Tájszólás feladat: ha a nagyapád kolompért emlegetett, mire gondolt?
Ez a tájszólás feladat egyetlen szóra épül: kolompér. Ha otthon nem hallottad, most tippelned kell, három lehetőség közül egy a jó. A szó nem eldugott falusi ritkaság. Czuczor Gergely és Fogarasi János nagyszótára, A magyar nyelv szótára külön címszót adott neki a kolompir változattal együtt, és a 19. század végén kiadott Pallas nagy lexikonában is saját szócikke van.
Szabolcs, Szatmár és Bereg vidékének tájszógyűjtéseiben is ott van, több rokon alakjával együtt. Az itteni tájszólás az északkeleti nyelvjárási régióhoz tartozik. A magyar nyelvterületet tíz ilyen nagy régióra szokás osztani, és ezek közül három a mai határokon kívül esik.
Ennél a tájszólás kérdésnél tippelj, mielőtt lejjebb görgetsz. A megoldásban kiderül, honnan jött a szó, és mi köze az egészhez egy régi lexikonoldalnak, ahol a kolompér a szomszédaival együtt áll.
Mi az a kolompér?
Share your Results:
Tájszólás feladat megoldása és magyarázata
Két csapda van ebben a tájszólás feladatban, az első a szó elején ül. A kolomp a jószág nyakába kötött, tompa hangú csengő. A Pallas nagy lexikona szerint ökrök, kosok és más háziállatok viselték, hogy a kolompos állat vezesse a csordát vagy a nyájat. A kolompér hangzásra szinte ráfelel, ezért kínálja magát a tehénkolomp. A két szónak mégsincs köze egymáshoz.
A helyes válasz a krumpli. Ugyanabban a lexikonban a kolompér szócikke egyetlen sor: kolompér vagy krumpli, ugyanaz, mint a burgonya. A háttérben a német Grundbirne áll, szó szerint földi körte. Ennek bajor nyelvjárási alakjából lett a krumpli, Czuczor és Fogarasi szótára szerint pedig ugyanebből formálódott a kolompér és a kolompir is. A tájszólás tehát ugyanazt a német szót gyúrta át, mint a köznyelv, csak másfelé vitte. Ha hangosan kimondod, a pér végződésben még ott bujkál a német Birne, vagyis a körte. Ugyanez a szó adta a szlovén és a horvát krompirt is.
A második csapda ravaszabb, itt maga a tárgy vezet félre. A csicsóka is földben növő, ehető gumó, és régen azt is földi almának nevezték, akárcsak a krumplit. Sőt, több nyelvben éppen a csicsóka a földi körte: eszperantóul terpiro, észtül maapirn. Egy német szófejtő magyarázat szerint ahol a kettőt megkülönböztették, ott a gumó alakja döntött: a kerekebb csicsóka lett az Erdapfel, vagyis a földi alma, a hosszúkásabb krumpli pedig a Grundbirne. Ráadásul a csicsóka maga is népies hangzású név, így aki egy tájszólás feladatban tájszóra tájszót tippel, könnyen erre bök.
A legszebb rész mégis a lexikonoldal. A Pallasban egymás alatt áll a kolomp, a kolompár és a kolompér. A kolompár a fémlemezből edényt, eszközt készítő kézműves volt, neve egy bádogost jelentő német szóból jött. Hangban rokonok, eredetben idegenek egymástól. Közvetlenül utánuk következik a kolompos, amelyet a lexikon főcinkosnak, vezetőnek magyaráz. Ez a jelentés ma is él, amikor valakit a banda kolomposának hívunk, és a csengős vezérállattól ered, amely után az egész csorda ment.
Ne maradj le a kvízeinkről!
