Állatos kvíz: Nyomozz velünk! 8 állatot keresünk, de csak a leírásuk van meg!
Az állatokat többnyire a külsejükről ismerjük fel, de mi történik, ha csak a leírásuk marad? Ebben a kvízben nyolcszor kapsz egy rövid személyleírást, és három tipp közül kell kiválasztanod azt az állatot, amelyikre illik. A nyomok között szerepel a testtömeg, a háziasítás ideje, a természetvédelmi státusz, a legközelebbi rokon, és az is, hogy az adott állat mire képes, vagy éppen mire nem.
A kérdések az élővilág több szegletéből válogatnak: szerepel köztük háziasított állat, éjszakai ragadozó és vízhez alkalmazkodott emlős is. A tippek között madár, rágcsáló és tengeri emlős is akad, ezért nem elég egyetlen állatcsoportot jól ismerned. Mindhárom válaszlehetőség valódi állatot nevez meg, így a puszta találgatás kevés: többet ér, ha a testfelépítésből, az életmódból és a rokonságból következtetsz. Néhány leírás számokat is megad, ezért a pontos adatok ismerete sem árt. Nyolc leírás, huszonnégy tipp, nyolc helyes válasz: lássuk, hányat sikerül kiszúrnod a kvízben!

Az emlősök osztályának a páratlanujjú patások rendjébe tartozó faj. Háziasítása Közép-Ázsiában kezdődött, nagyjából 5000 évvel ezelőtt.
Igen intelligens madarak, rendkívül fogékonyak, zsákmányszerzési módszereik és az ehhez kapcsolódó adottságaik nagyon kifinomultak. Főleg éjszaka aktív ragadozók, szemgolyójukat nem tudják forgatni.
A világon szinte mindenfelé elterjedt rágcsáló. Hazánkban a népnyelv cibókána is nevezi. Fej-törzs-hossza 21-30 centiméter, farokhossza 15-25 centiméter, testtömege 250-500 gramm, látása rendkívül fejlett.
Súlyuk 0,35-6,5 kg-ig terjedhet. Lábukon három ujj előrenéz, a negyedik hátra. Szárnya testéhez viszonyítva kicsi, lekerekített, csak rövidebb távokat képes repülni.
A párosujjú patások rendjébe tartoznak, alakjuk a halakéhoz hasonló. Hátsó végtagjaikat elveszítették. Az emlősök ügetéséből átörökölt, a gerincet függőlegesen hullámoztató mozgással közlekednek.
Párosujjú patás de a legközelebbi rokonaik a cetek. Teste csaknem teljesen csupasz, hatalmas szájában több fog is agyarrá módosult.
Már a kőkori barlangrajzokon is látható és több mint százszor fordul elő a Bibliában. Természetvédelmi státusza sebezhető, csupán 20-25 ezer példány él szabadon.
A legmagasabb szárazföldi élőlény. Társas állat, többnyire 10–20, különböző korú és ivarú egyedből álló csordákat alkotnak.
Share your Results:
Kérdések, válaszlehetőségek, magyarázatok
1. kérdés: Kőkori barlangrajzokon is szerepel, a Bibliában sokszor előfordul, és csak mintegy 25 ezer példány él szabadon. Melyik állatról van szó?
Válaszlehetőségek: Vadmacska / Oroszlán (helyes) / Bölény
Az oroszlán a megoldás: a barlangrajzoktól a Bibliáig végigkíséri az emberi kultúrát, a vadon élő állományát pedig az IUCN Vörös Listája sebezhetőként tartja nyilván.
A bölény is gyakori barlangrajzokon, ezért sokan őt tippelik. A Biblia említései és a szabadon élő példányok kis száma viszont egyértelműen oroszlánra mutat.
Magyar vonatkozás: a Lánchíd négy kőoroszlánját Marschalkó János faragta, és Budapesten talán ezekkel találkozol a legtöbbet.
2. kérdés: Párosujjú patás, a legközelebbi rokonai a cetek, szinte csupasz testű, és a nagy szájában agyarrá módosult fogak vannak. Melyik állatról van szó?
Kvíz Válaszlehetőségek: Víziló (helyes) / Rozmár / Elefánt
A víziló a megoldás: párosujjú patás, és a legközelebbi élő rokonai valóban a cetek. A szinte csupasz bőr és az agyarrá nőtt fogai szintén rá vallanak.
Az agyar a rozmárt is jellemzi, ezért sokan őt tippelik. Ő viszont tengeri ragadozó, nem patás, vagyis a leírás másik fele nem igaz rá.
Érdekesség: a víziló bőre vöröses, olajos váladékot választ ki, amit sokan vérnek hisznek, pedig feltehetően napvédőként és fertőtlenítőként is működik.
3. kérdés: Páratlanujjú patás emlős, háziasítása Közép-Ázsiában kezdődött nagyjából négyezer évvel ezelőtt. Melyik állatról van szó?
Kvíz Válaszlehetőségek: Kecske / Szarvasmarha / Ló (helyes)
A ló a helyes válasz: páratlanujjú patás, vagyis a testsúlyát egyetlen, középső ujjon hordozza, amelyet a pata zár körbe.
A kecske és a szarvasmarha is patás, de ők párosujjúak, két fő ujjon járnak. Ez a különbség dönti el a feladatot.
