Simeone és az új Atletico Madrid

Az Atletico Madrid Diego Simeone érkezése óta jelentős változásokon ment keresztül. Ma már nem nevezhető a csapat a „köznép” csapatának szemben a „királyi” gárdával. Ennek az okai és a szakember kapcsolata az elmúlt 7 évben szembetűnő. Noha Simeone maga anno játékosként is és ma edzőként is egy megosztó személyiség, az érdemei elvitathatatlanok. Noha öt évvel ezelőtt, amikor érkezett, még ő maga is ezzel a jelzővel illette a klubot, ma már nem fogalmazna így. A csapat és a klub is nagy változásokon ment keresztül. Az Atletico Madrid szembe ment – és tudott – szállni a Spanyolországban mindenhatónak számító Real Madriddal és a Barcelonával. Noha azelőtt hatalmas különbség volt a játékosok minősége és a klub költségvetése szempontjából is, képesek voltak bajnokságot nyerni és két BL elődöntőig jutni.

Simeone érkezése óta radikális átalakuláson mentek keresztül

Simeone érkezése óta radikális átalakuláson mentek keresztül, és az edző a csapat pajzsává vált. Hét év alatt Európa egyik legismertebb és meghatározó csapatává tette Madrid „fekete”oldalát. A legfontosabb tényező persze a gazdasági szempont volt. A folyamatos BL szereplések pénzügyileg stabilizálták a klub költségvetését, ami korábban nem létezett. Míg a 2012-13-as szezonban 123 millió €- ért tudtak játékosokat igazolni (ekkor érkezett a sikert megalapozó játékosok zöme: Insua, Emre, Cristian Rodriguez, Cata Diaz pl.), ez az összeg ezen a nyáron már több, mint 400 millió €.

A másik, jelentős fellendülést hozó tényező a Wanda Metropolitano, ami megnövelte az átlagos nézőszámot is (a korábbi 40 ezerről 60 ezerre nőtt a meccsekre látogatók száma). Az új stadion új reklám- és szponzori partnereket is hozott. Mivel a csapat stabilan jól szerepel mind a bajnokságban, mind a BL-ben, tavaly nyáron megnyerték a spanyol szuperkupát a városi rivális ellen is, a játékosok szívesen jönnek a csapathoz. Erre remek példa az idén érkezett Joao Felix, akinek számos kérője akadt, és az Atleticonak sikerült végül is leigazolnia az „új Cristiano Ronaldot”.

Mindeközben hamarosan átadásra kerül az Alcalá de Henaresben egy új komplexum, ami edzőközpont, akadémia, kampusz, klinikák és más projektek otthona is lesz Madridtól csupán 35 km-re. Város a városban, 69 960 négyzetméteren, ami a legmodernebb kori kihívásoknak is megfelel.

Simeone egy hosszabb interjút adott a közelmúltban a La Nación argentin lapnak, amit a Marca is átvett. Ebben szólt többek között a klub terveiről, a női futballról és Griezmann távozásáról is:

Az Atletico Madridról:

„Újra ki kell találnunk önmagunkat. Mára már nem a köznép, a szegények csapata vagyunk. Nem, nem. Egy rendkívüli stadionunk van, és jövőre megnyitjuk a sportvárosunkat, és meg is érdemeljük. A csapat és a klub növekedése párhuzamos. Azelőtt a csapat gyorsabban fejlődött, és a klub nem tudta követni, de ez mára megváltozott. Most nagyon jó a menedzsment, es folyamatosan fejlesztünk. Az eredményeknek köszönhető az is, hogy meg tudtuk venni Joao Felixet és Lemarot is.

Reálisnak kell maradnunk, napról napra tovább gondolkodva. Újra fel kell találnunk magunkat. Igaz, ezt eddig is így tettük, de most meg kell dupláznunk a filozófiánkat. Gyerünk, előre, a következő bajnokságban is harcba szállunk a cimekért.”

Az edzői felelősségről:

„Amikor egy edző egy klubhoz érkezik, meg kell értenie annak történetét. Ha nem érti meg, akkor a jó szándékai ellenére is rosszabb eredmények születnek. Ha nem érzem, mi a csapat történelmének a lényege, nem haladok. Az edző leglényegesebb és legnemesebb feladata érkezésekor feltenni a kérdést: Mi a klub története? És a játékstílusát az adott klub törtéleméhez kell illesztenie, miközben meg kell őriznie a saját egyéniségét.” A klubok közötti különbségekről úgy fogalmazott: ” Az Ajaxnak van meghatározott iskolája, a Barcelonának és a Juventusnak is van. A Real Madridnak nincs. Ők a tehetségek alapján változnak, azokhoz igazítják a játékot. És vannak csapatok, akik születnek. Mint például a Manchester City, akiknek nincs története, és teljesen a Guardiola által kijelölt úthoz illeszkednek.”

Elismerően szólt a női futballról:

„Ez egy fantasztikus, csodálatos, hatalmas fejlődés. Lehetővé teszi a lányok számára, hogy végre kiteljesedhessenek. Sokáig tartott, mire elérték ezt a pozíciót. Egy barbár játékot kell játszanak, de látom a technikát, a minőséget. Az egyetlen különbséget a fizikai erő jelenti, és ez mindig így lesz. De minőség és technika szempontjából csodálatos részleteket látok, és az idő múlásával meg fogjuk szokni a fantasztikus világkupákat. Sok tehetségük van, és nagyon kreatívak.”

Griezmannról udvariasan nyilatkozott:

„Antoine meghatározó játékosunk volt, a számok, amiket itt elért, óriásiak: öt év alatt a legjobb öt gólszerző közé került. Amikor bejött hozzám, hogy a távozásáról beszéljünk, már régen éreztem. Azt hiszem, a legmegfelelőbb pillanatban tette meg ezt a lépést, hogy tovább fejlődjön. Fiatal, tehetséges, rendkívüli fiú, akit nagyon szeretek. És ez az érzés abból a tiszteletből fakad, amit iránta érzek, mindaddig, amíg a céljai nem keresztezik az enyémet. Ha keresztezi a törekvéseimet, lehet, nem leszünk többé barátok!”

Nos, ez a nyilatkozat eléggé világossá tette azt hiszem mindenki számára, hogy se Simeone, se a klub nem hagy fel a céljaival, hogy nem csupán a városi rivális, de a La Liga és a Bajnokok Ligája győzelem is határozottan a célkeresztben, a magabiztosság, az eddig elért eredményeik és a játékosok adottak. És egy ilyen edzővel, mint Diego Pablo Simeone, semmi sem lesz lehetetlen a számukra, ha szeretjük őt, ha nem.

(Forrás: Marca, La Nación, borítókép: marca.com)