Előszezon: Lampard Chelsea-je próbál visszanőni a nagyokhoz

Folytatjuk hagyományos szezonkezdő sorozatunkat a Chelsea-vel, az Interrel és a Villarreallal. Nyilvánvalóan teljesen más hangnemben íródott volna e cikk, ha ténylegesen az előszezonban járnánk. Ugyanis a futball újbóli beindulásával – honi bajnokságok, európai küzdelmek – világossá vált, hogy azért nem minden olyan hupikék – esetünkben sötét – Fulhamben.

Ez a cikk eredetileg a focijava.hu oldalon jelent meg.

Természetesen kihagyhatatlan az az elköltött 247 millió, komoly szerepet aggatunk az új arcok nyakába. Írunk a küzdelmes szezonrajtról, ahogyan Petr Cechről is; a rossz formáról és Lampard filozófiájáról egyaránt. Plusz fogásként fölszolgáljuk a londoni kapus kabarét is, amely hosszú távon komoly gondokat szülhet.

Ez volt tavaly

2019-20 egy emlékezetes és tartalmas évként kerül be a klub históriás könyvébe, történt egy s más a mögöttünk hagyott futballévben. Először is kezdődött minden a híressé lett átigazolási kizárással, a sors fintora viszont, hogy jól jött ki belőle a Chelsea. Megkímélte saját magát a túlzó pénzköltéstől, és számos – alaphelyzetben nem feltétlenül kezdő – fiataljuk megkapta Lampardtól a bizalmat: Tammy Abraham, Mason Mount, Reece James, Ben Gilmour és Fikayo Tomori káprázatos játékát szívesen figyelte mindenki. A Chelsea hamar egy látványos gépezetté avanzsált az új mester kezei alatt. Ám a kezdeti instabilitás hátul az eredményekben és a játékban a szezon túlsó felére is jócskán megmaradt. Végezetül azonban a Bajnokok Ligája csoportkörét sikerült elérni, így mondhatjuk, a Kékek legendája szép kis szezont zárt.

Taktikai mágnestábla

Számtalan gyönyörű játék elemet kaptunk eddig Lampard fiaitól, ellenben kevesebb eredményt, ami részben a védelem minőségbeli hibáinak tudható be, részben pedig Lampard intenzív futballjának, ami fizikálisan és mentálisan rendre sokat kivett belőlük.
Formációbeli változásra egyáltalán nem lehetett számítani – nem is történt -, a jól bevált 4-2-3-1-ben az új sztárok is könnyedén megtalálják majd a helyüket. Ben Chilwell és Reece James folytonos széljátéka alapjaiban határozza meg a gárda akcióit, akárcsak az elmúlt bajnokságban Mason Mount, akinek szélre tolódásával Kai Havertz kapta meg az angol régi szerepét. A Chelsea játéka viszont korántsem tökéletes egyelőre. Amennyiben az erőszakos visszatámadáson túljut az ellenfél, onnantól már legtöbbször könnyű dolga van. Igaz, a középpályán a védekező szerepeket N’Golo Kanté látja el, ki posztja egyik legnagyobb zsenije, de a védelemből hiányoznak vezéregyéniségek (mint egykor Terry), akik szervezni tudják a hátsó alakzatot.

Sok esetben fontos tényező Kepa Arrizabalaga bizonytalansága is – ez tavaly láthatóan kihatott a védelemre. A teljes káosz mellett ugyanúgy láthattunk számtalan egyéni hibát – nem csoda az 54 kapott gól 2019-20-ban a PL-ben.

Igazolási ablak

Haladjunk előröl hátrafelé; lesz mit megjegyezni a transzferek kapcsán, koronavírus-járvány ide vagy oda, Abramovics nagy partit csapott a nyáron.
Timo Werner pályafutása kezdetétől kapott hideget, meleget, állandóan más miatt kezdték ki. A feljutó Leipzigben viszont sorozatosan felülmúlta önmagát, pár szezon leforgása alatt egy világklasszis sokoldalú szélső-centerré fejlődött. Hakim Zijes az Ajax 2019-es BL-menetelésekor bontakozott ki igazán, a Chelsea ellenében egyébként szintén kitűnő volt. Csodás vétel. Ezek után viszont már picit túlzás volt Kai Havertz igazolásának a bejelentése, akit egész nyáron fűzött az angol klub. Persze ez az ő tehetségéből ez semmit nem von le, fergetegesnek bizonyult a Leverkusenben. Meglehet, sokkal inkább a védelmet kellett volna foltozgatni. Ugyan érkezett a minden pennyt megérő Ben Chilwell, de Thiago Silva személyében egyáltalán nem lehet hosszú távra gondolkodni. Malang Sarr már annál inkább lehetne sokáig oszlopos tag, de kölcsönbe távozott.

Végén jöjjenek a hálóőrök. A kapus kabaré Kepa leigazolásával kezdődött, rögtön az elején túl nagy nyomást tettek rá; az más kérdés, hogy Arrizabalaga lehet lábbal jobb, mint kézzel… Így hol ő, hol Caballero védett, aki megint csak nem végzett makulátlan munkát. Edouard Mendy megvásárlása kicsit pánikszerűnek tűnt, de reméljük megoldja a krízist; nagy küzdő a francia, megharcol majd a helyéért. A helyzetet tovább bolondítja, hogy Petr Cech-t, a korábbi cseh legendát benevezték a PL-keretbe, így ő lesz a 4. számú portás.

Előszezon: felemásság

Hiába azonban az új szponzor, a karantén után felavatott mez és a nagy bevásárlás körüli bődületes felhajtás, a Chelsea egylete nem vett túlságosan jónak mondható startot, ami, lássuk be, nem volt olyan váratlan. Mégis egyre több kritikusa akadt Lampardnak, mindemellett a csapatot túlságosan túlértékelték a nyár eseményei miatt. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy a klub nem csupán néhány labdarúgót szerzett meg a piacon, hanem szám szerint hetet. Eme futballisták beépítése és egy új keret megformálása, az ő beilleszkedésük minden téren hihetetlenül időigényes. Akárcsak az, amíg formába jönnek.

Az elmúlt évek klasszishiányát feledtetvén, most egy sokkal minőségibb, tartalmasabb Chelsea-n dolgozott egész nyáron a vezetőség és a stáb. Minden eddigi kritika, hiányosság és Lampard tapasztalatlansága ellenére a londoni szekér brutálisan befog indulni egyhamar, s méltó kihívója lehet a Liverpoolnak és a Man. Citynek, plusz illene a BL-ben is villantani valamit. Bár ehhez össze kell még érnie a levesnek…

Olvass további focis cikkeket nálunk!

Kövess minket Instagramon és Facebookon!

Kiemelt kép: Twitter/Chelsea