Magyar vonatkozás: a Hortobágyi Nemzeti Park a lovas pásztorhagyomány egyik ismert helyszíne.
4. kérdés: Intelligens madár, főleg éjszaka vadászik, és nem tudja forgatni a szemgolyóit. Melyik állatról van szó?
Kvíz Válaszlehetőségek: Bagoly (helyes) / Sas / Karvaly
A bagoly a megoldás: szemgolyója csőszerű, a koponyában szinte rögzített, ezért nem forgatható. Helyette a fejét képes messzire elfordítani.
Tévhit, hogy a bagoly teljesen körbe tudja fordítani a fejét. Valójában nagyjából kétszázhetven fokig megy, ezt a tizennégy nyakcsigolya teszi lehetővé.
Magyar vonatkozás: hazánkban az erdei fülesbagoly és a macskabagoly is költ, a gyöngybagoly pedig sokszor emberi épületekben, például templomtornyokban talál otthonra.
5. kérdés: Párosujjú patások rendjébe sorolják, alakja a halakéhoz hasonló, hátsó végtagjait elvesztette, és függőleges gerinchullámzással úszik. Melyik állatról van szó?
Kvíz Válaszlehetőségek: Cetek (helyes) / Fókák / Kacsacsőrű emlős
A cetek a megoldás: halra hasonlító testű emlősök, hátsó végtagjuk elsorvadt, és a gerincüket függőlegesen hullámoztatva úsznak.
A halak a farkukat oldalirányban mozgatják, a cetek lefelé és felfelé. Ez az árulkodó különbség a vízbe visszatért szárazföldi emlős ősök örökségét őrzi.
A fóka is tengeri emlős, de megtartotta a hátsó végtagjait. A kacsacsőrű emlős pedig tojásokat rak, így a leírásnak még a közelébe sem jön.
6. kérdés: Testtömege 0,35 és 6,5 kg között mozog, lábán három ujj előre, egy hátra néz, szárnya rövid és lekerekített, csak rövid távolságra repül. Melyik állatról van szó?
Kvíz Válaszlehetőségek: Kacsa / Fogoly / Tyúk (helyes)
A tyúk a megoldás: rövid, lekerekített szárnya csak rövid szárnyalásra elég, a lábán pedig három ujj néz előre, egy hátra.
A tyúk testtömege fajtánként óriásit változik, a törpe fajtáktól a nagy testű húsfajtákig. Ez a nagy szórás is a házityúkra utal.
Magyar vonatkozás: a magyar tyúk és az erdélyi kopasznyakú is a hazai őshonos baromfifajták közé tartozik.
7. kérdés: Szinte az egész világon elterjedt rágcsáló, testtömege 250 és 500 gramm között van, és magyar népi neve is van. Melyik állatról van szó?
Kvíz Válaszlehetőségek: Mókus / Cickány / Patkány (helyes)
A patkány a megoldás: a rágcsálók egyik legelterjedtebb képviselője, az emberrel együtt vándorolva az Antarktisz kivételével mindenhová eljutott.
Tévhit, hogy a cickány rágcsáló, pedig rovarevő: a hegyes orra és az apró mérete téveszti meg a tippelőket.
Magyar vonatkozás: a vándorpatkány hazánkban is él, jellemzően vizek és csatornák közelében.
8. kérdés: A legmagasabb szárazföldi élőlény, 10 és 20 egyedből álló csordákban él. Melyik állatról van szó?
Kvíz Válaszlehetőségek: Zsiráf (helyes) / Elefánt / Strucc
A zsiráf a megoldás: ő a legmagasabb szárazföldi élőlény, a hímek az öt métert is meghaladhatják.
Tévhit, hogy az elefánt a legmagasabb állat, mert a legnagyobb testű szárazföldi emlős. A tömeg és a magasság azonban nem ugyanaz: a zsiráf nyaka adja a rekordot.
Nyaka ellenére csak hét nyakcsigolyája van, ugyanannyi, mint az embernek, a csigolyák viszont rendkívül megnyúltak. Több magyar állatkertben is láthatsz zsiráfot.
GyIK
Hány kérdésből áll a Melyik állatról van szó? kvíz?
Nyolc kérdésből áll, és mindegyikhez egy leírás és három válaszlehetőség tartozik. Képet nem kapsz, csak a szöveg alapján dönthetsz.
Hogyan ismerhető fel leírás alapján az állatvilág egy szereplője?
Először keress kizáró jegyet, például azt, hogy az adott állat patás, madár vagy rágcsáló. Utána a testtömeg, az élőhely és a mozgásmód segít szűkíteni a három lehetőséget.
Hol nézhetem meg a kvíz után, mennyire veszélyeztetett egy állatfaj?
Az IUCN Vörös Listáján, az iucnredlist.org oldalon fajonként megtalálod a besorolást. A kategóriák a nem veszélyeztetettől a kihaltig terjednek, mellette a hozzávetőleges állományi trend is látszik.
Mit köszönhet az állatvilág ismerete Carl von Linnének?
Linné a tizennyolcadik században egységesítette a fajok elnevezését: minden faj nemzetség és fajnév párosát kapta. A zoológiai nevezéktan hivatalos kiindulópontja az 1758-as kiadású Systema Naturae.
Ne maradj le a kvízeinkről!