Földrajz feladat: melyik Duna menti várost jelöli a piros pont?
Mai földrajz feladatunkban két nyomból kell dolgoznod. A vaktérképen egy piros pötty jelöli a keresett várost, a háttérfotón pedig széles folyó, a túlparton dombok, előtérben vöröstetős házak és egy nagy, sárga homlokzatú épület látszik. A három lehetőség Vác, Esztergom és Solymár, mindhárom Budapesttől északra vagy északnyugatra fekszik.
A magyar földrajz egyik legjobb kapaszkodója a Duna. Az osztrák határtól indulva a folyó sokáig kelet felé tart, és ennek a szakasznak a nagy részén államhatár. Aztán a Dunakanyarban, Visegrád táján élesen dél felé fordul, és onnantól Budapesten át egészen a déli országhatárig így halad. Aki egy üres térképen is meg tudja mutatni ezt a törést, már fél úton van. A feladathoz elég ennyit figyelni: a pötty a kanyar előtt vagy után ül, és a folyó melyik partján.
Melyik város van a képen?
Share your Results:
Földrajz feladat megoldása és magyarázata
A helyes válasz Esztergom.
A piros pont az északi határon, közvetlenül a Duna partján ül, még a nagy kanyar előtt, ott, ahol a folyó kelet felé tart. Ezen a szakaszon a Duna választja el Magyarországot Szlovákiától, és a három lehetőség közül csak egy város fekszik itt, a folyó jobb partján. Ennél a földrajz feladatnál tehát a folyó iránya dönt, a városkép csak megerősít.
A csapda Vác. Ez is Duna menti püspöki város, saját székesegyházzal és barokk főtérrel, a térképen sincs messze. Csakhogy Vác már a kanyar után, a bal parton fekszik, ahol a Duna dél felé fut Budapest irányába. Ha a pötty az északról lefelé tartó folyószakaszon ülne, Vác lenne a jó tipp. Solymár egyszerűbben kiesik: Budapest északnyugati szomszédja, a budai hegyek lábánál, a Dunát nem is érinti.
Esztergom német neve Gran, és ezt a nevet egy folyótól kapta. A Garam (szlovákul Hron, németül szintén Gran) a város közelében, a túlparton ömlik a Dunába. A középkori latin oklevelekben Strigonium a neve. Itt a földrajz és a zenetörténet egy szóban találkozik, mert a német név egy híres zenemű címében maradt fenn. A Bazilikát 1856 augusztusában szentelték fel, és erre az alkalomra írta Liszt Ferenc az Esztergomi misét, amely németül Graner Messe, vagyis a „grani mise”. Liszt maga vezényelte a felszentelésen.
Az Árpádok korában Esztergom volt a királyság első központja. A 13. században a királyi udvar Budára költözött, a várhegy az érsekeké lett, és az esztergomi érsek ma is Magyarország prímása. A városból a Mária Valéria híd vezet át a szlovákiai Párkányba. A hidat 1944 decemberében a visszavonuló német csapatok felrobbantották, és csak 2001 októberében adták át újra, így 57 évig nem volt állandó átkelő a két város között. Ha egy földrajz órán a Duna határszakaszát kell megmutatni a térképen, ez a híd jó viszonyítási pont.
Ne maradj le a kvízeinkről!
