa leveleiből és ágaiból származó méreganyag talajba jutása, de vannak növények, melyek nem szenvednek károsodást a juglontól sem.
Hirdetés
Az akác invazív, honidegen fa faj.
A pusztai és kunsági terméketlen talaj megkötése érdekében telepítették anno nagy területre be az akácokat.
Mindenképp ásni, szántani kell a talajt.
Vannak olyan mulcsozási technikák, amikkel a talaj lazává válik és gyommentes is marad.
A kaktuszokat nem kell öntözni.
Nyáron hetente - 10 naponta, télen havonta egyszer kell visszafogottan öntözni, virágzáskor pedig kicsit többet is lehet.
Hirdetés
Minden gyomnövény káros.
Minden gyomnövénynek van valamilyen gyógyhatása, és a kertben se mindig káros a jelenlétük. Vannak olyan paréjfélék például, amik magukra vonzzák a levéltetveket.
A hangyák problémát jeleznek a kertben.
A hangyák szimbiózisban élnek a levéltetvekkel, így a megjelenésük a levéltetvek jelenlétére mutat.
A reggeli öntözés az ideálisabb.
Esti öntözés esetén megkockáztatjuk, hogy éjszaka a pára miatt gombák szaporodnak el.
Az egynyári növényeket is át lehet teleltetni.
Van olyan kertész, akinek több éves paprika fája van!
Minden dísznövény mérgező.
Az igaz, hogy nagyon sok kerti vagy szobai dísznövény mérgező, de nagyon sok ehető és/vagy gyógyhatású is van közöttük.
Share your Results: