HelyesírásFejtörőKvízkérdésNapi Feladatok

Magyar helyesírás feladat: ezt a mondatot hallásra könnyű, írásban nehéz

Ez a helyesírás feladat egy engedélykérő kérdés leírásáról szól, és egyetlen apró szócskán múlik. Az e a magyar helyesírás szabályai szerint kérdő módosítószó. Önmagában nem kérdez semmit, csak jelzi, hogy eldöntendő kérdést teszünk fel, olyat, amelyre igen vagy nem a válasz.

Beszédben a hanglejtés elég hozzá, írásban viszont az e teszi egyértelművé a kérdést, főleg akkor, ha a kérdés egy másik mondatba ágyazódik. Az e hangsúlytalan, mindig a hozzá tartozó szóhoz simul, és rövid marad, sosem lesz belőle é. A kérdés az, hogyan kapcsolódik egy igekötős igéhez, amelynek az igekötőjén van a hangsúly. Ráadásul ugyanaz az igekötő hol az ige előtt, hol mögötte áll, attól függően, mire teszünk hangsúlyt. A képen két írásmód látható, az egyik helyes. Tippelj először, a magyarázat alább következik.

Helyesírás feladat képe: egy igekötős ige két lehetséges írásmódja a kérdő e szócskával, kékes zöldes betűk fehér háttéren
Hirdetés

Tudod hogyan írjuk helyesen?

Helyes! Helytelen!

Napi helyesírás feladatok

Share your Results:

Helyesírás feladat megoldása és magyarázata

A helyes alak az elvihetem szó, amelynek a végére kötőjellel kapcsoljuk az e kérdőszócskát. Az e tehát nem az igekötő után áll, hanem a kész ige után.

Az el igekötő és a vihetem igealak közvetlenül egymás mellett áll, nincs köztük semmi, ezért egybeírjuk őket: elvihetem. A kérdés a cselekvés lehetőségére vonatkozik, vagyis az igére, ezért az e a kész szó végére kerül.

A csapda a kiejtésben van. Az igekötős igén az igekötő kapja a hangsúlyt, ezért az el önálló szónak hangzik, az e pedig külön szótagként cseng, így logikusnak tűnik az igekötő mögé tenni. A helyesírás viszont a szerkezetet követi, nem a hangsúlyt: az e hangsúlytalan, mindig az előtte álló teljes szóhoz tartozik, az pedig itt az elvihetem.

A magyar helyesírás szabályai szerint a kérdő módosítószót kötőjellel kapcsoljuk ahhoz a szóhoz, amelyre a kérdés vonatkozik, és ettől a jelentés is változik. Ha az e a Péter szó végére kerül, azt kérdezzük, hogy éppen ő a szóban forgó személy, nem valaki más. Ha az igére kerül, akkor magára a cselekvésre kérdezünk rá. Önálló kérdésben, például az Elvihetem? mondatban, a hanglejtés is elég, beágyazott kérdésben viszont az e a szokásos jelölés.

Adam

Szia! Ádám vagyok, a Keresztlabda szerkesztője. Hiszek abban, hogy a tanulás lehet játék, és egy jó kvíz a legjobb napi agytorna. Azért hoztam létre ezt a felületet, hogy egy kis vidámságot és 'aha-élményt' csempésszek a mindennapokba. A Keresztlabdán a legizgalmasabb fejtörőket és teszteket gyűjtöm össze neked – a focitól a filmművészetig –, hogy tesztelhesd a tudásod, vagy versenyezhess a barátaiddal.

Vélemény, hozzászólás?